Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/078/2020. határozata

elszámolási kötelezettségről

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, Dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. szeptember 14. napján 2020.F.156/5. alatt hozott határozata ellen a fegyelmi biztos részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. június 25. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.156/5. számú határozatát helybenhagyja.

A másodfokú eljárás költségének - 50.000 Ft átalányköltség - viselésére pedig a Budapesti Ügyvédi Kamarát kötelezi.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

I. A panasz és az előzetes vizsgálat

Bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2019. 10.07. napján érkezett beadványában dr. (...) ügyvéd ellen kötelességszegés miatt tett bejelentést, melyben a kártalanítás iránti ügyében végzett ügyvédi tevékenységet kifogásolta. Előadta, hogy megbízása alapján dr. (...) ügyvéd fogva tartásával összefüggésben kártalanítás eljárást kezdeményezett, majd miután a kártalanítás összege megállapításra és megbízott részére kifizetésre került, a megbízott ügyvédje nem számolt el vele, illetőleg további ügyvédi munkadíjat követelt tőle.

A panasz kapcsán az előzetes vizsgálat elrendelésére 2019.10.14. napján sor került, felhívásra az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeit késedelmesen ugyan, de előterjesztette, a fegyelmi vétség elkövetését vitatta.

A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa 2020.01.13. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálat határidejét további 3 hónappal meghosszabbította, majd 2020.06.03. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozat indokai szerint

- Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást megalapozó szerződését az előzetes vizsgálat során nem csatolta be, így az Etikai Szabályzat 12.3 pontjában írt rendelkezéseket megszegve 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

- Ezen túl a határozat tartalmazta azt a megállapítást is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - bár erre vonatkozóan megbízással rendelkezett - bejelentő kártalanítási igényét nem teljeskörűen a 2017. november 21. napján kötött megbízása szerint terjesztette elő, az ügyben született bírósági határozatokat nem bocsátotta a fegyelmi biztos rendelkezésére, mely magatartásával az Üttv. 1. § (3), 34. § (1) és 39. § (3) bekezdését, valamint az Etikai Szabályzat 2.2 és 2.4. pontját megszegte, mely ugyancsak 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósít meg.

- A fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozat hivatkozott továbbá arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az üggyel kapcsolatos valamennyi dokumentumot nem bocsátotta a vizsgálat rendelkezésére, így nem volt tisztázható, hogy a kártalanítási összeg átutalására milyen időpontban került sor, de az sem volt megállapítható, hogy a bejelentőnek milyen tájékoztatást adott az ügyvédi munkadíjba történő beszámításról, ezért e magatartása az Üttv. 52. § (1) bekezdésében ütközően további egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósít meg.

II. A fegyelmi tárgyalás:

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2020 szeptember 14.-én tartott tárgyalását megelőzően (2020.06.23.-án) dr. (...) ügyvéd a fegyelmi eljárás 2020.06.03.-i elrendelését követően csatolt részletes tartalmú észrevételt, bírósági dokumentumokat, ügyvédi megbízást és meghatalmazást. Személyi körülményeit ismertetve fegyelmi felelősségét továbbra is vitatva előadta, hogy bejelentőnek a kártalanítási összeg átutalásáról tudomása volt, a megbízás teljesítésével kapcsolatos aggályai nem voltak, s a még folyamatban lévő ügyekre figyelemmel nem is kérte az elszámolást, sőt kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy jobb helyen van a pénz nála, mint a BV intézetben volna.

Fegyelmi tárgyalás alkalmával - miután a fegyelmi biztos módosított indítványt terjesztett elő - az eljárás vont ügyvéd védekezése körében előadta, hogy az ügy eldöntéséhez szükséges releváns iratokat, ha késedelmesen is de becsatolta, határidőben az iratcsatolási kötelezettségét azért nem tudta teljesíteni, mert (...) gondozásával, gyógykezelésével volt elfoglalva.

III. Az elsőfokú határozat:

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. (...) ügyvéd elévülésre vonatkozó kifogását a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdésére hivatkozással megalapozatlannak látta, mivel a veszélyhelyzet ide alatt a fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése nyugszik.

Az elsőfokú határozatban megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2017. 11.21. napján írásbeli megbízási szerződést kötött bejelentővel az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint belföldi jogorvoslati fórumok előtti jogi képviselete ellátására a fogva tartásával összefüggő kártalanítási igénye érvényesítésére vonatkozóan. A megbízási szerződés tartalma szerint a megbízott ügyvédet a megítélt kártalanítási összeg 35% + Áfa mértéke, de legalább a 3 havonta beadott panaszok után ügyenként 50.000 Ft+ Áfa összegű ügyvédi munkadíj illette meg, s a kártalanítási összegből ügyvédi munkadíj követelését beszámítani volt jogosult.

