A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. ........ ügyvéd, (iroda címe:........... KASZ: ..........) fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. március 9. napján 2016.F.259/24 sz. alatt hozott határozata ellen, dr. .......... ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. október 21. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. március 9. napján 2016.F.259/24 sz. alatt hozott határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A jelen másodfokú határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos, a kézbesítéstől számított 30 napon belül, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény irányadó szabályai szerint keresettel a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat. A keresetet az Országos Fegyelmi Bizottság ellen kell előterjeszteni az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának. A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete:
Eljárás alá vont ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: BÜK) tagja. Személyi körülményeit illetően akként nyilatkozott, hogy 100.000 Ft alatti nyugdíjából él, ügyvédi tevékenységéből 2020. márciusa óta havi 30.000 Ft bevétele származik. Egészségi állapota körében 2019. évben bekövetkezett, több hónapos keresőképtelenséget eredményező fejsérülésről nyilatkozott.
Eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete körében 19 évvel korábbi megrovással zárult fegyelmi eljárás került rögzítésre.
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata:
Az eljárás a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2016 április 20. napján érkezett panaszbejelentés alapján indult, amely panaszban V..... E..... sérelmezte az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára ingatlan adásvételi szerződéssel összefüggésben átutalt 9 millió forint összegből 3.130.000 Ft összeggel történő elszámolás elmaradását.
A BÜK elnöke az előzetes vizsgálatot 2016. április 22. napján elrendelte. Az előzetes vizsgálati eljárás során előterjesztett igazoló jelentésében az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét vitatta.
Az előzetes vizsgálati eljárás során a bejelentő (panaszos) nyilatkozatát annyiban kiegészítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd részére adott megbízás tárgyát lényegében egy Budapest, K....... utcai lakás tulajdonjogának megszerzése képezte.
A BÜK fegyelmi megbízottja a rendelkezésre álló adatok alapján 2016. július 15. napján kelt összefoglaló jelentésében 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (a továbbiakban: Üt.) 3. § (2) bekezdésének, 30. § és 30/A. § továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 6/9. pontjának megsértése okán.
A BÜK elnöke a fegyelmi eljárást 2016. július 21. napján elrendelte.
A fegyelmi tanács az ügyben 2016. november 14. napján tartott tárgyalást. A tárgyaláson meghallgatásra került a panaszos, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd, aki a panasszal érintett jászjákóhalmai ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés ellenjegyzése körében előadta, hogy azt a panaszos nem előtte írta alá. A fegyelmi tanács a tárgyalást az ügyre vonatkozó nyilatkozatokban hivatkozott személyek K........ J.... és G....... V....... E....... tanúként történő meghallgatása érdekében elhalasztotta.
A fegyelmi megbízott a tárgyaláson elhangzottak alapján 2017. január 10. napján korábbi összefoglaló jelentését kiegészítve az okirati ellenjegyzés szabályainak megsértését is az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta. A kiegészítés vonatkozásában a BÜK elnöke a fegyelmi eljárást 2017. január 17. napján elrendelte.
Az ügyben 2017. február 27. napján tartott folytatólagos fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd az ellenjegyzés szabályainak megsértését elismerte. Eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson igazolta, hogy a Budapest V. kerületi Rendőrkapitányság előtt ...../......./2016. bü. számon sikkasztás bűntette miatt indított eljárásban gyanúsítottként hallgatta ki. A fegyelmi tárgyaláson K....... J..... és G....... V........ E....... tanúk nem jelentek meg.
A fegyelmi tanács a büntetőeljárásra tekintettel 2017. február 27. napján meghozott és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, és kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetőeljárás fejleményeiről rendszeresen adjon tájékoztatást.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség Ny........../2019/2. számú, 2019. július 17 napján kelt és 2019. augusztus 16. napján jogerőre emelkedett határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a büntetőeljárást - csalás bűncselekmény vonatkozásában bűncselekmény hiányában, ügyvédi visszaélés vonatkozásában pedig bizonyítottság hiányában - megszüntette. A megszüntető határozat tényként rögzítette, hogy dr. ..... ügyvéd letéti szerződés készítési kötelezettségének nem tett eleget.
