Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/074/2020. határozata

az ügyvédi tevékenységet gyakorló és az ügyvédi kamara kapcsolata - az okirati ellenjegyzés

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa dr. ... volt ügyvéd fegyelmi ügyében a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2020. január 17. napján RFSZ-9/2019/13. sorszám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. február 24. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanács RFSZ-9/2019/13. sz. határozatát helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási átalányköltséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Szegedi Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

2019. március 08. napján az ... Zrt. tett bejelentést a Szegedi Ügyvédi Kamaránál eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztési tevékenységét kifogásolva. 2019. március 28. napján a Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte, majd ezt követően 2019. június 14. napján a fegyelmi eljárást is elrendelte.

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Szegedi Fegyelmi Tanácsa 2020. január 17. napján kelt RFSZ-9/2019/13. sz. határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 250.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.

Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvédi megbízás tartalmára vonatkozó tényállást a panaszos által rendelkezésre bocsátott okirati bizonyítékok alapján állapította meg, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben semmilyen jognyilatkozatot nem tett, a rendelkezésre álló okiratok tartalmát cáfoló egyéb bizonyítékot nem terjesztett elő. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú fegyelmi tanács az okiratokban rögzített és a vezető fegyelmi biztos végindítványában tett tényállást maradéktalanul döntése alapjául elfogadta.

2013. november 11. napján ugyanazon összeg tekintetében eljárás alá vont ügyvéd engedményezési szerződést készített a D... Kft. engedményező és Pr J engedményes, valamint ugyanezen napon Pt J engedményező és BT engedményes között. Az iratok között megtalálható volt az eljárás alá vont ügyvéd által 2019. január 10. napján készült nyilatkozat, mely szerint elismerte, hogy ezen okiratok valójában 2014. január 8. napján készültek. 2014. január 8. napján azonban Pr J már nem volt ügyvezetője az engedményező Kft-nek, így azt aláírásával nem láthatta el, így az okirat hamis. 2013. november 11. napján eljárás alá vont ügyvéd 2.390.000 USD, továbbá 420.000 EUR tekintetében engedményezési szerződést készített a D. Kft. engedményező és Pr J engedményes, valamint ugyanezen napon Pr J engedményező és B T engedményes között. 2019. január 10. napján eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot szerkesztett bejelentő részére, mely szerint elismerte, hogy a fenti engedményezési okiratok az azokon szereplő keltezés helyett valójában 2014. január 8. napján készültek. 2014. január 8. napján Pr J már nem volt ügyvezetője az engedményező Kft-nek.

Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 2013. november 11. napjára dátumozott okiratot valójában 2014. január 8. napján készített el, és nem vizsgálta, hogy a D. Kft. nevében aláíró Pr J rendelkezett-e ügyvezetői jogosultsággal, megszegte az ügyvédi ellenjegyzés szabályait, így megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 43. § (2) bek. d) pontját. Ezen magatartásával megvalósította az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott fegyelmi vétséget, amely 1 rb. szándékos cselekménynek minősül.

A fegyelmi biztos indítványán túl az elsőfokú fegyelmi tanács észlelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felhívás ellenére okiratokat nem csatolt. Ezen kötelezettség elmulasztása önmagában is 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

Az Üttv. 107. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha:

az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (Alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az elsőfokú fegyelmi tanács enyhítő körülményt nem észlelt.

A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd jelentett be joghatályos fellebbezést.

Fellebbezésében előadta, hogy Pr J a szerződés megírásakor cégkivonat másolattal igazolta, hogy a Kft-nek ügyvezetője. Más okirat felmutatásával is igazolta, hogy a bank ellen indított eljárásban ellátta a társaság képviseletét. K T-val úgy került kapcsolatba, hogy Pr J-vel együtt eljártak a bankkal szemben, így nem vonta kétségbe a jogosultságot. Védekezésképpen előadta továbbá, hogy K T előzetes jelzés nélkül kereste fel eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy a bank jogásza küldte, mert elévül a követelés, ha nem készül nyilatkozat. Eljárás alá vont ügyvéd ekkor a feleségéhez érkező mentőt várta, ezért szorult helyzetében írta alá a nyilatkozatot, aminek minden példányát magával vitte K T.

Eljárás alá vont ügyvéd kérte az eljárás megszüntetését és a fizetési kötelezettség alóli mentesítést.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi biztosa 2020. november 18. napján kelt indítványában az Üttv. 138. § (1) bekezdésének c) pontjára figyelemmel az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta tekintettel arra, hogy az elsőfokú határozat a tényállást helyesen állapította meg és abból helyes következtetést vont le.

A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az elsőfokon eljáró fegyelmi tanács kellőképpen feltárta az ügy körülményeit, a tényállás tisztázására vonatkozásában valamennyi rendelkezésére álló eszközt kimerítette, a tényállást hiánytalanul állapította meg, különös tekintettel, az ügyben releváns dátumok vonatkozásában. A másodfokú fegyelmi tanács azt is megállapította, hogy a tényállás kiegészítésre nem szorul, annak alapján a másodfokú határozat meghozható. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa helyesen állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az ügyvédi ellenjegyzés szabályait, így megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 43. § (2) bek. d) pontját, amellyel az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő kötelességét vétkesen megszegte, amivel szándékos fegyelmi vétséget követett el és megsértette az Üttv. 107. § a. pontjában foglaltakat, miszerint: fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A fentieken felül az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartásával, hogy a felhívás ellenére sem csatolt iratokat, szintén megvalósította az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott fegyelmi vétséget, figyelemmel az Etikai Szabályzat 12.3. pontjában foglaltakat, amely cselekmény szándékos elkövetésű.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fentiekben részletezettek szerint 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, amit az elsőfokú fegyelmi tanács helyesen állapított meg.

A másodfokú fegyelmi tanács vizsgálta azt is, hogy a büntetés kisszabása megfelelt-e az arányosság elvének és valamennyi körülmény figyelembevételével került e sor rá. A Tanács megállapította, hogy az elsőfokú tanács által kiszabott 250.000 Ft pénzbírság a vonatkozó szabályok betartásával került kiszabásra, azt az elkövetett fegyelmi vétség súlyával és az eljárás alá vont ügyvéd körülményeire is tekintette arányosnak találta, így a Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának RFSZ-9/2019/13. sz. határozatát helybenhagyta.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjának előírása figyelembevételével az elsőfokú határozatot - helybenhagyta.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 pontja és 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai általány költség megfizetésére kötelezte a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet.

A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a Fe. 35.5. pontja alapján rendelkezett.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.

A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani.

A határozat jogerős és 2021. május 25. napján végrehajtható.