A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa .... ügyvéd fegyelmi ügyében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2020. augusztus 31. napján F.3/6-I/2020. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. február 24. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának F.3/61/2020. sz. határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
Eljárás alá vont miskolci egyéni ügyvéd fegyelmi ügyében a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa 2020. augusztus 31. napján kelt F.3/6-I/2020. sz. határozatával megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő kötelességét vétkesen megszegte, egy rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt 300.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben NyL és NyLné bejelentők bejelentése alapján indult fegyelmi eljárás. Panaszosok személyesen, a Miskolci Járásbíróság panasznapján 2017. május 26. napján indítottak keresetet a ... Zrt. ellen lakásbérleti szerződés felmondása érvénytelenségének a megállapítása iránt. Eljárás alá vont ügyvédet bejelentők 2017. június 27. napján bízták meg, hogy a P. /2017. szám alatt folyamatban lévő perben a Miskolci Járásbíróság előtt a képviseletüket ellássa. Az ügyben a Miskolci Járásbíróság 2017. június 30. napján tartott tárgyalást, amelyen kizárólagos illetékességi ok miatt az ügyet a Budai Központi Kerületi Bíróságra tették át. Miután az eljárás alá vont ügyvéd közvetlenül az első tárgyalást megelőzően kapcsolódott a perbe, ezért számára is csak az első tárgyaláson derült ki, hogy az ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróságnak van kizárólagos illetékessége. Bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd közötti megbízási szerződésből megállapítható, hogy az ügyvéd kizárólag a Miskolci Járásbíróságon P. /2017. sz. alatt már folyamatban lévő peres eljárásban kapott és vállalt megbízást és meghatalmazást. Eljárás alá vont ügyvéd erre hivatkozással nem mondta fel a megbízást. Miután a per a Budai Központi Kerületi Bíróságon folytatódott, a bejelentők jelezték, hogy a Budapestre történő felutazás költségeihez semmilyen formában nem járulnak hozzá. Eljárás alá vont ügyvéd a Budai Központi Kerületi Bíróságon 2018. január 23. napjára kitűzött tárgyaláson nem jelent meg, de kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását. A bíróság a távollétében történő tárgyalásról a jegyzőkönyvet a következő 2018. április 19-ei tárgyalásra szóló idézéssel együtt megküldte elektronikusan az eljárás alá vont ügyvéd részére, aki a jegyzőkönyvet és ezzel együtt az idézést is 2018. február 2. napján 16 óra 22 perckor letöltötte. Ezt a bíróságon az elektronikus tértivevény egyértelműen igazolta. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban a 2018. április 19. napján a Budai Központi Kerületi Bíróságon megtartott tárgyaláson nem jelent meg és nem is kérte írásban a tárgyalás távollétében történő megtartását, erre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a per 2018. április 19. napjától szünetel. A szünetelésről a bíróság nem küldött ugyan értesítést az eljárás alá vont ügyvédnek, azonban ez nem is volt a bíróság kötelessége.
Bejelentők az eljárás alá vont ügyvédtől telefonon 2018-ban több ízben is érdeklődtek az ügy állásáról. A tárgyaláson előadták, hogy nekik az eljárás alá vont ügyvéd azt a tájékoztatást adta, hogy a 2018. január 23-án megtartott tárgyaláson megjelent és a tárgyalást akkor azért halasztotta el a bíróság, mert az alperes képviselője nem jelent meg. A panaszosok előadták, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azt állította, hogy várni kell, és nem mondta, hogy mikor lesz a következő tárgyalás. Panaszosok ezért telefonon több alkalommal érdeklődtek a bíróságon, de azt a választ kapták, hogy mivel jogi képviselővel rendelkeznek, ezért tőle tudakozódjanak az ügy állásáról.
Miután sem a felperes, sem az alperes nem kérte az eljárás tovább folytatását, erre tekintettel 2018. október 30. napján a Budai Központi Kerületi Bíróság 16. sorszámú végzésével megállapította, hogy a per 6 hónapos szünetelést követően megszűnt.
Bejelentők 2018. novemberében a Fővárosi Törvényszéktől kaptak tájékoztatást, hogy az eljárás alá vont ügyvéd valamilyen fellebbezést adott be, melynek elbírálására 2019. márciusában fog sor kerülni. Bejelentők megpróbáltak időpontot egyeztetni az eljárás alá vont ügyvéddel, akivel személyesen 2019. januárjában sikerült találkozni. Bejelentők kérték a fellebbezést, valamint a bírósági végzéseket. Az eljárás alá vont ügyvéd azt állította, hogy semmilyen végzést nem kapott és megígérte, hogy egy későbbi időpontban átadja a nála lévő iratokat, de erre nem került sor.