A megszüntető határozatról eljárás alá vont ügyvéd 2019. december 03. napján érkezett beadványában tájékoztatta a fegyelmi tanácsot, az eljárás megszüntetésének tényét - megkeresésre - a Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2020. január 14. napján érkezett átiratában erősítette meg.
A tájékoztatásra tekintettel a fegyelmi tanács elnöke 2020. január 20. napján a fegyelmi eljárás folytatását elrendelte. A fegyelmi tanács felhívására a vezető fegyelmi biztos indítványában - a korábbi összefoglaló jelentésben foglaltakat lényegében fenntartva - a letétkezelés szabályainak megsértésével elkövetett egyrendbeli szándékos fegyelmi vétség és az ellenjegyzés szabályainak megsértésével elkövetett további egyrendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére.
A fegyelmi tanács 2020. március 9. napján fegyelmi tárgyalást tartott. A tárgyalás ügyszáma alatt csatolásra került az iratokhoz az eljárás alá vont ügyvéd aláírásával ellátott, 2015. október 21-i keltezésű levél, amelyben az ügyvéd elfogadja az adásvételi és csereszerződés készítésére vonatkozó megbízást és kéri 9.000.000 Ft átutalását letéti számlájára. A tárgyaláson tett összefoglaló nyilatkozatában az eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy nyilatkozatai alapján felelősségét érdemben és nem csak formálisan elismerte. A fegyelmi főbiztos végindítványában középmértéket meghaladó pénzbüntetés megállapítását kérte.
A fegyelmi tanács a tárgyaláson érdemi határozatát meghozta, mellyel megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el, amelyre tekintettel őt végrehajtásában kettő évre felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, továbbá kötelezte az eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A határozattal szemben eljárás alá vont ügyvéd jelentett be határidőben fellebbezést, amelyben kérte annak megállapítását, hogy a letétkezeléssel kapcsolatos fegyelmi vétséget nem követte el. A kiszabott büntetést indokolatlanul súlyosnak értékelte, amelyre tekintettel a határozat megváltoztatását és intézkedés vagy felfüggesztett pénzbüntetés kiszabását kérte.
Az ellenjegyzés szabályainak megsértésével kapcsolatos fegyelmi vétség körében felelősségét elismerte, azonban hivatkozott arra, hogy e tárgykörben utóbb az általa alkalmazotthoz hasonló megoldás került a jogszabályokban rögzítésre.
A letétkezelés szabályainak megsértése körében hivatkozott arra, hogy a letéti szerződés „consensual contractus”, márpedig közte és ügyfele között nem állt fenn konszenzus a letét tartalmára vonatkozóan, egy „tévesen kibocsájtott felhívás” nem eredményez letéti szerződést.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa indítványában a fellebbezést alaptalannak értékelte, az elsőfokú határozat helyben hagyására tett indítványt annak helyes ténybeli és jogi indokaira tekintettel.
A másodfokú fegyelmi tanács az ügyben 2020. október 21. napján tárgyalást tartott, majd annak alapján meghozta jelen határozatát.
III. A tényállás:
A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást helytállóan állapította meg, így azt a másodfokú fegyelmi tanács a másodfokú eljárásban is irányadónak tekinti.
Az elsőfokú fegyelmi tanács által megállapított tényállás módosítása nélkül, annak a fegyelmi felelősség megállapítása szempontjából releváns elemeit a másodfokú tanács az alábbiak szerint emeli ki:
1. Az eljárás alá vont ügyvéd megbízása - a 2015. október 21-i keltezésű levél által kétséget kizáróan igazoltan - összetett jogügyletre vonatkozott, melynek végső célja egy budapesti K......... utcai lakás bérleti jogának megszerzése volt, akként, hogy a panaszos megvásárol egy jászjákóhalmai ingatlant (Jászjákóhalma, belterület ........ hrsz.), amelynek tulajdonjoga utóbb a szóban forgó budapesti lakás bérleti jogának megszerzése során ellentételezésként a bérlő részére kerül átruházásra.
2. Az ügylettel összefüggésben eljárás alá vont ügyvéd 9.000.000 Ft átutalását kérte letéti számlájára, amelyet a panaszos - több utalással - teljesített.
