Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/067/2020. határozata

nem megfelelő jogi képviseletről / iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa. dr. .......... ügyvéd (státusza: inaktív, lakik: ........) fegyelmi ügyében a Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. július 02. napján 3-2020F-7. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvédrészéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. november 10. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 3/2020F-7. sz. határozatát részben megváltoztatja és a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását 3 (három) évi időtartamra felfüggeszti, a határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

A másodfokú fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi kamara pénztárásba 25.000 Ft, azaz Huszonötezer forint eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi tanács kötelezi a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy 25.000 Ft, azaz Huszonötezer forint másodfokú eljárási költséget a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Magyar Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára az eljárás alá vont ügyvéd által megfizetett másodfokú eljárási költséggel együtt.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2020. július 02. napján hozott 3-2020F-7. számú fegyelmi határozatával megállapította, hogy dr. ......... eljárás alá vont ügyvédet 2. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt az Üttv. 108. § e.) pontja és a 109. § (6) bekezdése alapján a kamarából való kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta végrehajtandóan melynek időtartamát 3 évben határozta meg.

Egyidejűleg a Fegyelmi Tanács kötelezte a panaszolt ügyvédet 80.000 Ft eljárási költség megfizetésére.

Ezen határozat ellen a panaszolt ügyvéd 2020. augusztus 27-én a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt, melyben elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését kérte megalapozatlanságra hivatkozva, másodlagosan „a határozat enyhítését kérte akként, hogy a kizárás legyen felfüggesztve”.

Ezen fellebbezésében hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács annak ellenére, hogy vele szemben kizárás fegyelmi büntetést alkalmazott annak végrehajtását nem függesztette fel.

Ezt követően az első fokon eljárt Fegyelmi Tanács 2020. augusztus 27. napján kelt határozatával az alaphatározatát módosította és azzal a rendelkezéssel egészítette ki, hogy a panaszolt ügyvéd tevékenységét az Üttv. 130. § (2) bekezdése alapján a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Az eljárás alá vont ügyvéd ezen határozat ellen is a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt melyben „elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését kérte jogszabálysértés és megalapozatlanság miatt, másodlagosan a határozat enyhítést kérte akként, hogy a tevékenységének felfüggesztése kerüljön hatályon kívül helyezésre.”.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa a 2020. szeptember 28. napján kelt átiratában a kiegészítő határozat, míg a 2020. október 19. napján kelt átiratával az alaphatározatok helybenhagyását indítványozta.

Tényállásként megállapítható, hogy a panaszos T. Jné és eljárás alá vont ügyvéd között 2017. szeptember 22. napján megbízási szerződés jött létre melyben a panaszos megbízást adott a panaszolt ügyvéd részére volt házastársának T. Jnek a ...... utca 24. szám alatt található ingatlanon fennálló haszonélvezeti jogának megszüntetése iránt lehetőség szerint peren kívül esetlegesen peres eljárás útján.

Mivel a megbízást követően peren kívüli megállapodás nem jött létre, ezért a panaszolt ügyvéd a Tatabányai Járásbíróságon a panaszos képviseletében 2017. október 06, napján keresetett nyújtott be. A per a Tatabányai Járásbíróság előtt P...../2019. szám alatt volt folyamatban, és az iratokhoz csatolt 2019. június 03. napján kelt tárgyalási jegyzőkönyvből megállapíthatóan ezen a panaszolt ügyvéd, mint felperesi jogi képviselő nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki, helyettesről nem gondoskodott. A tárgyaláson a képviselő nélkül eljáró felperes - mivel kibékült az alperessel - kereseti kérelmétől elállt és a per jogerősen megszüntetésre került.

Ezt követően a panaszos 2020. március 08. napján nyújtott be panaszt Dr. ....... ügyvéddel szemben, mivel állítása szerint a panaszolt ügyvéd őt nem képviselte megfelelően és az ügyben keletkezett iratokat sem küldte meg a részére.

A panasz benyújtását és az előzetes vizsgálat elrendelését (2020. március 23.) követően, de még a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően 2020. március 27. napján az eljárás alá vont ügyvéd az iratokat postai úton megküldte a panaszos részére.

