A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt dr. ... fegyelmi tanácsa dr. .. ügyvéd ellen az F/46/2020. számú fegyelmi eljárásban 2021. június 18. napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján dr. ... (szül: ..., székhely: ...) eljárás alá vont ügyvéddel szemben
„az eljárást megszünteti”.
Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezés papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
Az eljárásban felmerült költségeket a ... Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
Dr. ... ügyvéd ..... napjától a .... Megyei Ügyvédi Kamara tagja, vele szemben ez idáig fegyelmi eljárásra nem került sor.
Dr. ... 2020.... nap keltezéssel bejelentéssel élt panaszolt ügyvéd ellen, amely 2020..... napján érkezett meg a kamaránkhoz.
Annak lényege szerint panaszolt ügyvéd e-mail címéről a férje aláírásával egy fenyegető tartalmú elektronikus levél került elküldésre a bejelentő által képviselt ... Óvoda és Általános Iskola egyik tanítónőjének, .... címezve.
Bejelentő írásban felhívta panaszolt ügyvédet annak tisztázására, hogy a levelet ő, vagy más személy írta-e. Panaszolt ügyvéd azonban nem válaszolt a megkeresésre. Kérte annak kivizsgálását, hogy panaszolt ügyvéd azt ügyvédi képviseleti jogkörében eljárva küldte-e, vagy más személy fért hozzá a levelezőprogramjához, esetlegesen ügyvédi titkokat is megtudva. Álláspontja szerint mindkét lehetőség fegyelmi vétséget valósít meg.
Kamaránk 2020..... napján panaszolt ügyvédet észrevételei megtételére hívta fel, mely észrevételek 2020..... napján érkeztek meg kamaránkhoz, melyben panaszolt ügyvéd vitatta fegyelmi vétség elkövetését.
A bejelentés, a 2020..... nap keltezésű elektronikus levél, bejelentő 2020..... napján panaszolt ügyvédhez intézett megkeresése, és panaszolt ügyvéd észrevétele alapján az fegyelmi tanács az alábbi tényállás állapította meg.
2020..... napján a ... e-mail címről elektronikus levél került megküldésre az ... e-mail címre.
A levél írója „Kedves ...” megszólítással a ... iskola portásának az állítólag az utcán tartott rögtönzött „fogadóóráját”, illetve az ott elhangzottakat kifogásolta. A levélből kivehetően a portás a levélíró ... nemű gyermekének szerinte nem megfelelő viselkedését tette szóvá. A levélíró szerint az ilyen dolgot nem az utcán és nem a gyerek előtt kell megbeszélni, és reményét fejezte ki, hogy ez az első és utolsó ilyen fellépése volt, mert akkor ő is „...az utcán UTCAI MODAL FOGOM INTÉZNI a dolgokat.”
A levél „Tisztelettel: ....” aláírással zárul. Az aláírás alatt a panaszolt ügyvéd automatikus aláírása és elérhetőségei szerepelnek.
Panaszolt ügyvéd előadása szerint ügyvédi meghatalmazás alapján eljárva csak hivatalos úton folytat levelezést, vagy postai küldeményként, vagy a hivatali kapun keresztül elektronikus aláírással ellátva. Az egyszerű elektronikus levél hivatalos levélként nem értékelhető.
Beadványában írtakból az következik, hogy a levelet nem ő írta, hanem a névaláírás szerinti ..... Feltételezése szerint a levél írója okoseszközről - és nem az ő irodai számítógépéről - küldte az üzenetet, ahol az asztali számítógépes programmal ellentétben a cégszerű adatok - tehát így az ő automatikus aláírása - nem jelenik meg. A levél írója valószínűleg tévedésből küldte rossz címről az üzenetet, amelyre a címzett a levélíró részére már válaszolt is. Ebből következően a címzett számára is világos volt, hogy az üzenet nem a panaszolt ügyvédtől érkezett.
A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a panasz tárgyát képező elektronikus üzenetet panaszolt ügyvéd írta volna. A levél végén szereplő név nyilvánvalóan nem az övé. Nem cáfolható panaszolt ügyvéd feltételezése, miszerint a levél írója tévedésből küldhette okoseszközről az ő gmail fiókjáról az üzenetet, amelynek végére a beállított program automatikusan generálta a gépi aláírást.
A vezető fegyelmi biztos határozatával szemben dr. ... ügyvéd kifogást terjesztett elő, amelynek lényege, hogy álláspontja szerint a ... levelet jegyző személy által írt levél milyen összefüggésben van eljárás alá vont ügyvéddel, annak tartalmáért a panaszolt ügyvéd felelős-e, illetve az ügyvédi titoksértés körében álláspontja szerint hiátus keletkezett. Szintén a bejelentő dr. .... álláspontja szerint tisztázni kell, hogy a magánlevelezés, vagy pedig ügyvédi minőséggel történő levelezés történt jelen eljárásban, a panasz tárgyát képező levél megküldésével.
