Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának P.42/2020. határozata

kapcsolattartás szabályairól

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt Fegyelmi Tanács (...) ügyvéd ellen az P.42/2020. számú fegyelmi eljárásban (...) napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatát

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében (...) alatti székhelyű eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § a) pontja értelmében

„írásbeli megrovás”

büntetést szab ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd az 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) 40.9JC. pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000,- azaz Nyolcvanezer forint viselésére kötelezését mellőzi.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

Előzmények:

(.) panaszos (.)-án érkezett panaszában előadta, hogy a munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatt indított munkaügyi perben bízta meg a panaszolt ügyvédet a jogi képviselete ellátásával. A követelését azonban nem tartalmazta teljes körűen a kereset, így, mivel bírósági meghagyás kibocsátására került sor, a teljes kára nem került érvényesítésre a perben.

A megbeszéltek ellenére az ügyvéd nem indította meg az újabb pert, nem lehetett elérni, és az iratokat sem adta ki a részére. „ Sérelmezem, hogy az ügyvédnőt gyakorlatilag nem tudom elérni, a megkereséseimre egyáltalán nem reagál, és a rendelkezésére bocsátott iratanyagot sem szolgáltatta vissza a részemre

A kamara vezető fegyelmi biztosa (...)-án kelt határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte. Felhívta a panaszolt ügyvéd figyelmét, hogy köteles a vizsgálat lefolytatáséhoz szükséges iratokat 8 napon belül csatolni.

Az előzetes vizsgálatot lefolytató fegyelmi biztos (...)-án kelt levelében kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a megbízási szerződést, az ügyben keletkezett iratokat csatolja, és nyilatkozzék, hogy az iratokat miért nem adta vissza.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem nyilatkozott, iratokat nem csatolt

A panaszos (...)-án kel levelében a panaszát fenntartotta, csatolta a panaszolt ügyvéd által előterjesztett egyezségi ajánlatot, és egy e-mail-t, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd - tartalmában - az új kereset elkészítésére tett ígéretet.

A fegyelmi biztos (...) napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Időközben a (.) Rendőr-főkapitányság (.). megkeresésével tájékoztatta a Kamarát, hogy a panaszos feljelentést tett az eljárás alá vont ügyvéd ellen ügyvédi visszaélés miatt.

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke (...)-án kelt határozatával rendelte ki az eljáró fegyelmi tanácsot.

A fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást (...) napjára 11 órára tűzte ki, amelyre idézte az eljárás alá vont ügyvédet, a panaszost, és a fegyelmi biztost

A tanács elnöke megkereste a rendőrséget, a folyamatban lévő büntető eljárásról kérve tájékoztatást. A rendőrség tájékoztatása szerint az ügyvédi visszaélés gyanúja miatt indult büntető eljárás (....) napján megszüntetésre került

Az eljárás alá vont ügyvéd a részére elektronikus úton megküldött idézést nem vette át, a meghiúsulási igazolás szerint a második értesítő kiküldésének ideje (...). 00:18:58 volt. Az Eüsztv. 14. § (4). C. pontja értelmében a panaszolt ügyvéd idézése szabályszerűnek tekintendő, a tárgyaláson szabályszerű idézésre nem jelent meg.

(a tanács elnöke közönséges e-mailban is értesítette a tárgyalásról.)

A tárgyaláson megjelent a fegyelmi biztos és a panaszos.

A panaszos előadta, hogy a bejelentése óta jelentős változás állt be az ügyben: kiderült, hogy a kereset beadása 2020 december 14-én megtörtént. Előadta, hogy a megbízási szerződést nem mondta fel, ahhoz ragaszkodik („az ügyvéd amit főzött egye meg.„) Kérte a tárgyalás elhalasztását, attól függően, hogy eredményes lesz-e a pereskedése. Elmondta, hogy több mint 6 millió forint kártérítést érvényesít. Mivel a megbízást nem mondja fel, az iratok visszaadását sem kéri már, hiszen az a folyamatban lévő ügyben nem jár vissza, csak a megbízás megszűnésekor. Ügyvédi munkadíjat nem fizetett az ügyvédnőnek, majd a per eredményétől függően elszámolnak, de ha nem kap semmit, az ügyvédnek sem jár semmi. Átadta a keresetlevél tervezetét, a bíróság végzését, amelyből kiderül, hogy a bíróság tévedésből az alperesi képviselőnek kézbesítette az ellenkérelmet és a végzést. Ezt a panaszos nagyon sérelmezi. Ugyanakkor hivatkozik az alperesi ellenkérelemre, miszerint a bírósági meghagyás kibocsátását követően további igény érvényesítésére nincs lehetőség.