Az elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2017. 06.20. napján kártalanítási kérelmet terjesztett elő az ettől az időponttól 2017. december 20. napjáig tartó fogva tartása körülményei miatt, melynek kapcsán a bejelentő 36.800 Ft kártalanításra lett jogosult, s az összeg átutalása megbízott ügyvéd bankszámlájára megtörtént. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen összeget saját ügyvédi munkadíj követelésébe beszámította, így a kártalanítás összege a megbízó részére kifizetésre nem került. Rögzítette az elsőfokú határozat azt a megállapítást is, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2018 évvel bezárólag folyamatosan nyújtott be kártalanítási kérelmeket a bejelentő megbízása alapján.

Megállapításra került továbbá az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolta az ügy valamennyi iratát az előzetes vizsgálat során, az általa relevánsnak tartott iratok csatolására a fegyelmi eljárás megindítását követően került sor, de ekkor sem mellékelte valamennyi az üggyel összefüggő dokumentumát.

Az elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatában kitért arra is, hogy „amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd határidőben és teljeskörűen csatolta volna az iratait akkor a jelen fegyelmi eljárás megindítására nem került volna sor.”

Az elsőfokú Fegyelmi Tanács az ügyben 2020. szeptember 14. napján megtartott tárgyalásán hozott határozatával az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét - a fegyelmi biztos végindítványával egyezően - az Ügyvédi Etikai Szabályok (ÜESZ) 12.3 pontjának (iratcsatolási kötelezettség) megsértése miatt 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében állapította meg, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta és 60.000 Ft eljárási költség megfizetésére kötelezte.

IV. A másodfokú eljárás

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.156/5. számú határozata ellen a kamara fegyelmi biztosa a törvényes határidőn belül nyújtotta be fellebbezését, melyben az elsőfokú határozat megváltoztatását, a büntetés kiszabása körében pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását és az eljárás alá vontnak az elsőfokú fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére való kötelezését kérte.

A fegyelmi biztos álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi tanács az irányadó tényállást helyesen tárta fel, ebből levont értékelése során azonban a fegyelmi büntetés kiszabására irányadó rendelkezéseket, az enyhítő és súlyosító körülményeket helytelenül alkalmazta. Figyelmen kívül maradt az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyfelével a kártalanítási összeg megfizetését követően egy éves késedelemmel számolt el, ami megrendíti az ügyfelek ügyvédségbe vetett bizalmát. Kitért a fellebbezés arra is, hogy a fegyelmi eljárás átalány költsége mérséklésének sem lehet helye, mivel a fegyelmi ügy lefolytatására az eljárás alá vont ügyvéd magatartása miatt került sor.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat megváltoztatására, pénzbírság kiszabására tett indítványt arra utalva, hogy a fellebbezés indokaival egyetért, az eljárás alá vont ügyvédet már több alkalommal hasonló cselekmények miatt elmarasztalták és az ügyvédi hivatással összeférhetetlen a szorult helyzetben lévő fogvatartottak kihasználása, futószalagon vállalt hasonló megbízások vállalása és erkölcstelenül magas sikerdíj kikötése.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezés kapcsán a tárgyalást megelőző napon érkezett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.

Előadta, hogy az elsőfokú határozat nem megalapozatlan, mert sem eljárási sem anyagi jogszabályt nem sért, az elsőfokú fegyelmi tanács az enyhítő és súlyosító körülményeket helyesen mérlegelve hozott döntést.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosának indítványára reflektálva előadta, hogy a sikerdíj mértékét eltúlzottnak nem látja, fegyelmi ügyeinek elbírálása későbbi, mint jelen fegyelmi ügy keletkezése ezért e tényt terhére értékelni nem lehet. Vitatta, hogy blanketta szerződéseket alkalmazott volna, a pandémiás helyzetben ügyvédjelöltjét tovább alkalmazta, anyagi lehetőségei beszűkülése ellenére. Álláspontja szerint e tényt is figyelembe kell venni a büntetés kiszabása során a járványhelyzet okozta nehézségeket és saját és édesanyja egészségi problémáit is enyhítő körülményként kell értékelni.

Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa az ügyben 2021. június hó 25. napján tartott tárgyalásán az eljárás alá vont ügyvéd személyesen nem jelent meg, a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa akadályoztatása miatt kijelölés folytán eljárt fegyelmi biztos korábbi indítványát tartotta fenn.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezés elbírálásakor elsődlegesen azt a kérdést vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelemben sem vitatott elsőfokú eljárásban megállapított tényállásból a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa helyes következtetéseket vont e le a büntetés kiszabása során, az enyhítő és súlyosító körülményeket helyesen alkalmazta-e, az egyéniesítés elveit megtartotta-e, a cselekmény súlyához képest a kiszabott büntetés arányossága megállapítható- e?