A Magyar Ügyvédi Kamara .... számú tájékoztatója alapján utasította fegyelmi eljárás megkezdését az alábbi indokok alapján. A Magyar Ügyvédi Kamara hivatkozott utasítása alapján tisztázni kell, hogy a hivatkozott ügy tárgyát képező levél tartalma alapján felmerül-e panaszolt ügyvéd felelőssége, vagy visszaélés történt-e levelezési programjával, illetve tisztázni kell, hogy a panaszolt ügyvéd az ügyvédi titok megvédése érdekében biztosította-e a hozzáférés lehetetlenségét. Ezen túlmenően tisztázni kell, hogy a panaszolt ügyvéd egy várt válaszadás vonatkozásában mulasztott-e.
Fentieket követően a fegyelmi eljárás megindult, amelyben a regionális fegyelmi tanács 2021..... napjára tárgyalást tűzött.
Dr. ... eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tanácshoz címzett levelében jelenlétét kimentette, de rögzítette ezen levelében az alábbiakat.
A panasz tárgyát képező levelet nem ismeretlen személy írta, mert az e-mailből kiderül, hogy a levél írója .... A levél tartalmával kapcsolatban nyilatkozatot nem tesz, tekintettel arra, hogy nem ő írta. Rögzíti hivatkozott nyilatkozatában eljárás alá vont ügyvéd, hogy ügyvédi titkot e-mailben nem őriz, sem a levél írója, sem más illetéktelen személy ügyvédi titkot tartalmazó adathoz nem fér hozzá.
Dr. ... fegyelmi biztos az eljárásban az alábbi végindítványt terjesztette elő. Álláspontja szerint a Magyar Ügyvédi Kamara utasításának három lényeges része volt. Első az ügyvédi titok védelme. Álláspontja szerint az ügyvédi titok védelme maga a védett jogtárgy, a titok, lehetőség az ügyvédi titok sérülésére önmagában álláspontja szerint nem valósítja meg a fegyelmi felelősséget. Álláspontja szerint az ügyvédi titok eredménycselekmény, és álláspontja szerint jelen ügyben ügyvédi titok nem sérült.
A levél tartalmával kapcsolatban megjegyezte, hogy azt maga a bejelentő sem állította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd írta volna a levelet, a névaláírás sem az övé. Ebből kifolyólag más által írott levél bármilyen tartalmáért a panaszolt ügyvéd nem lehet felelős.
A harmadik észrevétel álláspontja szerint a válaszlevél megküldésének esetleges elmaradásával kapcsolatban felmerülő, és etikai szabályzatba ütköző magatartás. E körben megjegyezte, hogy az eljárásban nem egyértelmű, hogy a bejelentő ügyvéd milyen legitimációval lépett fel. Itt nem csak az iskola jogi képviselője, hanem az állítólagosan konkrét sérelmet szenvedett tanárnővel kapcsolatban lépett fel a bejelentő ügyvéd. Nem egyértelmű, hogy a konkrét sérelmet szenvedett tanárnő, vagy az iskola bármilyen más munkavállalója érdekében az iskola jogvédelem érdekében felléphet-e.
A válaszadási kötelezettség ügyvédi tevékenység körében várható el, de álláspontja szerint jelen ügyben panaszolt ügyvéd nem ügyvédi tevékenységet látott el. Fegyelmi biztos a fenti indokai alapján az eljárás megszüntetésére tett indítványt.
A regionális fegyelmi tanács az eljárást megszüntette.
Megállapította, hogy ügyvédi titoksértés nem történt, mert egyetlen konkrét ügyvédi titok sem került illetéktelen személyhez. Egyetért a fegyelmi tanács azzal, hogy az ügyvédi titok védelme a jogtárgy, és annak sérülése esetén lehetséges fegyelmi eljárás.
A fegyelmi tanács szintén egyetértett azzal, hogy a panasz alapját képező levélből egyértelműen kiderül annak írója, aki nem a panaszolt ügyvéd. Egyébként az eljárásban a bejelentő ügyvéd sem állította azt, hogy e levelet eljárás alá vont ügyvéd írta volna. Ebből következik, hogy más által írt levél tartalmáért eljárás alá vont ügyvédet nem terhelheti felelősség.
Megállapította a fegyelmi tanács azt is, hogy a panaszolt ügyvéd nem ügyvédi tevékenység körében járt el, nem ellenérdekű felek között képviselt, ezért e körben szintén nem terheli felelősség.
A fentiekre tekintettel a fegyelmi tanács a rendelkező részben foglaltak szerint a fegyelmi eljárást megszüntette.
A jogorvoslati jogot az Üttv. 135. § (1) bekezdése rögzíti, a fellebbezés benyújtását, határidejét, és a fellebbezés indokolási kötelezettségét a (3) bekezdés rögzíti.