Az előzetes vizsgálat elrendelését követően nyitva álló határidőn belül a panaszolt ügyvéd nem nyilatkozott és a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat a Kamarának nem küldte meg.

A panaszolt a panaszos tényállításait csak részben vitatta felelősségét elismerte abban, hogy a tárgyalásra nem ment el az iratokat késedelmesen kézbesítette és a kamara fegyelmi eljárása során nem volt együttműködő.

Az elsőfokú fegyelmi tanács ezen bizonyítékokra, valamint a becsatolt okiratokra figyelemmel hozta meg marasztaló határozatát a 2020. július 02. napján megtartott fegyelmi tárgyalást követően.

A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott fellebbezés csak részben, a fegyelmi büntetés enyhítésre irányulóan alapos az alábbiak szerint:

Az első fokon eljárt fegyelmi tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megfelelően állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bírósági tárgyaláson a megbízó ügyfél képviseletét indokolatlan távolmaradására figyelemmel nem látta el, valamint a megbízó ügyfél iratait annak kérése ellenére indokolatlanul késedelmesen küldte meg, megszegte az Üttv. 107. § a) pontjában, valamint az etikai szabályzat 2.2. pontjában foglalt rendelkezéseket, ennek alapján helyesen állapította meg az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése vonatkozásában.

Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás során nem működött együtt, a felhívásokra nem válaszolt, iratanyagot és igazoló jelentést nem csatolt, az etikai szabályzat 12.3. pontjában foglalt előírásokat szegte meg.

Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása során maradéktalanul betartotta az eljárási szabályokat, az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megalapozó tényállást helyesen állapította meg, a megállapított tényállásból helyes ténybeli és jogi következtetéseket vont le, ezért annak kiegészítése, megváltoztatása nem szükséges.

Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi vétség elkövetése miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést szabta ki. A határozat indokolása szerint ennek indoka az, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az elsőfokú határozatban részletesen felsorolt számú ügyekben került a fegyelmi vétség elkövetése megállapításra és a fegyelmi felelősség megállapításra.

Ezért az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása szükséges és indokolt.

Az elsőfokú fegyelmi tanács a kizárás fegyelmi büntetés alkalmazására figyelemmel tévesen mellőzte az Üttv. 130. § (2) bekezdésében foglalt kógens rendelkezés alkalmazását. Ezt utóbb észlelve a módosító határozatban a hiányt pótolva rendelkezett az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában a tevékenység gyakorlása alól történő felfüggesztésről.

Az eljárás alá vont ügyvéd alaptalanul támadta fellebbezésében az elsőfokú határozat módosító rendelkezését. Az elsőfokú fegyelmi tanács ugyanis helyesen alkalmazva a törvény kógens rendelkezését, rendelkezett a tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztésről.

A másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédnek az alaphatározattal kapcsolatban a büntetés enyhítésére és ennek keretében a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló fellebbezését alaposnak találta.

A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a fegyelmi büntetés kiszabása során az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett fegyelmi vétségek súlyára, valamint a fellebbezésben írt személyi körülményeire is figyelemmel a fegyelmi határozatban kiszabott legsúlyosabb fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése indokolt.

Az eljárása alá vont ügyvéd egy évvel áll a nyugdíjazása előtt, özvegy családi állapotú, aki három tartásra szoruló gyermek eltartásáról egyedül gondoskodik.

Tény, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az utóbbi években több esetben volt vétkességet megállapító fegyelmi eljárás azonban azok valamennyi esetben pénzbírság kiszabásával fejeződtek be, a másodfokú fegyelmi tanács a fokozatosság elvét is szem előtt tartva lehetőséget látott a kizárás fegyelmi büntetés felfüggesztésre Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján ezért az elsőfokú határozatot az Üttv. 138. § (1) bekezdés b.) pontjára figyelemmel részben megváltoztatta. A felfüggesztés tartamát azonban figyelemmel az eljárás alá vont fegyelmi előéletére a maximumban 3 évben határozta meg.

A költségek viselésre vonatkozó rendelkezés az Üttv. 140. § (2) bekezdésén alapszik.

A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) szabályzat (FE 35.5. és 38.1.) pontján alapul.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.

A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § paragrafus rendelkezésein alapul.

A határozat jogerős és 2021. január 29. napján végrehajtható.