A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa a dr...... ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év július hó 8. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács a dr......
irodája neve és címe: ...
eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján.
megszünteti.
A felmerült költség a Kamara terhén marad.
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtandó, a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, indokolt fellebbezést terjeszthet elő az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint [Üttv. 135. § (1)]
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja. [Üttv. 135. § (2)]
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok:
Ügyvédi tevékenység gyakorlásának formája: ügyvédi iroda, megnevezése: ... Ügyvédi Iroda, ügyvédi igazolvány száma: .... Fegyelmi előzménye nincs.
Az eljárás fontosabb eseményei, időpontok
1./ A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa a 2020. V. 305/10. számú, 2020. szeptember 28. napján kelt, a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2020. október 1. napján érkezett átiratában jelzéssel élt, amelyben ... budapesti ügyvéddel szemben indult eljárás során hivatalosan szerzett információk alapján ... ügyvéd okiratszerkesztését és letétkezelési tevékenységét kifogásolta.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa ezt az átiratot 2020. október 13-án kelt levelével és iratok megküldésével egészítette ki.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2020. november 10. napján kézbesített felhívására ... bejelentő 2020. november 14. napján további nyilatkozatokkal és iratokkal egészítette ki bejelentését.
2./ A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2021. január 21. napján kelt F.76/2020. határozatával rendelte el ... ügyvéddel szemben az előzetes vizsgálatot. A 2021. január 25. napján megküldött határozatot ... ügyvéd 2021. február 1. napján vette át.
3./ A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2021. január 29. napján kelt, 2021. február 5. napján kézbesített levelével értesítette ... bejelentőt arról, hogy az előzetes vizsgálat elkezdődött ... ügyvéddel szemben.
4./ ... eljárás alá vont ügyvéd 2021. február 2. napján igazoló nyilatkozatot terjesztett elő a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosához, és eleget tett iratcsatolási kötelezettségének az alábbi iratok megküldésével:
- 2019. május 13. napján kelt hagyatéki eljárásban történő képviseletre vonatkozó megbízási szerződés és meghatalmazás;
- ... Közjegyzői Irodájának .../2019. számú, 2019. október 9. napján kelt és ugyanakkor jogerőre emelkedett teljes hatályú hagyatékátadó végzése ... hagyatéka átadásáról, a 2019. május 21-i, valamint a 2019. október 9-i hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv;
- 2019. október 11. napján a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között létrejött letéti szerződés 94.400 Ft őrzési letétbe vételéről;
- 2019. október 20. napján a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között létrejött letéti szerződés és meghatalmazás 353.880 Ft jogalap nélkül felvett nyugellátás visszautalásáról;
- 2019. október 27-i átvételi elismervény 94.400 Ft átvételéről
- 2019. november 27-i keltezésű átvételi elismervény 11.687.900 Ft bejelentőnek történő kifizetéséről;
- ... ügyvéd 2020. június 25-i levele, mely az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentőhöz köthető letéti tevékenységével kapcsolatos információk beszerzését célozta;
- a bejelentő 2020. július 21. napján kelt azonnali hatályú felmondása valamennyi ügyre vonatkozóan;
- ... 2020. december 28. napján kelt írásszakértői véleménye;
- számla ügyvédi tevékenységről.
5./ A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2021. február 11. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot az Üttv. 123. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.
A megszüntetés indoka az volt, hogy az eljárás irataiból nem állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a hagyatéki eljárás során, illetve azt megelőzően ügyvédi letétbe vette volna a bejelentőt megillető pénzösszeget. A csatolt iratok az eljárás alá vont ügyvéd előadását támasztották alá. Nem valószínűsíthető a bejelentő azon előadása sem, mely szerint nem tudott a hagyatéki eljárás befejezéséről, hiszen a közjegyzői hagyatékátadó tárgyaláson jelen volt, a hagyatékátadó végzést átvette. A banki eljárások és hatályos szabályozások szerint, elhunyt személy bankszámlájáról a jogerős hagyatékátadó végzés bemutatásáig pénzt felvenni, illetve pénzügyi műveleteket végezni nem lehet, így valóban kizárt, hogy a hagyatékátadó jogerős végzést megelőzően az örökhagyó bankszámlájáról pénzfelvétel, vagy átutalás történhetett.
Megállapítható továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződést kötött a hagyatéki eljárásban történő képviseletre, illetve letéti szerződést kötött mind a hagyatéki eljárásban egyezséggel a bejelentőt megillető összeg tekintetében, mind pedig az elhunyt bankszámlájának kedvezményezettként felveendő összegére. A letétkezelési szabályokat tehát az eljárás alá vont ügyvéd nem szegte meg. Ugyancsak eleget tett mindkét esetben a letéti összegek letéti nyilvántartó rendszerbe történő bejelentési kötelezettségnek, illetve a letétek onnan történő kivezetésének.
A bejelentés tárgyává tett vélelmezett ügyvédi magatartás, illetve ügyvédi mulasztás nem állapítható meg. Az eljárás alá vont ügyvéd hitelt érdemlően igazolta, hogy az ügyben ügyvédi tevékenységét a jogszabályok betartásával látta el.
6./ A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2021. február 27. napján kelt határozatával úgy döntött, hogy nem kíván fegyelmi eljárást kezdeményezni.