További bizonyítási indítványa nem volt.

A fegyelmi biztos a tárgyaláson elhangzottak alapján az indítványát módosította: mivel az iratok visszaadásának elmaradása miatti panasz okafogyottá vált, a per be nem adása miatti úgyszintén, hiszen az eljárás folyamatban van. Egy rendbeli fegyelmi vétség megállapítására tartotta fenn indítványát: a panaszolt ügyvéd azzal követte le a fegyelmi vétséget, hogy nem tartotta a fegyelmi biztossal és a kamarával a kapcsolatot, az iratokat nem csatolt, ezért mérsékeltebb összegű pénzbírság kiszabását javasolta.

Tényállás és határozathozatal

A fegyelmi tanács a tényállást a panaszos nyilatkozatai, a panaszos által becsatolt iratok és a beszerzett iratok alapján az alábbiak szerint állapította meg:

A panaszos munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indított pert a Munkaügyi Bíróság előtt, a képviselettel az eljárás alá vont ügyvédet bízta meg. Ellenkérelem hiányában a keresettel egyező bírósági meghagyás kibocsátására került sor. A kereseti kérelem nem tartalmazta a kártérítési követelést, amelyet külön perben kellett érvényesíteni. Az eljárás alá vont ügyvéd az iratokat nem adta vissza a panaszosnak, de a kereseti kérelmet a kártérítés követelésre (...)-én, tehát a panasz benyújtását megelőzően benyújtotta. A panaszos büntető feljelentést is tett ellene ügyvédi visszaélés miatt, a büntető eljárás megszüntetésre került A panaszos a tárgyaláson már ragaszkodott a megbízási szerződés fennálláséhoz, és a per lefolytatásához. Már az iratait sem kérte vissza. Azt szerette volna, hogy a per eredményétől függően, kerüljön a fegyelmi tárgyalás elhalasztásra. Megjegyzendő, hogy ezen második perre ügyvédi munkadíjat nem fizetett, és ezt teljesen helyénvalónak is látta.

A fegyelmi biztos a tárgyaláson elhangzottak alapján az indítványát módosította, egy rendbeli fegyelmi vétség megállapítását kérte, amelyet azzal valósított meg a panaszolt ügyvéd, hogy a fegyelmi biztossal és a kamarával nem tartotta fenn a kapcsolatot, és iratokat nem csatolt.

A fentiek alapján a fegyelmi tanács a fegyelmi biztos indítványában foglaltakat vizsgálhatta, azt állapította meg, hogy a kapcsolattartás hiánya, az iratok csatolásának hiánya megvalósítja a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.2. és 12.3. pontjában írtak megsértését, és ezzel az Üttv. 107. § a.) pontja alapján 1 rendbeli fegyelmi vétség megállapítására ad alapot. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

Joghátrány alkalmazása

A fegyelmi tanács az elkövetés körülményeire figyelemmel, az elkövezett jogsértés súlyához igazodóan állapította meg a joghátrányt.

A joghátrány alkalmazása során a fegyelmi tanács figyelembe vette a súlyosbító és enyhítő körülményeket. Súlyosbító körülményt nem talált. Enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd panaszmentes szakmai tevékenységét.

Ezen körülmények értékelése alapján úgy döntött a fegyelmi tanács, hogy szükséges, de egyben elégséges a legenyhébb fegyelmi büntetés alkalmazása, ezért az Üttv. 108. § a) pontja alapján az eljárás alá vont ügyvédet az írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta.

Megjegyzi a fegyelmi tanács, hogy kissé érthetetlen az eljárás alá vont ügyvéd magatartása, hiszen amennyiben az előzetes vizsgálat során csatolja azon iratokat, amelyeket végül a panaszos bocsátott a rendelkezésre, avagy érdemi védekezést terjeszt elő, valószínűsíthetően a fegyelmi eljárás kezdeményezésére sem került volna sor. Felhívja ezért az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a továbbiakban szíveskedjék fokozottabb gondossággal eljárni a kamarai megkeresésekkel kapcsolatban.

A FESZ 40.2. pontja szerint az első fokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000.-Ft az átalányköltség, az Üttv. 142. § (2) bek.-e szerint, ha az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították a fegyelmi tanács kötelezi a költségek megfizetésére. A FESZ 40.9/C. pontja lehetőséget ad a költség mérséklésére. Az ügy tárgyi súlyára és az elkövetés körülményeire figyelemmel a tanács az átalányköltség mellőzésére látott lehetőséget.

Jogerős: 2021. június 24.


  Vissza az oldal tetejére