Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/073/2020. határozata

összeférhetetlen ügyvédi tevékenység és egyéb kötelezettségszegésről

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. .... ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. szeptember 14. napján 2020.F.183/7. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. június 4. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.183/7. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy eljárás alá vont ügyvédet pénzbírság helyett írásbeli megrovás fegyelmi büntetésben részesíti. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács másodfokú eljárási költséget nem állapít meg

Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.

Indokolás

Eljárás alá vont ügyvéd ellen a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást, a 2020. szeptember 14. napján kelt 2020.F.183/7. szám alatt meghozott határozatában az eljárás alá vont ügyvédet 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt 150.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, és kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.

Bejelentők a Budapest XII. kerület, ... utca 24. szám alatti Társasház egyik lakásának tulajdonosai. A társasházban még további két lakás van, amelynek tulajdonosai M. I. és K. T.

A társasház közös képviseletét Dr. ... Ügyvédi Iroda látja el. Az ügyvédi irodát az eljárás alá vont ügyvéd képviseli.

A jelen fegyelmi eljárás előzményét képezi, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2019. július 6. napján fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett egyik bejelentő kötelezett ellen társasházi közös költség megfizetése iránt, és a Társasház képviseletét panaszolt ügyvéd látta el. A fizetési meghagyásban a költség rovatban eljárás alá vont ügyvéd - megbízási szerződés alapján - 25.000 Ft ügyvédi díjat jelölt meg költség követelésként. Egyik bejelentő kötelezett ellentmondása folytán perré alakult eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd a Társasház közös képviselője, egyben, mint jogi képviselőként jelölte meg magát.

Bejelentők kifogással éltek a panaszolt ügyvéddel szemben ebben az ügyben. A fegyelmi biztos a bejelentés tárgyában az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette, egyben a 2019. december 9-én kelt 2019.V.544/5. számú határozatával eljárás alá vont ügyvédet összeférhetetlen ügyvállalás okán figyelmeztetésben részesítette. A határozat részletes indokolást tartalmaz az összeférhetetlen ügyvállalást illetően, egyúttal felhívta a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra is, hogy az ügyvédi tevékenységét a jövőben az ügyvédi hivatás magatartási szabályainak maradéktalan betartása mellett végezze, mert ismételt szabályszegés esetén a fegyelmi eljárás elrendelésétől nem tekint el.

Bejelentők 2020. február 11-én bejelentéssel éltek a Budapesti Ügyvédi Kamara felé. Bejelentésükben hivatkoztak arra, hogy dr. .... ügyvéd 2020. február 3-án újabb fizetési meghagyásos eljárást indított ellenük a Társasház jogosult nevében, akit a Dr. ... Ügyvédi Iroda képvisel. Ugyanakkor dr. .... magát ügyvédként az ügyvédi iroda képviselőjeként tüntette fel a fizetési meghagyásban, és a fizetési meghagyás eljárási költségek részben a kötelezett költség jellege rovatban 15.000 Ft kérelem benyújtása összeget számított fel. Hivatkoztak arra, hogy ezen magatartása az eljárás alá vont ügyvédnek összeférhetetlen, amely miatt már korábban figyelmeztetésbe részesült.

Bejelentésükhöz az eljárás alá vont ügyvéd és köztük lezajlott e-mailek útján folytatott levelezésről másolatot csatoltak és a levelezést tették panaszuk tárgyává.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének állásfoglalása alapján 2020. április 27-én a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Bejelentők 2020. május 7-én ismételt panaszt nyújtottak be eljárás alá vont ügyvéddel szemben az időközben keletkezett újabb, az elektronikus levelezésről készült másolatokban foglaltak, illetve az ügyvéd által számukra írtak miatt.

2020. június 4-én pedig azt kifogásolták beadványukban többek között, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, mint a társasház közös képviselője a megtartott közgyűlésen az ott jelenlévők tájékoztatása és megkérdezése nélkül hangfelvételt készített, amelyet szerintük a köztük fennálló polgári perben szándékozik bizonyítékként felhasználni.