7./ A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2021. február 29. napján kelt, 2021. március 5. napján kézbesített határozat kivonattal értesítette a bejelentőt az előzetes vizsgálat megszüntetéséről
8./ A bejelentő 2021. március 24. napján kelt, 2021. március 29. napján postára adott és 2021. április 8. napján érkezett beadványában a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosánál kifogást terjesztett elő az előzetes vizsgálatot megszüntető határozattal szemben.
9./ A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2021. április 15. napján a bejelentő kifogása alapján az eljárás alá vont ügyvéd ellen indult eljárás teljes iratanyagát felterjesztette a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztosa részére.
10./ A 2021. április 22. napján kelt V.170/2021. számú határozatával az Országos Fegyelmi Főbiztos a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztosa megbízásából fegyelmi eljárás kezdeményezésre utasította a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosát, melyről a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2021. május 10. napján levélben értesítette a bejelentőt.
A határozat kiemelte, hogy a bejelentő az átvételi elismervényeken lévő aláírásokat nem ismerte el a sajátjának, tőle eredeti aláírásmintát senki sem kért.
Szükséges erre tekintettel írásszakértői vélemény beszerzése, mert 11.687.900 Ft összeg sorsáról van szó, és indokolt az eredeti átvételi elismervényeknek a bejelentő elé tárása, mivel az eljárás alá vont írásszakértő véleménye számos bizonytalanságot tartalmaz , melynek oka, hogy szkennelt iratokból kellett a véleményét megalkotnia. Indokolt továbbá ... ügyvéd elleni ügy iratainak a beszerzése is.
Rögzítette, hogy önmagában a megszüntető határozat megalapozottnak tűnik, viszont a kifogás és annak mellékletei más tényeket rögzítenek.
Hivatkozott arra, hogy egy ilyen kiemelkedő súlyú ügyben, ahol a panaszos nem kevesebbet állít, minthogy a kézzel írott átvételi irat hamisítvány, sokkal részletesebben, körültekintőbben kell eljárni. Minimum a bejelentő elé kell tárni az eredetiben beszerzendő átvételi elismervényt, és nyilatkoztatni arról, hogy az aláírás tőle származik-e, felhívva a figyelmét a hamis vád következményeire.
11./ A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2021. május 16. napján kelt F.76/2020. számú határozatával fegyelmi eljárás kezdeményezéséről döntött az alábbiakra tekintettel: ... bejelentő a 2020. augusztus 5. napján kelt beadványában és a 2020. szeptember 22. napján megtartott személyes tanúkihallgatása során előadta, hogy 2019. május 13. napján meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy lássa el jogi képviseletét élettársa, néhai ... hagyatéki ügyében. Bejelentő előadta, hogy a hagyatéki eljárás alatt az eljárás alá vont ügyvéd elvitte a bankba és ott felvette néhai ... élettársa bankszámlájáról a pénzt, majd azt befizette saját ügyvédi letéti számlájára még a hagyatéki eljárás előtt. A bejelentés szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal indokolta ezen magatartását, hogy ezt törvény írja elő. Bejelentő előadta, hogy tudomása szerint, illetve az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatása szerint a hagyatéki eljárás befejezéséig ügyvédi letétben kell maradnia az összegnek. Előadta továbbá bejelentő, hogy ezt követően a hagyatéki eljárásról több tájékoztatást nem kapott eljárás alá vont ügyvédtől és abban a hiszemben volt egészen ... ügyvédnő eljárásáig, hogy a hagyatéki eljárás még nem fejeződött be. Előadta, hogy a letétben lévő pénzt a bejelentés napjáig nem kapta vissza az eljárás alá vont ügyvédtől.
Bejelentő személyes meghallgatása során azzal egészítette ki a fentieket, hogy a pénz felvételére Budapesten egy OTP bankfiókban került sor valamikor a tavalyi év közepén, tehát 2019. év közepén.
A Budapesti Ügyvédi Kamara az átiratához csatolt több levelet, melyet ... ügyvédnő írt az eljárás alá vont ügyvédnek, illetve egy haszonélvezeti jogot alapító szerződéstervezetet, mely aláírásra az ügyfelek részéről nem került, így ez nem volt tárgya az előzetes vizsgálatnak.
Megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamara a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére továbbá bejelentő azon levelét, melyben a bejelentő kérte a Budapesti Ügyvédi Kamarától, hogy dr. ... ügyvédnő ellen az eljárást szüntessék meg, mivel ellene nem kívánt bejelentést tenni. Ezen levélben gyakorlatilag megismételte az eljárás alá vont ügyvéddel kapcsolatos nyilatkozatait. Csatolásra került a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között Diósdon, 2019. május 13. napján kelt ügyvédi meghatalmazás, melyből megállapítható, hogy bejelentő megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek a ... örökhagyó hagyatéki eljárása iránti ügy képviseletére az Üttv.-ben meghatározott jogkörrel. A meghatalmazásban rögzítésre került, hogy „Az Üttv. 34. § (4) bekezdése szerint a meghatalmazás feljogosítja meghatalmazottja képviselet ellátására, a megbízót megillető pénznek, vagy dolognak, valamint az eljárási költségeknek az átvétele vonatkozásában is.”