3. A jászjákóhalmai ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés 2015. november 21-i dátummal megkötésre került, azon az eljárás alá vont ügyvéd V.... E...... vevő - a bejelentő - aláírását úgy jegyezte ellen, hogy az aláíró az okiratot nem személyesen az ügyvéd előtt írta alá, és aláírásának valódiságát sem személyesen - eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint telefonon - ismerte el.
4. A letéti számlára utalt összegből az eljárás alá vont ügyvéd - az adásvételi szerződés dátumát megelőző időpontban - a jászjákóhalmai ingatlan szerződés szerinti vételárát 5.500.000 Ft összegben az eladó, a szerződéssel kapcsolatos költségeket - 300.000 Ft ügyvédi munkadíj, 6.600 Ft eljárási díj, 63.400 Ft banki költség - saját részére fizette ki.
5. A letéti számlára átutalt összegekből a fenti kifizetéseket követően fennmaradó 3.130.000 Ft összeget - szintén az adásvételi szerződés keltét megelőzően - készpénzben fizette ki akként, hogy K..... J...... S... magánszemély részére 1.615.000 Ft összeget teljesített 2015. október 26. napján, míg 1.515.000 Ft összeget K... J... S...., mint a G....... Kft. ügyvezetője részére fizetett ki, „V....... E-vel való elszámolás terhével”. (Rögzíteni szükséges, hogy K... J.... S... a jászjákóhalmai ingatlan eladójaként, és a csereügylettel kapcsolatos közvetítőként érintett G...... Kft. képviselőjeként is fellépett az ügylet kapcsán).
6. A jászjákóhalmai ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés alapján V..... E.... tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, a csereügylet a rendelkezésre álló adatok alapján meghiúsult, az eljárás alá vont ügyvéd a letéti számlára átutalt összegből fennmaradó 3.130.000 Ft összeggel érdemben nem tudott elszámolni V..... E........ felé.
IV. A másodfokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása:
A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az elsőfokú határozat mind ténybelileg, mind pedig jogi következtetése vonatkozásában helytálló és megalapozott.
Az elsőfokú határozat helytállóan rögzítette az alkalmazandó anyagi jogi és eljárásjogi szabályok körét, így a határozatban e körben kifejtetteket a másodfokú fegyelmi tanács - azok megismétlése nélkül - egyezően alkalmazza.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében foglaltakra tekintettel a másodfokú fegyelmi tanács az alábbiakat rögzíti.
Az ellenjegyzés szabályainak alkalmazása során a hatályos előírások kötik az eljáró ügyvédet, az érintett szerződésen rögzített keltezési időpontban hatályos szabályoknak az eljárás alá vont ügyvéd - a vonatkozó előírásokkal általa is elismerten ellentétes - eljárása nem felelt meg. Az okirati ellenjegyzés garanciális intézmény, amely a nyilatkozatok jogszabályoknak történő megfelelését és valódiságát hivatott igazolni.
Amint arra az elsőfokú határozat is rámutatott, az ügyvédség egyik privilégiuma, és az ügyvédi tevékenység körében kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bír az okirati ellenjegyzésre vonatkozó jogosultság, melynek jogszabályokkal ellentétes és ügyfelek számára hátrányokat eredményező gyakorlása ezen privilégium elveszítését eredményezheti, ezért az ilyen gyakorlat visszaszorítása fokozott ügyvédi közérdek.
Utal arra a másodfokú fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a szóban forgó jászjákóhalmai ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés alapján már olyan időpontban kifizetéseket teljesített, amikor a szerződés még nem volt általa sem ellenjegyezve, ami szintén alkalmas az okirati ellenjegyzésbe és általában az ügyvédi tevékenységbe vetett bizalom rombolására.
A letétkezeléssel kapcsolatos kötelezettségszegés körében a másodfokú fegyelmi tanács alaptalannak ítélte a fellebbezésben kifejtett azon érvelést, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd és V... E....... között letéti szerződés nem jött létre, mert a felek között nem volt konszenzus arra vonatkozóan, hogy mire is szolgál a letét.
Az eljárás alá vont ügyvéd által írt, 2015. október 21. napján kelt V..... E....hez címzett - az elsőfokú határozatban szó szerint idézett - levélben foglaltak alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyfelétől teljesítési letétet vett át.