A fegyelmi biztos bejelentések tárgyában felhívta a panaszolt ügyvédet észrevételének benyújtására és az iratok becsatolására.

Eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettségének eleget tett, nyilatkozataiban nem ismerte el a fegyelmi felelősségét. Hivatkozott arra, hogy a társasházi közös képviselői tevékenységének ellátása alkalmával a társasház közös képviselőjeként és nem ügyvédként járt el a fizetési meghagyásos ügyben A bejelentők részéről hozzá írt leveleket és a bejelentők magatartását provokatívnak tartotta, ahogy a panaszbejelentéseiket is az ügyvédi kamara felé. A hangfelvétel készítéséről tájékoztatta a társasházi közgyűlésen megjelent tulajdonostársakat, akik ez ellen akkor nem emeltek kifogást.

A fegyelmi biztos 2020. július 16-án kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. Fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában - az előbbiekben részletezett - három ügyvédi magatartást az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta. Álláspontja szerint „Az ügyvédi tevékenységről” szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában meghatározott 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el a panaszolt ügyvéd.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács 2020. szeptember 14. napján megtartott tárgyalásán az eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatása során előadta, hogy fegyelmi felelősségét nem ismeri el. Akként nyilatkozott: „Nem érzem, hogy fegyelmezetlen lettem volna, illetve csak részben ismerem el.”

Az egyik bejelentővel folytatott levelezés lehet, hogy megütheti a mércét, ideges lettem erre a magatartásra, adta elő az eljárás alá vont ügyvéd.

Azt nem vitatta, hogy a hangfelvétel készítéséről történt közgyűlési bejelentését és a tulajdonostársak hozzájárulást sem a hangfelvétel, sem a jegyzőkönyv nem rögzítette.

A fizetési meghagyásos eljárásban arra hivatkozott, hogy közös képviselőként járt el az ügyben a szakma szabályai szerint. Külön ügyvédi meghatalmazása nem volt. A fizetési meghagyás nyomtatvány eljárási költségek rovatában nem ügyvédi díjat, hanem benyújtási költséget tüntetett fel. Álláspontja szerint a közös képviselet is kiszámlázhat rendkívüli költséget, ahogy ez a kérdéses ügyben történt.

Ezt követően az eljáró Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi ügyben határozatot hozott a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján megállapított tényállás szerint.

A.

Az 1125 Budapest, ... utca 24. számú Társasház közgyűlése közös képviselőként a Dr. ... Ügyvédi Irodát választotta meg azzal, hogy a közös képviselői tevékenységet ténylegesen az eljárás alá vont ügyvéd látja el.

Eljárás alá vont ügyvéd kezdeményezésére és kérelme alapján dr. ... közjegyző .../Ü/30117/2020/2. szám alatt közös költség megfizetése iránt 2020. február 3-án fizetési meghagyást bocsátott ki egyik bejelentő kötelezettel szemben. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az 1125 Budapest, ... u. 24. számú Társasház jogosult nevében a Dr. .... Ügyvédi Iroda, mint a Társasház közös képviseletét ellátó ügyvédi iroda képviselőjeként dr. ..., mint a jogosult képviselője ügyvédként nyújtotta be, és ügyvédként jelölte meg magát képviselőként a nyomtatványon.

Ezt a tényt egyértelműen alátámasztja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egyéb díjigényként 15.000 Ft összegű kérelem benyújtási költséget jelölt meg a nyomtatványon.

Nem fogadta el az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd védekezését, miszerint nem ügyvédi díjként követelt egyéb díjat, mint társasházi közös képviselő, mivel a befizetett eljárási díjon felül az egyéb díj igénye nem nyert igazolást.

Az Üttv. 3. § (1) bekezdés k) pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható társasházi közös képviselői tevékenység.

Az Üttv. 3. § (2) bekezdés szerint az 3. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlója e minőségében, de az adott tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint folytathatja. A jelen esetben a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény irányadó a társasházi közös képviseletre.