A Budapesti Ügyvédi Kamara korábbi átiratát kiegészítette 2020. október 22-én érkezett iratanyaggal, melyhez csatolta ... ügyvédnő 2020. szeptember 24. napján kelt és a fegyelmi eljárás során keletkezett iratát. Ezen irat lényege, hogy csatolásra került a bejelentő 2014. évi bankszámla kivonata, melyből megállapítható, hogy az elhunyt élettársa nevén az OTP Banknál 2014. áprilisában több mint 7 millió forint összeg került elhelyezésre, illetve ennyi pénzt tartottak nyilván ezen a bankszámlán.
Ezen iratok beérkezését követően a bejelentőt bejelentés kiegészítésére hívta fel az eljáró fegyelmi biztos. A bejelentés kiegészítésére a bejelentő 2020. november 24-én érkezett levelében tett nyilatkozatokat.
A bejelentés kiegészítésben bejelentő előadta, hogy élettársa halálát követően adott megbízást eljárás alá vont ügyvédnek. Megerősítette bejelentésében, hogy eljárás alá vont ügyvéd jelentkezett nála és az OTP fiókból ügyvédi letétbe vette az elhunyt nevén szereplő bankszámlán lévő összeget arra hivatkozással, hogy így szól a törvény. Előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatása szerint a hagyatéki eljárás lezárta után kapja meg a pénzt.
Előadta, hogy emlékezete szerint megbízási szerződést nem kötöttek, illetve úgy fogalmazott, hogy semmilyen írásos megállapodást nem kötöttek. Állítása szerint iratokkal nem rendelkezik, mivel iratokat az eljárás alá vont ügyvéd nem adott át részére.
A pénz felvételét a bejelentés kiegészítésében úgy írta le, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és férje saját autójukkal vitték Budapestre a Budapest, .... szám alatti OTP fiókba és ott vették fel a pénzt. A pénz felvétele állítása szerint úgy történt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az egyik ügyfélkiszolgáló ablaknál készpénzben felvette a számlán szereplő összeget, betette a táskájába, átment vele egy másik ablakhoz és hogy ott mi történt pontosan azt nem tudja, úgy gondolta, hogy befizette az ügyvédi számlájára. A pénzt ő kézbe nem kapta, nem tudta megszámolni, így a pontos összeget sem tudja.
Azt, hogy a pénzfelvétel a számláról biztosan megtörtént onnan tudja, hogy 2019. nyarán felszólította a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, hogy néhai élettársa jogtalanul felvett nyugdíját, amit tévesen utaltak ki halála után, nem tudják inkasszóval visszavenni, mert a számlán nincs pénz. Ekkor az eljárás alá vont ügyvédhez fordult, aki ügyvédi számlájáról átutalta a nyugdíjfolyósítónak a hiányzó összeget. Erről eljárás alá vont ügyvéd átutalási megbízás másolatot is adott a részére, amely szintén csatolásra került az iratokhoz. Az átutalási megbízáson dátum nem szerepel.
Arra kérdésre, hogy milyen összegű pénz lehetett a bankszámlán előadta, hogy nem tudja pontosan, de a későbbiekben ... ügyvédnő és eljárás alá vont ügyvéd közötti levelezésből az derült ki számára, hogy 12 millió forint lehetett, mert ilyen összeg átvételéről küldött iratokat eljárás alá vont ügyvéd.
Határozottan állította, hogy nem kötöttek letéti szerződést, sem a bankban, sem előtte, sem azt követően.
Határozott kérdésre előadta, hogy nem fizette ki részére az eljárás alá vont ügyvéd a letétbe vett összeget. Állítása szerint a hagyatéki eljárás lezárása után fogja megkapni a pénzt.
Bejelentés kiegészítéséhez csatolta ... ügyvéd Budapesten, 2020. október 21. napján kelt és az eljárás alá vont ügyvédhez címzett levelét. Ezen levélből megállapítható, hogy a hagyatéki eljárás 2019. október 9. napján lezárult és ... ügyvéd tudomása szerint 2019. október 20-án kötöttek letéti szerződést bizalmi őrzés céljából néhai ... bankszámláján lévő és bejelentőt, mint kedvezményezettet megillető 12.000.000 Ft összeg tekintetében. ... ügyvédnő kifogásolta a levélben, hogy a pénzösszeg felvétele jóval a hagyatéki eljárás befejezése előtt történt, ugyanakkor egy későbbi időpontban került megkötésre a letéti szerződés.
Ezen levélben hivatkozik ... ügyvédnő arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé teljesített a letétben lévő pénzből.
...ügyvédnő utalt nyilvánvalóan korábbi levelezésükre is ezen levélben, hiszen tiltakozik az ellen, hogy bejelentő átvette volna 12.000.000 Ft-os összeget, melyről eljárás alá vont ügyvéd átvételi elismervényeket küldött számára. Vitatta levelében, hogy ezen átvételi elismervényeken a bejelentő aláírása szerepelne.
Kifogásolta továbbá a levélben, hogy a letéti szerződés 2019. október 20-án történő megkötését követően a banki tranzakciós igazolás és a letétbejelentés szerint a 12.000.000 Ft összeg az ügyvédi letéti számlára csupán 2019. november 20-án érkezett, illetőleg ekkor történt a bejelentés.
Az eljárás alá vont ügyvéd azon fenti magatartásával, hogy az általa ügyvédi leté tbe vett pénzeszközökkel nem számolt el, illetve bejelentő részére az ügyintézése során keletkezett iratokat nem adta ki, fegyelmi vétséget követett el az Üttv. 107. § a) pontja szerint, mely kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szünetelő, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanul megszegi.