Az Üt. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ügyvéd szerződést, beadványt, más iratot készít. Az Üt. 5. § (1) bekezdés e) pont alapján az előző - okiratszerkesztői - tevékenységével összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi. Az Üt. 30. § (1) bekezdés a) pontja értelmében ilyen letétet az ügyvéd a megbízás teljesítéseként elfogadhat.
A fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában hatályos, a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat 6. §-a részletesen rögzíti a teljesítési letét feltételeit, rögzítve, hogy az ügyvéd a megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés szerint fizesse ki vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse vagy adja vissza.
Előadásával ellentétben az eljárás alá vont ügyvéd a számlájára beérkezett összeget egyértelműen teljesítési letétként kezelte, figyelemmel arra, hogy annak felhasználásával egyenlítette ki ügyfele nevében a jászjákóhalmai ingatlan vételárát, valamint az adásvételi szerződéshez kapcsolódó költségeket.
Tényként állapítható meg tehát, hogy V........ E....... panaszos (bejelentő) és az eljárás alá vont ügyvéd között ügyvédi letéti szerződés állt fenn az ügyvédi letéti számlára átutalt összegek vonatkozásában, azt maga az eljárás alá vont ügyvéd is ekként kezelte, azonban a teljesítési letét részletes feltételeinek szabályozása - eljárás alá vont ügyvéd mulasztása miatt - elmaradt.
A teljesítési letét részletes feltételei szabályozásának elmaradása ellentétes a vonatkozó jogszabályi előírásokkal. Ilyen esetben az eljáró ügyvédet - az Üt. 3. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - fokozottan terheli az átvett összegek megbízó érdekében történő kezelésének kötelezettsége, és a kifizetések megbízó általi előzetes, igazolható módon történő jóváhagyásának biztosítása.
Rögzíti e körben a másodfokú fegyelmi tanács, hogy bár a jászjákóhalmai ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződésben rögzített kifizetést V...... E....... panaszos nem sérelmezte, és az alapvetően érdekében állt, a kifizetés azonban a vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem felelt meg. A kifizetés időpontjában ugyanis az annak jogcímét biztosító adásvételi szerződés még létre sem a felek között.
A letétbe helyezett pénzből, az adásvételi szerződés teljesítéséhez nem szükséges összeg kifizetése körében az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta igazolni, hogy a kifizetéshez megbízójától felhatalmazással vagy jóváhagyással rendelkezett.
Nyomatékosan utal e körben a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatban kifejtettekre (7. oldal utolsó bekezdés és 8. oldal első bekezdés). A 3.130.000 Ft letétből történő kifizetésének módja még az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett védekezésben foglaltaknak sem felelt meg, ami a fegyelmi vétség megvalósítását egyértelműen igazolja. Az egyik legsúlyosabb fegyelmi vétséget követi el az ügyvéd, ha a rábízott letéttel nem tud elszámolni. E tekintetben a másodfokú fegyelmi tanácsok álláspontja következetesen az, hogy legsúlyosabb fegyelmi büntetést alkalmazzák, mert az ügyvédség egészének érdeke ezt kívánja.
A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a jogsértések súlyára, és az ügyvédi érdekek szempontjából kiemelkedően fontos területeket érintő jellegére tekintettel az elsőfokú fegyelmi tanács megalapozottan alkalmazott a vezető fegyelmi biztos indítványában rögzítettnél szigorúbb, kizárás fegyelmi büntetést.
Figyelemmel arra, hogy az ügyben jelenleg alkalmazandó 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.2. pontja értelmében a büntetés súlyosítására kizárólag erre irányuló fellebbezés esetén van lehetőség, a másodfokú fegyelmi tanács kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a kiszabott büntetés enyhítésének van-e helye, arra pedig a kifejtettek szerint nem látott indokot.
V. Költségekre vonatkozó és keresetindítási lehetőségre vonatkozó rendelkezés indokolása
A határozat rendelkező részének helybenhagyást kimondó rendelkezése az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontján alapul.
A megállapított másodfokú átalányköltség mértéke a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) szabályzat 40.2. c) pontján alapul.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú költségek viselésére köteles az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján.
A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése a FE. 35.5. és 38.1. pontján alapul.
A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul.
A határozat jogerős és 2020. december 4. napján végrehajtható.