Az Üttv. 3. § (3) bekezdése alapján az (1) bekezdés j)-k) pontjában meghatározott kiegészítő tevékenység és a 2. § szerinti ügyvédi képviseleti tevékenység ugyanazon ügyfél számára egyidejűleg nem végezhető, kivéve, ha a megbízást a közös képviseletet ellátó ügyvédi iroda különböző tagjai látják el, és az ügyfél ehhez kifejezetten hozzájárult.

Az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartása, hogy egyrészt a társasház közös képviseletét ellátta, ugyanakkor egyben a bejelentővel szembeni fizetési meghagyásos eljárásban jogi képviselőként tüntette fel magát és jogi képviselőként képviselte a társasházat az Üttv. hivatkozott szabályai szerint összeférhetetlen, mivel a közös képviselet és az ügyvédi képviselet a társasház vonatkozásában egyidejűleg nem végezhető. Ezt a kötelezettségszegést az okirati tények és az eljárás alá vont ügyvéd által a fizetési meghagyásban írtak bizonyítják.

A Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) számú szabályzatának (továbbiakban: ÜESZ) 4.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy a munkája során még a látszata sem merülhessen fel az Üttv. szerinti összeférhetetlenség bármely formájának.

Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédként tehát nem képviselhette volna a Társasházat a Társasház egyik tulajdonosával, a bejelentővel szemben.

A felsorolt és az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelesség szándékos vagy gondatlan megszegése az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétségnek minősül.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti kötelességszegéssel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

B.

A 1125 Budapest, ... utca 24. számú Társasház egyik lakásának a tulajdonosai ... bejelentők. A bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd között, az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi iroda közös képviseletre történő megválasztásának kezdete óta folyamatos, személyeskedéstől sem mentes e-mail váltások történtek. A bejelentők és a panaszolt ügyvéd közötti viszony elmérgesedett.

2019. július 18. napján egyik bejelentő az e-mail levelében megjegyezte: „Hogy a szerelő mit akart és mit nem, azt ő tudja, a hangsúly azon van, hogy kérésünk ellenére ott hagytak bennünket, kizárva a saját házunkból Ezt viszont Ön tudja jobban, de talán ezt nevezik cserbenhagyásnak.”

Erre rövid időn belül eljárás alá vont ügyvéd válasz e-mailjében a következőket írta: „A kamera felvételre nem vagyok kíváncsi. Ha azt felhasználja bárki, akkor azzal bűncselekményt követ el. ......... Vigyázzon, mert a cserbenhagyás bűncselekmény, és a bűncselekménnyel vádolni valakit alaptalanul az is bűncselekmény és a törvény szigorúan büntetni rendeli. A cserbenhagyás - csak úgy mellékesen - közlekedési bűncselekmények fejezetében található a Btk.-ban.”

2020. január 31. napján a bejelentők azt írták e-mail üzenetben panaszolt ügyvédnek, hogy természetesen velünk ellenséges magatartása és cselekedetei alapján megfelelő időben a kamara felé újra megtesszük a panasz bejelentésünket.

Eljárás alá vont ügyvéd még ugyanezen napon azt a választ küldte, hogy: „Tisztelt B. Zs. úr! A rágalmazást a törvény bünteti!”

2020. márciusában a bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd, mint közös képviselő között vita támadt a társasház takarításával kapcsolatban, nevezetesen azzal, hogy a takarítók megjelenhetnek-e a járvány idején a társasházban vagy sem. A bejelentők kifogásolták, hogy a járvány idején, amikor a személyes kapcsolatokat leginkább mellőzni kellett, az eljárás alá vont ügyvéd a takarító személyzetet a társasházba küldte takarítani.

2020. március 26-án eljárás alá vont ügyvéd a következő tartalmú e-mailt küldte egyik bejelentőnek: Tisztelt képviseltem! Nem szabad felhúzni magát. Inkább talán csúsztatások nélkül nézze át az önnek írt leveleimet! Élje nyugdíjas életét élvezze, hogy már kevés van hátra.