Eljárás alá vont ügyvéd a pénzletéttel történő elszámolás hiánya, illetve a bejelentőt megillető iratok átadásának elmulasztásával 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
12./ A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2021. május 25. napján kelt és 2021. június 7. napján kézbesített levelében értesítette a bejelentőt arról, hogy a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
13./ A Fegyelmi Tanács Elnöke a 2020. július 8. napjára kitűzött tárgyalásra 2021. június 4. napján bocsátotta ki idézést a bejelentő, valamint az eljárás alá vont ügyvéd részére.
14./ Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 7. napján kelt, a Kamarához 2021. június 8. napján érkezett beadványában a fegyelmi eljárás megszüntetésére terjesztett elő indítványt a Fegyelmi Tanács Elnökéhez.
15./ A Fegyelmi Tanács Elnöke a 2021. július 6. napján kibocsátott kiegészítő idézéssel az eljárás alá vont ügyvédet a néhai ... tulajdonát képező, az OTP bankszámlán volt pénz kivételét igazoló bizonylatok benyújtására hívta fel.
16./ A Fegyelmi Tanács 2021. július 8. napján tartott tárgyalást, amelynek során az eljárás a vont ügyvéd személyesen megjelent és nyilatkozatot tett, továbbá a bejelentőt tanúként kihallgatta.
Tényállás
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd, a tanúként meghallgatott bejelentő előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A bejelentő, ..., ... szám alatti lakos 2019. május 13. napján megbízási szerződést kötött a dr. ... Ügyvédi Iroda (...) ügyintéző ügyvédjével, ... ügyvéddel és meghatalmazta néhai ... hagyatéki eljárásában történő képviseletre, mely eljárást dr. ... Közjegyzői Irodája (... Budapest, ...) .... számon folytatta le. A hagyatéki eljárás során dr. ... közjegyzőhelyettes 2019. május 21. napján és 2019. október 9. napján tartott tárgyalást, amelyeken a bejelentő személyesen is részt vett. A 2019. október 9. napján tartott tárgyaláson kihirdetett, aznap jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzés megállapította, hogy a közjegyzőhelyettes az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett, hagyatéki leltárba felvett 1173............számú bankszámlát hagyatékként nem adta át, tekintettel arra, hogy az OTP Bank tájékoztatása szerint ezen bankszámlához elhalálozási rendelkezés tartozik, ezért a halál időpontja szerinti egyenleg nem képezte a hagyaték tárgyát.
2019. október 11. napján a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között létrejött letéti szerződés alapján megtörtént a 94.400 Ft teljesítési letétbe vétele az eljárás alá vont ügyvéd letéti számláján, a ... számú hagyatéki tárgyalás során kötött egyezség szerint, amely összeget hagyatéki hitelezői igény kielégítése jogcímén fizettek az örökösök a bejelentőnek.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Letétkezelő Nyilvántartási Rendszerébe az eljárás alá vont ügyvéd 2021. október 25. napján bejelentést tett, és a bejelentőnek a megállapodás szerinti határidőben a 94.400 Ft-ot készpénzben kifizette, amelynek tényét a bejelentő aláírásával elismerte a 2019. október 27. napján kelt átvételi elismervényen.
2019. október 20. napján a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között letéti szerződés jött létre. Az eljáró ügyvéd kötelezettséget vállalt 353.880 Ft jogalap nélkül átutalt nyugdíjnak a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére történő visszautalására, valamint az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 1173...... számú bankszámlán levő, a fenti összeg átutalását követően fennmaradó összegnek a bejelentő részére a letéti számlára történő átutalást követő 2 napon belüli kifizetésére.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Letétkezelő Nyilvántartási Rendszere szerint a letétbevételről a bejelentés 2019. november 21. napján megtörtént, a letéti szerződés 2019. november 27. napján szűnt meg azzal, hogy 285.000 Ft-ot az eljárás alá vont ügyvéd 2021. november 21. napján visszautalt a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére, figyelemmel arra, hogy a bejelentő nyugdíjából már 78.380 Ft levonásra került, továbbá a 11.687.900 Ft-ot Diósdon 2019. november 27. napján készpénzben kifizetett a bejelentőnek, aki a pénzösszeg átvételét a 2019. november 27. napján kelt átvételi elismervényen aláírásával ismerte el.
Bizonyítékok
... bejelentő nyilatkozatai:
... 2020. július 3. napján kelt és 2020. július 8. napján kézbesített bejelentése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2020. július 21. napján előzetes vizsgálatot rendelet el ... budapesti ügyvéd ellen. Ezen eljárás során a panaszos 2020. augusztus 5. napján írásbeli nyilatkozatot tett, valamint 2020. szeptember 22. napján személyes meghallgatására is sor került. Az V. .... számú eljárásban a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa a ... ügyvéd elleni előzetes vizsgálatot megszüntette, a hivatalosan szerzett információk alapján azonban jelzéssel élt a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa felé, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd letétkezelési tevékenységét kifogásolta, tekintettel a bejelentő által előadottakra.