A határozat megváltoztatására irányuló fellebbezés indokaiban foglalt keretek közötti felülbírálat során a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatban foglalt tényállást kiegészíti azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd igazolható módon a bejelentő képviseletét még 2019. év szeptember 18. napján is ellátta, melyet a 2020. 06. 23. napján becsatolt észrevétel melléklete a Szombathelyi Törvényszék 23.Bv.860/2019/2. sorszámú végzése bizonyít.

E körülményre (és a hivatkozott végzés keltezésének időpontjára) és a folyamatosan meglévő ügyvédi megbízásra figyelemmel nem állapítható meg az, hogy a kártalanítási összeg 2018. november hónapban történő beérkezésétől számítottan 1 éves időtartam alatt nem teljesítette dr. (...) ügyvéd az elszámolási kötelezettségét hiszen a 2019. 08.28. napjára keltezett, de 2019.10.07. napján érkezett panasz és az ügyvédi megbízás megszűntetése az elszámolás előterjesztése között mintegy 2 hónap telt el.

Megbízott ügyvéd munkadíj követelése a megfizetett kártalanítási összeget meghaladja, a megbízási szerződés rendelkezései szerint (3 oldal utolsó bekezdés) a megbízó hozzájárulását adta ahhoz, hogy a bármilyen jogcímen járó díjakat a megbízott a pénz beérkezésekor teljes egészében levonja, ezért a bejelentő alaptalanul várta a kártalanítási összeg részére való kifizetését.

Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás során nem igazolódott be az, hogy a 2 éven keresztül fennálló folyamatos megbízások mellett az eljárás alá vont ügyvédnek a kártalanítási összeg beérkezését követően azonnali elszámolási kötelezettsége volt.

Elvitathatatlan ténynek tekinti a Másodfokú Fegyelmi Tanács is azt, hogy az ügyvéd elszámolási kötelezettségének megszegése az ügyfelek ügyvédségbe vetett bizalmát gyengíti. Miután azonban az ügyvédi megbízás lehetőséget nyújtott az ügyvédi munkadíjnak a beérkezett kártalanítási összegbe való beszámítására, bejelentő a kártalanítási összeg kifizetését nem követelhette - arról pedig a bejelentő is tudomással bírt, hogy az ügyvédi iroda követelése a megítélt kártalanítás összegét meghaladja- az elszámolási kötelezettség későbbiekben történő teljesítése nem tekinthető további figyelembe veendő súlyosító körülménynek.

Iratcsatolási kötelezettségét kétségen kívül az eljárás alá vont ügyvéd késedelmesen teljesítette, valamennyi irat becsatolását elmulasztotta, e tényt a fegyelmi tárgyalás során nem vitatta, de arra hivatkozott, hogy az általa relevánsnak tartott iratok becsatolására sor került.

Az iratok késedelmes csatolása - az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire tekintettel - méltányolható indok miatt következhetett be, s miután maga az elsőfokú határozat is kimondja, hogy a teljes körű iratcsatolás esetén az eljárás megszüntetésének lett volna helye, e körben súlyosító körülmény nem, a személyi körülményekre figyelemmel inkább enyhítő körülmény értékelhető.

Az elsőfokú eljárás költségeinek mérséklésére a Másodfokú Fegyelmi Tanács megítélése szerint helyesen, az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei, a COVID 19 járványhelyzet valamennyi ügyvédet érintő gazdasági hatása, a (...) gyógykezeltetésével kapcsolatos körülményei alapján látott lehetőséget az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács, döntését ezzel kapcsolatosan helyesen indokolta.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem tévedett az elsőfokú Fegyelmi Tanács, amikor az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét az ÜESZ hivatkozott rendelkezéseinek megsértése miatt állapította meg. Az elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása ugyan önálló fegyelmi vétséget valósíthatna meg, erre vonatkozóan azonban a fegyelmi megbízott indítványt nem terjesztett elő, miután pedig az elszámolási határidő jelentős túllépése sem állapítható meg, e magatartás a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként a mérlegelés körébe sem vonható.

Ugyancsak nem vonható súlyosító körülményként a mérlegelés körében az a tény sem, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen a jelen eljárásban értékelt magatartása tanúsítását követően további fegyelmi eljárások is folytak.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az elsőfokú határozat helyesen tartalmazza azt a megállapítást, hogy a cselekmény súlyához mérten pénzbírság kiszabása nem indokolt, s miután a másodfokú eljárás során további súlyosító körülmények feltárására nem került sor az Üttv. 138. § (1) bek. c) pontja alapján az elsőfokú határozat megváltoztatása sem indokolt.

A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 143. § (3) bekezdése és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft átalányköltséget a Budapesti Ügyvédi Kamara köteles e határozat rendelkező részben foglaltak szerint megfizetni.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.

A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.

A határozat jogerős és 2021. szeptember 20. napján végrehajtható.