Az egyik bejelentő 2020. április 22. napján kelt e-mailjében a következőket írta: „Milyen kár, hogy az óvodák zárva vannak.”

Válasz e-mailjében eljárás alá vont ügyvéd a következő üzenetet küldte B.Zs-nak:

„Gondoltam nyitok egyet Önnek, de inkább a Pesti öregotthon az ön területe.”

Az ÜESZ 13.5. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenységének gyakorlása során távolt tartja magát a felek személyes ellenszenvéből eredő vitáktól, és az ügyfeleit is hasonló magatartásra ösztönzi.

Az eljárás alá vont ügyvéd fenti - levelekbe foglalt - kijelentései oly mértékben sértőek a kívülálló szemszögéből is, amelyek alapot adnak az ÜESZ 13.5. pontja szerinti elbírálásának és a fegyelmi felelősség megállapításának. Ezért a panaszolt ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában írtak szerint 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

C.

Eljárás alá vont ügyvéd, mint a Társasház közös képviselője a társasház közgyűléséről úgy készített hangfelvételt, hogy ahhoz a jelenlévők hozzájárulását nem kérte. Az eljárás során az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott írásbeli nyilatkozataiból tényként megállapítható, hogy a közgyűlésről hangfelvétel készült.

A panaszolt ügyvéd arra hivatkozott, hogy a hangfelvétel készítését a közgyűlés jegyzőkönyvének leírása érdekében a 2011. évi CXII. tv. (Infotv.) megengedi. A hangfelvétel készítéséről a közgyűlés megkezdésekor tájékoztatta a megjelent tulajdonostársakat, akiknek erről tudása volt és azt nem kifogásolták.

Eljárás alá vont ügyvéd azonban ezen állítását nem tudta és nem kívánta bizonyítani az lefolytatott fegyelmi eljárás során.

Azt viszont elismerte, hogy a hangfelvétel készítésének tényét és a tájékoztatást, valamint az érintett tulajdonostársak ezzel kapcsolatos nyilatkozatait a közgyűlési jegyzőkönyv nem tartalmazza.

A hang rögzítésre és felhasználására kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben ahhoz a felvételt készítő megszerzi az érintett személyek előzetes, önkéntes hozzájárulását, vagy ha a törvény felhatalmazást ad az adatkezelésre.

Az Infotv. 3. § 2. pontja szerint személyes adat a hang, valamint a hangfelvétel. Személyes adat az Infotv. 5. § (1) bekezdése alapján akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt a törvény közérdekből elrendeli.

Amennyiben nem kötelező adatkezelés írja elő a hangfelvétel készítését, úgy az érintett előzetes tájékoztatásán alapuló hozzájárulás szükséges ehhez.

Mivel az eljárás alá vont ügyvéd úgy készített hangfelvételt, hogy a hangfelvétel készítéséhez az érintett előzetes hozzájárulását adta volna - megsértette a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:43. § g) pontját, és számolnia kellet a Ptk. 2:51. §-ban írt személyiségi jogok megsértésének következményeivel is.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentés és hozzájárulás nélküli hangfelvétel készítésével megsértette az Infotv. 5. § (1) bekezdésében és a Ptk. 2:43. § g) pontjában foglaltakat. A felsorolt jogszabálysértések miatt megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében írt rendelkezéseket, ezért kötelezettégszegésével - figyelemmel az Üttv. 107. § a) pontjára - 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követet el.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a fent hivatkozott jogszabályi és az etikai szabályzatban előírt rendelkezéseket, kötelezettségszegéseivel 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, ezért az Üttv. 107. § a) pontja alapján a fegyelmi felelősségét megállapította.

Tekintettel arra, hogy 3 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben állapította meg az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, ezért pénz- bírság kiszabását tartotta megfelelő fegyelmi büntetésnek és a kiszabott mértékű büntetést látta arányosnak az elkövetett fegyelmi vétséggel és annak súlyossági fokával.