Ezen okiratok szerint a bejelentő 2019. május 13. napján adott meghatalmazást a néhai ... hagyatéka iránti eljárásban, amely Dr. ... Közjegyzői Irodájánál ... számon volt folyamatban. Az eljárás alá vont ügyvéd még a hagyatéki tárgyalás előtt felvetette a bejelentővel néhai ... bankszámlájáról a budapesti Nádor utcai OTP bankfiókban a pénzt - emlékei szerint 3 millió forintot -, majd befizettette a leltéti számlájára még a hagyatéki tárgyalás előtt, arra hivatkozva, hogy ez a törvényes eljárás. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvédtől nem kapott semmiféle tájékoztatást a hagyatéki eljárásról, és a letétbe pénzt nem kapta vissza. 2020. július 21. napján azonnali hatállyal felmondta az eljárás alá vont ügyvéd részére adott összes meghatalmazást.
A 2020. szeptember 22-i személyes meghallgatása során elmondta, hogy egy budapesti bankfiókban „kivettük” a bankszámláról a pénzt, látta is ezt a több mint 3 millió forintot, amit ezt követően egy ügyvédi munkaközösségbe „betettünk”. Az elé tárt, 2019. július 3. napján kelt bejelentésen lévő aláírásról azt nyilatkozta, hogy elképzelhető, hogy az övé.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosának felhívására 2020. november 14. napján kelt válaszában a bejelentő előadta, hogy 2018. október 28. és 2019. május 21. napja közötti időszakban vette ügyvédi letétbe az eljárás alá vont ügyvéd az őt illető 12.000.000 Ft-ot. A pénz átvételét igazoló átvételi elismervényeket hamisnak tartja, azokat nem ő írta alá. Előadta, hogy nem emlékszik arra, hogy megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéddel a hagyatéki eljárásban való képviselete tárgyában, és megerősítette azon állítását, hogy a hagyatéki eljárásról nem rendelkezik semmiféle információval, semmiféle irattal. Kijelentette, hogy a pénz kivételére a Budapest, .... szám alatti bankfiókban került sor, időpontra nem emlékszik, a kivett pénzt nem kapta a kezéhez, azt nem számolta meg, nem tudja. Nem látta, csak feltételezni tudja, hogy a felvett összeget az eljárás alá vont ügyvéd a letéti számlájára utalta. Kérdésre kijelentette, hogy nem kötöttek letéti szerződést, és az eljárás alá vont ügyvéd nem fizette ki neki a letétbe vett összeget. Előadta, hogy a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatósága 2019. nyarán jelezte, hogy nem tudja inkasszálni a jogalap nélkül kiutalt összeget a számláról, mert az üres.
2021. március 24. napján kelt, a Kamarához 2021. április 8. napján érkezett beadványában a bejelentő kifogással élt a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2021. február 11. napján kelt, az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatával szemben, írásszakértői vélemény beszerzését indítványozta, mivel az eljárás alá vont ügyvéd által megbízott írásszakértő tőle nem vett aláírásmintát, ezért a szakértő téves megállapítást tett. Megismételte, hogy az átvételi elismervényeken nem az ő aláírása szerepel, ahogyan a 2019. július 3. napján kelt, a Budapesti Ügyvédi Kamarához címzett panaszon sem.
A bejelentő a 2021. július 8-i tárgyaláson a hamis vádra és a hamis tanúzás következményeire történő figyelmeztetés után továbbra is fenntartotta, hogy a 2019. október 27-i átvételi elismervényen nem az ő aláírása szerepel, ezt igazolja az is, hogy azon nem is a teljes nevének az aláírása látható, hanem csak ....
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a tárgyaláson bemutatott, 1986. májusában kiállított személyi igazolvány másolaton a bejelentő aláírásaként ... szerepel, a ... név nem.
A 2019. november 27-i átvételi elismervényen szereplő aláírásról, annak gondos tanulmányozását követően ... kijelentette, hogy ez az aláírás tőle származik, de pénzt sosem látott az eljárás alá vont ügyvédtől.
A korábban tett nyilatkozatait fenntartotta, kérdésre kijelentette, hogy nem emlékszik időpontokra, sem arra, hogy részt vett-e a hagyatéki tárgyalásokon, csak egyedül arra, hogy a pénzt kivétele és befizetése megtörtént. A bejelentő továbbá külön kérdés nélkül előadta, hogy „én csak egyszer voltam Érden, a hölgy kivette az OTP-nél a pénzt az egyik ablaknál és a másiknál visszahelyezte”.
Dr.... nyilatkozatai:
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során végig következetesen vitatta fegyelmi felelősségét.
A 2021. február 2. napján tett igazoló nyilatkozatában előadta, hogy a bejelentő 2019. május 13. napján hatalmazta meg, hogy képviselje őt néhai ... hagyatéki eljárásában, amely eljárásban a bejelentő személyesen is részt vett. Dr. ... Közjegyzői Irodájánál (Budapest, ..., .... számon folyamatban volt eljárásban a 2019. május 21. napján és a 2019. október 9. napján tartott tárgyaláson, a becsatolt tárgyalási jegyzőkönyvek tanúsága szerint a bejelentő is jelen volt, a tárgyalási jegyzőkönyvet a közjegyzőhelyettestől átvette, és tudomása volt arról, hogy a hagyatéki eljárás a 2019. október 9. napján tartott tárgyaláson jogerős végzéssel befejeződött. Az örökösökkel kötött egyezség alapján a bejelentőt illető 94.400 Ft összeget a bejelentő kérésére az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára küldte meg az egyik örököstárs, ezért a bejelentővel 2019. október 11. napján letéti szerződést kötött. A 94.400 Ft 2019. október 25- én érkezett meg a letéti számlára, amely összeget 2019. október 27. napján átvételi elismervénnyel adott át a panaszosnak.