Bejelentők írásban fordultak a Budai Központi Kerületi Bírósághoz, ahonnan kérésükre megkapták a per megszűnését megállapító végzést, a tárgyalási jegyzőkönyveket és az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezéseit. Ekkor derült ki a bejelentők számára, hogy egyik tárgyaláson sem vett részt eljárás alá vont ügyvéd, a 2018. április 19-ei tárgyalás tekintetében pedig nem kérte annak távollétében történő megtartását.
Eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt iratok tanúsága szerint a per megszűnését megállapító végzés ellen fellebbezést nyújtott be, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasított, mert a szünetelés folytán törvény erejénél fogva szűnik meg a per 6 hónap eltelte után, nem a bíróság határozata alapján. A bíróság csak megállapítja, hogy a per megszűnt, mely végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban a fellebbezést elutasító végzés ellen fellebbezést nyújtott be, amely végzést a Fővárosi Törvényszék 2019. március 26. napján tartott tanácsülésen Pkf./2019/3. szám alatti végzésével helybenhagyott.
Eljárás alá vont ügyvéd 2019. július 16. napján tájékoztatta a bejelentőket, hogy a bíróságon bejelentette a megbízás megszűnését, a továbbiakban nem látja el a bejelentők képviseletét.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. augusztus 23-án kelt igazoló jelentést terjesztett elő, mellékelte a rendelkezésre álló iratokat, későbbiek folyamán további védekező iratot nyújtott be. Az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolta ugyanakkor - a fegyelmi biztos többszöri felhívása ellenére sem - a Budai Központi Kerületi Bíróság által részére elektronikusan megküldött teljes elektronikus aktát, elektronikus adathordozót, amely alapján meg lehetett volna azt állapítani, hogy 2018. február 2. napján 16 óra 22 perckor letöltött elektronikus aktában pontosan milyen okiratok szerepeltek, a 2018. április 19. napjára szóló idézést tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyv benne volt-e az aktában. Eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentésben és a későbbi védekező iratban is tagadta, hogy bármilyen mulasztást követett volna el. Következetesen állította, hogy nem kapta meg a 2018. január 23-ai tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, így nem volt tudomása arról, hogy 2018. április 19. napján lesz a következő tárgyalás. Mivel a per szünetelését megállapító tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt végzést sem kapta meg, így nem volt arról tudomása, hogy a per szünetel. Ennek okán a per megszűnését megállapító végzést jogszabálysértőnek tartotta, amely ellen jogorvoslattal élt.
A Fegyelmi Tanács 2020. március 6. napján F.3/2020/2. sz. alatt tárgyalás tartása nélkül meghozott határozatában az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. LXXVIII. törvény (Üttv.) 108. § b) pontja és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (FESZ.) 26.1. pontja alapján 300.000 Ft összegű pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet és kötelezte 80.000 Ft elsőfokú eljárási költséget megfizetésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalás tartása nélkül meghozott határozat ellen a törvényes határidőben tárgyalás tartását kérte. Korábbi nyilatkozatait fenntartotta. Tagadta fegyelmi vétség elkövetését. A terhére felsorolt korábbi fegyelmi büntetések némelyikét vitatta.
Az elsőfokú fegyelmi tanács 2020. augusztus 31. napján kelt F.3/6-I/2020. sz. határozatában a becsatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentők között ügyvédi megbízási jogviszony jött létre 2017. június 27. napján, amelynek értelmében az eljárás alá vont ügyvéd képviseli a panaszosokat a .... Zrt. alperes ellen lakásbérleti szerződés felmondása érvénytelenségének megállapítása miatt korábban megindított perben a Miskolci Járásbíróság előtt. Azonban 2017. június 30. napján a Miskolci Járásbíróság kizárólagos illetékességi ok miatt az ügyet a Budai Központi Kerületi Bíróságra áttette. Az eljárás alá vont ügyvéd erre tekintettel nem mondta fel a megbízást, továbbra is vállalta a bejelentők képviseletét.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2018. január 23-ai tárgyalásról tudott, arra nem ment el és kérte a tárgyalás távollétében való megtartását. A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet is tartalmazó elektronikus küldeményt 2018. február 2. napján 16 óra 22 perckor letöltötte. A tárgyalási jegyzőkönyvben szerepelt a 2018. április 19. napjára szóló idézés. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson nem vett részt és nem is kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, ezért az eljárás szünetelését állapította meg a bíróság.
A per megszűnése 6 hónapi szünetelés után, 2018. október 19. napján következett be. 2018. február 2. napjától, amikor az eljárás alá vont ügyvéd által is elismerten az utolsó iratokat kapta a perrel kapcsolatosan, több mint 8 hónap leforgása alatt semmilyen módon nem tudakozódott az ügy állásáról annak ellenére, hogy a bejelentők folyamatosan érdeklődtek a per állásáról. 2019. januárjában történt személyes találkozás során eljárás alá vont ügyvéd tudomása ellenére letagadta a bejelentők előtt, hogy ő bármilyen iratot is kapott volna a bíróságtól, holott ekkor már két fellebbezést is benyújtott.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezen cselekményével megsértette az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat, miszerint: „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”.
Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette a 6/2018. MÜK szabályzat (Ügyvédi Etikai Szabályzat) 2.1. pontjának azon rendelkezését, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez”, valamint a 2.4. pont rendelkezését, miszerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az elsőfokú fegyelmi tanács súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban három alkalommal is pénzbírság fegyelmi büntetés került kiszabásra (....sz. ügyben 40.000 Ft pénzbírság, ...... sz. ügyben 100.000 Ft pénzbírság, ...... sz. ügyben 300.000 Ft pénzbírság tárgyalás tartása nélkül, mely nem jogerős).
Az elsőfokú határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd jelentett be joghatályos fellebbezést.
Fellebbezésében megismételte a már korábban előadottakat. Állította, hogy bejelentők ellen folyamatban lévő végrehajtási eljárásban a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte, melynek a bíróság helyt adott. Állítása szerint a 2018. április 19. napjára kitűzött tárgyalásról értesítést nem kapott. Kizárólag az eljárást megszüntető végzést kapta kézhez, melyről tájékoztatta a bejelentőket, akik kérték, hogy nyújtson be fellebbezést. Tekintettel arra, hogy a fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért bejelentőknek felajánlotta az eljárás újraindítását. Ezt bejelentők nem kérték. Kérték azonban, hogy a Zrt. felé éljen megkereséssel, melynek eljárás alá vont ügyvéd eleget is tett. Bejelentők ügyvédi munkadíjat ezért, valamint a megbízáson kívüli végrehajtási eljárás felfüggesztésével kapcsolatos eljárásért munkadíjat nem fizettek. Eljárás alá vont ügyvéd elsődlegesen kérte a kiszabott pénzbírság fegyelmi büntetés törlését, másodlagosan pedig annak mérséklését.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa 2020. december 3. napján kelt indítványában az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján, tekintettel arra, hogy álláspontom szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének és hosszú hónapokon keresztül nem is követte az ügymenetet.
A fellebbezés nem megalapozott. Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében csak megismételte az elsőfokú eljárás során korábban előadottakat. A fellebbezés az elsőfokú határozat ténymegállapításait, az abból levont következtetéseket nem támadja, eljárási szabálysértést nem sérelmez. Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének hiányát arra alapítja, hogy álláspontja szerint a bíróság az eljárás szünetelését megállapító végzést és az idézést részére nem kézbesítette.
Ez a jogi álláspont téves, az eljárás alá vont ügyvédnek a polgári perrendtartás szünetelésre és kézbesítésére vonatkozó szabályainak téves jogértelmezésén alapul, amelynek következményeit a fegyelmi eljárás keretében viselnie kell.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a megállapított tényállás alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján, valamint a jogszabályok helyes értelmezése mellett hozta meg határozatát. A megállapított tényállás kiegészítésre, módosításra nem szorul.
A másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozat felülbírálata során az elsőfokú határozatot és az azt megelőző eljárást bírálta felül. A fegyelmi felelősség megítélése szempontjából, annak a körülménynek, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és a panaszosok között a későbbiek során milyen kapcsolat állt fenn, a fellebbezés elbírálása szempontjából jelentősége nincs.
A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az elsőfokon eljáró fegyelmi tanács kellőképpen feltárta az ügy körülményeit, a tényállás tisztázására vonatkozásában valamennyi rendelkezésére álló eszközt kimerítette, a tényállást hiánytalanul állapította meg. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa helyesen állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő kötelességét vétkesen megszegte, egy rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett és megsértette az Üttv 107. §-a. pontjában foglaltakat, miszerint: fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Helyes állapította meg azt is az elsőfokú fegyelmi tanács, hogy eljárás alá vont ügyvéd, a tényállásban megállapított magatartásával megsértette a 6/2018. MÜK. Szabályzat (Ügyvédi Etikai Szabályzat) 2.1. pontjának azon rendelkezését, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez..., valamint a 2.4. pont rendelkezését, miszerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A másodfokú fegyelmi tanács vizsgálta azt is, hogy a fegyelmi büntetés kisszabása megfelelt-e az arányosság elvének és az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembevétele megtörtént- e. A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az elsőfokú tanács által kiszabott 300.000 Ft pénzbírság a vonatkozó szabályok betartásával került kiszabásra, azt az elkövetett fegyelmi vétség súlyával arányosnak találta, így a Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának F.3/61/2020. sz. határozatát helybenhagyta az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 pontja és 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai általány költség megfizetésére kötelezte a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a FESZ. 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016 évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani.
A határozat jogerős és 2021. április 26. napján végrehajtható.