A büntetés kiszabásánál terhére súlyosító körülményként értékelte, hogy 2019. december 9-én kelt határozatában a fegyelmi biztos saját hatáskörében eljárva figyelmeztetésben részesítette eljárás alá vont ügyvédet, és felhívta figyelmét arra, hogy a jövőben hasonló szabályszegést ne kövessen el.

Enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont ügyvéd relatíve hosszabb idő óta gyakorolja az ügyvédi hivatását, vele szemben egyéb fegyelmi eljárás nem volt folyamatban, fegyelmi büntetésben nem részesült.

Az elsőfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd jelentett be határidőben joghatályos fellebbezést.

Fellebbezésének indokolásában megismételte a korábbi beadványaiban és nyilatkozataiban előadottakat.

1.) Hivatkozott fellebbezésében arra, hogy fizetési meghagyásos ügyben betartotta a jogszabályi előírásokat. Álláspontja szerint az Üttv. 3. § (1) bekezdés k) pontja alapján, mint ügyvéd kiegészítő tevékenység gyakorlása keretében folytatta a társasházi közös képviselői tevékenységét, ugyanakkor betartva az adott tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározott előírásokat, mint közös képviselő fizetési meghagyás kibocsátás iránt kérelmet nyújtott be.

Előadta, hogy meghallgatásán sem vitatta, hogy ügyvédként járt el, mint ügyvédi iroda tagja, de közös képviselői minőségben. Alapvetően tehát mindkét törvény előírásait követnem kellett.

A jogszabályhelyekre utalva szerinte az ügyvéd közös képviselő joggal indíthat, mint közös képviselő a szakma szabályai szerint fizetési meghagyásos eljárást. A közös képviselő nagyobb egység, a többség érdekében bírósági eljárást kezdeményezhet, és a társasház ellen indított - még a tulajdonos által indított esetben is - képviselheti a társasházat a bírósági eljárásban. Nem zárható ki tehát az ügyvéd közös képviselő e tevékenységből, mert ebben az esetben a társasházat ügyvédi megbízásra kötelezi az elsőfokú fegyelmi határozat, amely nyilvánvaló többletköltséget okoz a társasháznak. Véleménye szerint a törvényi szabályozás ezt nem tiltja, nem tilthatja, ezért is téves az elsőfokú döntés.

Álláspontját összefoglalva hivatkozott arra, hogy a törvényeknek megfelelő módon járt el a társasház képviselete során. Nem érvényes az a szabály, hogy ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél számára egyidejűleg nem végezhető. Ügyvédként a közös képviselőnek törvény által meghatározott feladatait teljesítette, amit az ügyvéd közös képviselő is megtehet, ezért az Elsőfokú Fegyelmi Tanács vagy rosszul értelmezte a törvényeket, vagy a két törvény ellentmond egy másnak.

2.) A bejelentőkkel folytatott levelezéssel összefüggésben elismerte a fellebbezése indokolásában is, hogy hibát követett el. Bizonyos kijelentéseket nem kellett volna leírnia, több türelmet kellett volna tanúsítania a panaszossal szemben.

3.) A társasházi közgyűlésen készített hangfelvétellel kapcsolatban fellebbezésében kitért arra, hogy a közös képviselőnek a törvény megengedi, hogy hangfelvételt készítsen a pontos jegyzőkönyv leírása érdekében. Hivatkozott arra, hogy a Társasházban ez különösen indokolt volt, ezért készítette a hangfelvételt, ezt mindegyik tulajdonos tudta, tehát nem volt titkos senki előtt. Ismételten előadta, hogy a jelenlévőket tájékoztatta a hangfelvétel készítéséről. Álláspontja szerint csak egy alkalommal követett el fegyelmi vétséget, a levelezés során indulatból, amelyet a feljelentő provokált ki.

A fellebbezésében kérte az általa felsorolt és hivatkozott indokok alapján a vele szemben alkalmazott joghátrány enyhítését, megrovás alkalmazását.