A 2019. október 9. napján tartott tárgyaláson hozott, aznap jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzés rögzítette, hogy a közjegyzőhelyettes a hagyatéki leltárba felvett az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 1173.......számú bankszámlát hagyatékként nem adta át, tekintettel arra, hogy a Bank tájékoztatása szerint ezen bankszámlához elhalálozási rendelkezés tartozik, ezért a halál időpontja szerinti egyenleg nem képezte a hagyaték tárgyát, azonban a kedvezményezett neve nem került megjelölésre. A bejelentő képviseletében levélben kért felvilágosítást, melyből az derült ki, hogy ... bejelentő a kedvezményezett.
A MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2018. 11. hónap és 2019. január hónap között még átutalta ... számlájára a nyugdíjat, amelyet a bejelentő nem fizetett vissza, ezért részletekben letiltottak a nyugdíjából, ezért az eljárás alá vont ügyvéd javasolta, hogy egy összegben utalják vissza a jogalap nélküli nyugdíj összegét a kedvezményezetti pénzből.
2019. 11. 20. napján letéti szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel, amely alapján 12.000.000 Ft összeg került 2019. november 21. napján a letéti számlára, melyből a Nyugdíjfolyóstó Intézetet illető jogalap nélkül felvett nyugellátással csökkentett összeget a pénz letéti számlán történt jóváírását követő két napon belül vállalta kifizetni a bejelentő részére. Erre a kifizetésre, azaz a 11.687.900 Ft kifizetésére 2019. november 27. napján a bejelentő lakásán került sor.
Az eljárás alá vont ügyvédnek az UniCredit Banknál van a letéti számlája.
Az eljárás alá vont a bejelentő által hamisnak tartott átvételi elismervényekre vonatkozóan, írásszakértői véleményt szerzett be, amely megállapította, hogy a 2019. október 27-i aláírás valószínűleg, a 2019. november 27-i aláírás nagy valószínűséggel a névtulajdonostól származik. A bizonytalanság oka az volt, hogy a szakértőnek nem eredeti, hanem másolt okiratról kellett véleményt alkotni.
Az eljárás alá vont ügyvéd megerősítette, hogy a megbízója nevében, az alakiságok megtartása mellett járt el a letétbe vett pénzek kapcsán.
Tényállításait az alábbi iratoknak a Kamara részére megküldéssel támasztotta alá:
- 2019. május 13. napján kelt hagyatéki eljárásban történő képviseletre vonatkozó megbízási szerződés és meghatalmazás;
- Dr. ... Közjegyzői Irodájának .../2019. számú, 2019. október 9. napján kelt és ugyanakkor jogerőre emelkedett teljes hatályú hagyatékátadó végzése ... hagyatéka átadásáról, a 2019. május 21-i, valamint a 2019. október 9-i hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv;
- 2019. október 11. napján a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között létrejött letéti szerződés 94.400 Ft őrzési letétbe vételéről;
- 2019. 11. 20. napján a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között létrejött letéti szerződés és meghatalmazás 353.880 Ft jogalap nélkül felvett nyugellátás visszautalásáról;
- 2019. október 27-i átvételi elismervény 94.400 Ft összegnek a bejelentőnek történő kifizetéséről;
- 2019. november 27-i keltezésű átvételi elismervény 11.687.900 Ft összegnek a bejelentőnek történő kifizetéséről;
- ...ügyvéd 2020. június 25-i levele
- a bejelentő 2020. július 21. napján kelt azonnali hatályú felmondása valamennyi ügyre vonatkozóan
- dr. ... 2020.12. 28. napján kelt írásszakértői véleménye;
- számla ügyvédi tevékenységről.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 7. napján kelt beadványában az eljárás megszüntetésére tett indítványt a 20/2018. (XI. 26.) számú MÜK Szabályzat 22.2. pontjára hivatkozással, mert az Üttv. 123. § (1) bekezdés c), valamint (2) bekezdés a) pontja alapján a fegyelmi eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn. Hivatkozott továbbá az Üttv. 124. § (5) bekezdése alapján arra, hogy az országos vezető fegyelmi biztos az eljárás megszüntetéséről szóló határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb eljárás megszüntetéséről szóló határozat meghozatalától számított 60 napon belül utasíthatja a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás megindítására. Álláspontja szerint az utasítás elkésett.
A 2021. július 8. napján tartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a korábbi nyilatkozatait fenntartotta, valamint bemutatta az átvételi elismervények eredeti példányait. Az eljárás megszüntetésére irányuló indítványát fenntartotta azzal, hogy a fegyelmi eljárásra ny itva álló hat hónapos határidő is eltelt és az Üttv. 124. § (5) bekezdése szerinti határidő letelt.
A fegyelmi biztos végindítványában a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként az eljárás megszüntetésre tett indítványt a következőkre figyelemmel: a tárgyaláson megjelent a bejelentő, aki az elé tárt, eredetiben bemutatott átvételi elismervényeken elismerte sajátjaként az aláírásokat. Ezzel gyakorlatilag olyan bizonyítékot szolgáltatott, amely egyértelművé teszi az eljárás alá vont ügyvéd állítását.
A fegyelmi biztos felhívta a figyelmet a bejelentő vallomásának ellentmondásaira, miszerint volt olyan állítása, hogy a budapesti bankban történt a pénzkivétel, pénzbefizetés, aztán az érdi bankban történt, nem emlékezett, hogy a hagyatéki eljárás során részt vett-e a hagyatéki tárgyalásokon, arra sem tudott nyilatkozni, hogy kitől és milyen módon tudta meg, hogy a hagyatéki eljárás lezárásra került, a beadványában határozottan azt állí totta, hogy csak a későbbiekben ...ügyvédnőtől szerzett tudomást arról, hogy a hagyatéki eljárás befejezésre került.
A fegyelmi biztos hivatkozott arra, hogy nagyon sok ellentmondás és bizonytalanság volt a bejelentő különböző nyilatkozataiban, a bejelentő vallomásaiban. Ugyanakkor nyilvánvalóan az eljárás alá vont ügyvéd előadását támasztja alá az írásszakértői vélemény is, illetve az a tény, hogy a fegyelmi tárgyaláson a bejelentő elismerte saját aláírásának az aláírásokat. Az a tény, hogy a bejelentő azt állítja, hogy bár ő aláírta az elismervényt, de mégsem kapott pénzt, ennek vizsgálata már túlmegy a fegyelmi eljárás hatáskörén.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A panaszbejelentés megalapozatlan.
Döntéshozatal:
A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapításakor azokat a jogilag releváns tényállításokat fogadta el bizonyítottnak, amelyeket okirati bizonyítékok is alátámasztottak. Ezek alapján a Fegyelmi Tanács elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd védekezését, amely mindvégig következetes és koherens volt, továbbá összhangban állt a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokkal.
Ezzel szemben a bejelentő nyilatkozatait aggályosnak, ellentmondásosnak tartotta több lényeges tény tekintetében.
A bejelentő többször kijelentette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem készített letéti szerződést és megbízási szerződést. Ennek azonban ellentmondanak a becsatolt okirati bizonyítékok: 2019. október 11-i és 2019. október 20-i letéti szerződések, a 2019. május 13. napján kelt megbízási szerződés és meghatalmazás. Az eljárás alá vont ügyvéd becsatolta továbbá a két letéti szerződés bejelentésére vonatkozó iratokat is.
A bejelentő több alkalommal nyilatkozta azt, hogy a hagyatéki eljárásról nem volt tudomása, iratokat nem kapott. Ezt cáfolják a 2019. május 21-i és 2019. október 9-i tárgyalási jegyzőkönyvek, amelyek szerint a bejelentő jelen volt a tárgyalásokon, és aláírásával igazolta az iratok (jegyzőkönyvek, végzés) átvételét.
A bejelentő azon állítását, miszerint egy budapesti OTP bankban került sor a hagyatéki tárgyalás előtt a 12.000.000 Ft felvételére, majd a letéti számlára történő befizetésre, saját maga cáfolta meg a tárgyaláson tett azon kijelentésével, miszerint Érden egyszer voltak az eljárás alá vont ügyvéddel a pénz kivétele és betétele céljából. Mivel az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlája az UniCredit Banknál található, a bejelentő szerinti módon nem is kerülhetett sor a pénz letéti számlára történő befizetésre az OTP bank fiókjában, hanem az eljárás alá vont nyilatkozata szerint történhetett az UniCredit Bank fiókban.
Az átvételi elismervények közül a 2019. október 27-i aláírást a bejelentő azért tartotta hamisnak, mert nevéből a középső neve nem szerepelt az aláírásban. Ezt ... bejelentő 1986-ban kiállított személyi igazolványa cáfolja, ahol a középső név (...) nem szerepelt az aláírásban, hanem csak ... név. Az eljárás alá vont ügyvéd által beszerzett szakértői vélemény szerint ez az aláírás valószínűleg a bejelentőtől származik.
A 2019. november 27-i átvételi elismervényen lévő aláírás valódiságát ... számos alkalommal vitatta, azonban ezt az aláírást a 2021. július 8. napján ... bejelentő saját aláírásának ismerte el, ugyanígy többször vitatta a 2019. július 3-i bejelentésen lévő aláírásának valódiságát, ezzel szemben 2020. szeptember 22-i személyes meghallgatása során az eléje tárt bejelentésen lévő aláírást a sajátjának ismerte el.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy ... a fegyelmi tárgyaláson azt mondta, hogy a személyi igazolványa elveszett, ezért a személyi igazolványa fénymásolatával igazolta önmagát.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a bejelentő előadásaiban lévő ellentmondásokra, következetlenségekre figyelemmel, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokra és az eljárás alá vont ügyvéd következetes nyilatkozataira tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége nem állapítható meg.
A Fegyelmi Tanács a ... bejelentőnek a fegyelmi tárgyaláson a hamis vádra és a hamis tanúvallomás tétel jogkövetkezményeire történt figyelmeztetést követően tett nyilatkozataira, az aláírások valódiságának elismerésére tekintettel mellőzte az új szakértői vélemény beszerzését, mivel az okafogyottá vált.