Az országos fegyelmi főbiztos észrevételében az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezését nem találta megalapozottnak. Álláspontja szerint az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács döntésének részletes indokát adta. Az elsőfokú határozat által megállapított tényállás megalapozott, jogi következtetése teljes mértékben helytálló, ezért az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján indítványozta az elsőfokú határozat változatlan helybenhagyását.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot a Magyar Ügyvédi Kamara 20/2018. (XI. 26.) számú, a Fegyelmi Eljárásról szóló szabályzat (továbbiakban: FE) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között teljes terjedelmében felülbírálta, megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi büntetés enyhítése iránti fellebbezése megalapozott.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetve a szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az elsőfokon eljárt tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból megfelelően járt el, a határozat indokolási kötelezettségének eleget tett.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2021. június 4. napján megtartott tárgyaláson az ügy teljes iratanyagát áttekintette, megállapította, hogy az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács a bizonyítást a határozathozatalhoz szükséges mértékben lefolytatta, a történeti tényállást helyesen rögzítette. Az elsőfokú határozat a jogszabályi előírásoknak megfelel.

A tényállás kellően felderített, nem hiányos, az iratok tartalmával megegyező. Az elsőfokú határozat a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen értékelte, ezért a másodfokon eljáró fegyelmi tanács megállapította, hogy a tényállást a fellebbezési eljárásban is irányadónak tekintette, döntése alapjául elfogadta.

Megalapozott az Elsőfokú Fegyelmi Tanácsnak a bizonyítékokat mérlegelő, a bizonyítékokat elfogadó, ezzel összefüggő indokolása.

Az elsőfokú határozatban megállapított kötelezettségszegések vonatkozásában a Másodfokú Fegyelmi Tanács megalapozatlannak értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétség elkövetését vitató hivatkozásait.

1.) Nem megalapozott a panaszolt ügyvéd azon hivatkozása, hogy a fizetési meghagyásos ügyben, amikor ügyvéd közös képviselőként járt el, akkor a közös képviselőnek törvény által meghatározott feladatait teljesítette, mert közös képviselőként képviselheti a Társasházat, amelyet sem a Thtv., sem az Üttv. nem tiltja meg.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács ezzel összefüggésben szükségesnek tartja kiemelni, hogy az Üttv. 3. § (1) bekezdés k) pontja rendelkezése valóban lehetővé teszi az ügyvéd számára, hogy az ügyvéd kiegészítő tevékenység gyakorlása keretében társasházi közös képviselői tevékenységet lásson el. Ezen tevékenység gyakorlása során azonban a hivatkozott törvényhely szerint az ügyvédnek be kell tartani az Üttv. 3. § (3) bekezdésébe foglalt kötelező rendelkezést is.

Eljárás alá vont ügyvéd a fizetési meghagyásos eljárásban a kérelem nyomtatvány kitöltésekor ügyvédként jelölte meg a közreműködését, nem a társasház törvényes képviselőjeként, mint közös képviselő kezdeményezte az eljárást.

Az elsőfokú határozat ezzel kapcsolatos indokolásával a Másodfokú Fegyelmi Tanács egyetértett.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács annyiban fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozását, miszerint a nyomtatványt pontatlanul töltötte ki és képviseleti jogosultságát nem megfelelő jogszabály értelmezéssel nem törvényes képviselőként, hanem ügyvédként jelölte meg.

Eljárás alá vont ügyvéd tehát kötelezettségszegésével megsértette az Üttv. 3. § (3) bekezdése és az ÜESZ 4.1. pontjában irt rendelkezéseket, és ezzel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

2.) A bejelentőkkel folytatott levelezéssel kapcsolatban panaszolt ügyvéd lényegében elismerte a felelősségét. Helyesen hivatkozott az elsőfokú határozat arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a levelezése során az ügyvéd közös képviselőhöz nem méltó, és emiatt az ÜESZ 13.5. pontjába foglalt szabályt sértette meg, amely magatartásával 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