A Fegyelmi Tanács eleget tett az országos vezető fegyelmi főbiztos nevében eljáró országos fegyelmi főbiztos V.170/2021. számú utasításában foglalt előírásoknak, és az ennek alapján fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltaknak.
A Fegyelmi Tanács további bizonyítás felvételét szükségtelennek tartotta.
A Fegyelmi Tanács a mérlegelés során az alábbi szabályokra alapította döntését:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018.(III. 16.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1 pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.
Az ÜESZ 2.4 pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.
Az Üttv. 34. § szerint:
34. § (1) Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére.
(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
(3) Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, a meghatalmazás alapján - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a képviseleti jog mindazokat megilleti, akik a megbízás teljesítése során e törvény alapján eljárhatnak.
(4) A meghatalmazás feljogosítja a meghatalmazottat képviselet ellátására a megbízót megillető pénznek vagy dolognak, valamint az eljárási költségeknek az átvétele vonatkozásában is.
Az Üttv. 47. § (1) Az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére, vagy
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.
(2) A letéti szerződést írásba kell foglalni.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződés tartalmi elemeit a letétkezelő ügyvéd által ellenjegyzett olyan szerződés is tartalmazhatj a, amelyben a letevő és az a személy, akinek a letett dolgot ki kell adni, egyaránt szerződő fél.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződést a letevő akkor mondhatja fel, ha arra a letéti szerződés kifejezetten feljogosítja.
(5) Semmis a letéti szerződésnek az a rendelkezése, amely az ügyvéd felelősségét a letétkezelési tevékenységgel összefüggésben kizárja vagy korlátozza.
48. § (1) Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni.
(2) Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.
(2) bekezdés szerint az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosítja, továbbá azt más személyek birtokába, vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezései hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.
Az Üttv. 52. § (2) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett, vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
Az Üttv. a fegyelmi vétségekre vonatkozóan előírja:
107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tevékenységét az ügyféltől kapott megbízás alapján, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően gyakorolta, részéről szabályszegés, mulasztás nem történt, ezért az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a vele szemben indult a fegyelmi eljárást megszüntette, és döntött arról, hogy az eljárással felmerült költség a Kamara terhén marad.
A Fegyelmi Tanács mérlegelte a panaszbejelentő magatartását, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bejelentő idős korából adódóan feledékeny lehet, az eseményeket összekeveri, elfelejti, ezért nem állapította meg, hogy a bejelentő eljárása rosszhiszemű volt.
A Fegyelmi Tanács utal az Üttv. 142. § (5) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a fegyelmi tanács az eljárás résztvevőjét az eljárás eredményétől függetlenül a jogellenes vagy rosszhiszemű eljárással okozott eljárási költség viselésére kötelezheti.
A Fegyelmi Tanács figyelmeztette a bejelentőt a hamis vád és a hamis tanúvallomás jogkövetkezményeire, konkrétan a Büntető törvénykönyv 269. §-ban foglaltakra: Aki
b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol,
c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
valamint pontosan: 272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
273. § Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bejelentő ezen szakaszok szószerinti felolvasását követően, a megmagyarázott tájékoztatás ismeretében tett a tárgyaláson nyilatkozatot.
A hivatalból történő esetleges feljelentés tétel a Kamara Elnökének a mérlegelé si jogkörébe tartozik a Btk. 270. §-ra figyelemmel.
Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy a bejelentő 2019. július 3. napján kelt bejelentése nem felelt meg a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26) MÜK szabályzat (FESZ) 13.1. pontjában foglaltaknak, miszerint: Ha a bejelentő a bejelentését nem teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy saját kézzel aláírt papír alapú iratban terjeszti elő, a területi ügyvédi kamara, ennek hiányában a vezető fegyelmi biztos a kézhezvételtől számított nyolc napon belül erre nyolc napos határidővel felhívja, ennek elmulasztása esetén a bejelentést hatálytalannak tekinti.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a szabályoknak nem megfelelő bejelentéseket hatálytalannak kell tekinteni.
Az Üttv. 124. § (5) bekezdése szerint: Az országos fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost az eljárás megszüntetéséről való tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, de legfeljebb az eljárást megszüntető határozat meghozatalától számított hatvan napon belül a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasíthatja.
Az előzetes eljárás megszüntetésére 2021. február 11. napján került sor, míg az V.170/2021. számú határozat, mely alapján az Országos Fegyelmi Főbiztos a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztosa megbízásából fegyelmi eljárás kezdeményezésre utasította a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosát 2021. április 22. napján kelt. Ebből megállapítható, hogy az utasítás 60 napon túli, elkésett volt. A Fegyelmi Tanács ezen elkésettség miatt eljárásjogi okból is megszüntethette volna a fegyelmi eljárást, de az ügy kiemelkedő tárgyi súlyára tekintettel érdemben vizsgálta az ügyet és érdemi döntést hozott , mert a Fegyelmi Tanácsnak nemcsak az a feladata, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítsa, hanem az is a feladata, hogy megvédje a Kamara tagjait az alaptalan feljelentésektől, alaptalan bejelentésektől.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5)A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
Tájékoztatás:
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fe gyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi- ugyseged oldalon.
Alkalmazott jogszabályok:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat
Kihirdetve: Budapest, 2021. július 8. napján
Írásba foglalva 2021. július 21. napján.
Záradék: A határozat 2021. szeptember 11. napján jogerős.