3.) A Társasház közgyűlésén készült hangfelvétel ténye nem vitatott. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács helyesen utalt arra, hogy társasházi közgyűlés alkalmával az Infotv. szabályait kell betartani a hangfelvétel készítése során. Az elsőfokú határozat ezzel összefüggő ténymegállapításai megalapozottak, amelyeket az eljárás alá vont ügyvéd ugyan vitatott, de az általa hivatkozott körülményeket, az érdekeltek részéről sem a hangfelvétel készítéséhez szükséges hozzájárulást, nyilatkozatot, sem a tájékoztatás megtörténtét a társasházi közgyűlési jegyzőkönyv nem tartalmazza.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédnek a hangfelvétellel kapcsolatos magatartását fegyelmi vétséget megalapozó kötelezettségszegésként értékelte. A társasházi közgyűlésről a bejelentők tudomása és hozzájárulása nélkül készített hangfelvétellel a panaszolt ügyvéd az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe foglalt jogsértő magatartást valósított meg, amely 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségként értékelendő.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács szerint megalapozottan jutott arra az álláspontra az Elsőfokú Fegyelmi Tanács, hogy Dr. ... ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott fegyelmi vétségeket elkövette, mert tevékenységével a jogszabályban, illetve az ÜESZ-ben meghatározott kötelezettségeit vétkesen megszegte. A fentiekre tekintettel helyesen állapította meg az elsőfokú határozat az FE 27.5. c) pontja szerint, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért az elsőfokú határozatban írt minősítés megváltoztatására a Másodfokú Fegyelmi Tanács nem látott indokot.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által elfogadott tényállás és az abból az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapító határozat rendelkezésein túlmenően a Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta azt is, hogy az elsőfokon kiszabott pénzbírság fegyelmi büntetés megfelel-e az irányadó rendelkezéseknek, arányban áll-e a fegyelmi vétségként értékelt kötelezettségszegések tárgyi súlyával. A fegyelmi büntetés kiszabásánál és mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosító körülményeket, különösen a kötelezettségszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság és gondatlanság fokát, valamint az okozott kár mértékét. Mérlegelni kell, hogy az elkövetett fegyelmi vétség milyen mértékben sértette az ügyvédi kar, illetve az ügyvédi hivatás jó hírét és társadalmi elismertségét.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd már viszonylag hosszabb idő óta gyakorolja az ügyvédi hivatását, s ezen idő alatt fegyelmi eljárás nem volt vele szemben folyamatban, fegyelmi büntetésben nem részesült. Ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a fegyelmi megbízott 2019. december 9-én kelt határozatában figyelmeztetésbe részesítette, ezért pénzbírság fegyelmi büntetést tartotta a vétséggel arányosnak.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésében írtak szerint a büntetés kiszabása körében vizsgálta az FE 27.6. e) pontjába foglaltak alapján, hogy jelen ügyben az elsőfokon kiszabott pénzbírság alkalmazása a megfelelő fegyelmi büntetés a panaszolt ügyvéddel szemben.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács úgy ítélte meg, hogy bár kötelezettségszegés megállapítása jogszerű és az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, viszont a kötelezettségszegések tárgyi súlya, a szándékosság foka és az okozott jogsérelem nem indokolja a pénzbírság szintű fegyelmi büntetés alkalmazását, ezért az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az elsőfokon kiszabott pénzbírság fegyelmi büntetést írásbeli megrovás fegyelmi büntetésre változtatta. Egyebekben az elsőfokú határozatot az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján a helyes indokainál fogva helybenhagyta.

Az eljárás alá vont ügyvédnek a fegyelmi büntetés vonatkozásában bejelentett fellebbezése eredményre vezetett, ezért a Másodfokú Fegyelmi Tanács másodfokú eljárási költséget nem állapított meg. Ugyanakkor a panaszolt ügyvédnek az Üttv. 131. § (3) bekezdése és a FE 40.2. c) pontja alapján az elsőfokú határozatban megállapított átalányköltség megfizetésére kötelező rendelkezését változatlanul hagyta.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintésére köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.

A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és a fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban a „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.

A határozat jogerős és 2021. augusztus 6. napján végrehajtható.