Ügyszám: --- dig. közzététel
Az ügy száma: ---
Határozat száma: ---
A tanács megjelölése: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa
Az eljárás alá vont személy neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője: egyéni ügyvéd (személyesen eljáró)
Határozat meghozatalának módja: az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.) alapján, a 2021. június 16. napján megtartott tárgyaláson
Rendelkező rész:
Eljárás alá vont személy: egyéni ügyvéd
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa az eljárás alá vont egyéni ügyvéd fegyelmi felelősségét az alábbiak szerint állapítja meg:
Az eljárás alá vont személy gondatlan magatartásával elkövette
- 1. rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: régi Etikai Szabályzat) 3/1. pontjának, valamint
- 1. rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: régi Etikai Szabályzat) 3/3. pontjának, valamint
- 1. rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: régi Etikai Szabályzat) 12/2. pontjának megsértését, mint fegyelmi vétségeket,
ezért az eljárás alá vont személlyel szemben a régi Ügyvédi tv. 39. § (1) bek. alapján
75.000 Ft, azaz Hetvenötezer forint pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmaz.
Az eljárás alá vont személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles a pénzbírságot megfizetni a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara, mint őt a fegyelmi vétség elkövetése időpontjában nyilvántartó területi kamarának átutalással, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara 11743002-20014627 számú számlájára vagy a Somogy Megyei Ügyvédi Kamra pénztárába való közvetlen befizetés útján.
A Fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg 80.000 Ft azaz nyolcvanezer forint eljárási költséget a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara 11743002-20014627 számú számlájára vagy a Somogy Megyei Ügyvédi Kamra pénztárába való közvetlen befizetés útján.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére, amelyet a fegyelmi biztos kizárólag elektronikus úton terjeszthet elő.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál az ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbezésre jogosultak a határozat ellen nem fellebbeznek, a határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
--- napja óta a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara tagja.
Személyi körülményeire vonatkozóan nem kívánt nyilatkozni, jövedelmi viszonyaival kapcsolatban előadta, hogy havi jövedelme 5-600.000 Ft, nagy összegű hitelt törleszt, havi törlesztőrészlete 350.000 Ft.
Az eljárás adatai:
2019. június 12. napján a bejelentő beadvánnyal fordult a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarához, amelyben ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta. Bejelentő előadása szerint panaszlott ügyvédnek fogalma sem volt a pártfogó ügyvédkénti kirendeléséről, a tárgyalásokon nem jelent meg, ebben a körben nem mentette ki magát, továbbá nem vette át a részére megküldött iratokat.
Bejelentő kérte panasza kivizsgálását, mert állítása szerint panaszlott ügyvéd „hanyag nemtörődöm” képviselete miatt őt jelentős érdeksérelem és anyagi hátrány érte, továbbá a perben első fokon pervesztes lett, aminek oka - állítása szerint - a hanyag jogi képviseltre vezethető vissza. Bejelentő előadta, hogy panaszlott ügyvéd a képviseletében egyetlen beadványt sem szerkesztett, illetőleg a tárgyalásokon nem jelent meg.
Bejelentő a bejelentésében kérte a panaszlott ügyvéd marasztalását, és a kára megtérítésére történő kötelezését.
2019. június 24. napján az Ügyvédi Kamara tájékoztatta a panaszlott ügyvédet az ellene benyújtott panaszról, és a védekezés lehetőségére, észrevételei előterjesztésére hívta fel.
2019. július 11. napján Eljárás alá vont személy a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarához érkezett iratában előadta írásbeli védekezését, az üggyel kapcsolatos észrevételeit, elektronikus levelezés mellékletet csatolt.
2020. augusztus 24. napján e-mailben Eljárás alá vont ügyvéd újabb iratokat csatolt.
2020. augusztus 25.-én 10.00 órakor a fegyelmi tanács tárgyalást tartott, melyen az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, távolmaradását telefonon kimentette és kérte az általa előző napon becsatolt bizonyítékai, valamint a telefonbeszélgetéssel egyidejűleg e-mailben megküldött nyilatkozatában foglaltak figyelembevételét. Egyéb bizonyítási indítványa nem volt. A fegyelmi tanács a tárgyaláson határozatot hozott.
2020. szeptember 15.-én az eljárás alá vont ügyvéd e-mailben nem joghatályos fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, amely 2020. november 3. napján felterjesztésre került az Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke részére.
2021. március 4.-én kelt --- számú, másodfokú határozatával a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására utasította.
2021. május 11. napján a megismételt eljárásban a fegyelmi tanács tárgyalást tartott, melyre az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt is megidézte. A bejelentő nem jelent meg, idézésének szabályszerűsége nem volt megállapítható, miután tértivevénye a tárgyalásig nem érkezett vissza. A tárgyaláson az eljárás alá vont személyes meghallgatására került sor.
2021. június 16. napján folytatólagos tárgyalásra került sor, melyen szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a bejelentő.
A folytatólagos tárgyaláson a fegyelmi tanács meghozta a jelen határozatot.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg:
A bejelentő (és a perben II. rendű alperesi pozícióban szereplő felesége) részére pártfogó ügyvédként került kirendelésre eljárás alá vont ügyvéd a Siófoki Járásbíróság előtt --- sz. peres eljárásban.
2017. szeptember 16. napján kelt ajánlott levelében Eljárás alá vont ügyvéd felhívta a bejelentőt és feleségét, hogy 2017. október 04. napján jelenjenek meg az ügyvédi irodájában a tényállás felvétele céljából. A bejelentő, mint az ügy I. rendű alperese a megadott időpontban nem jelent meg az ügyvédi irodában, így csak a bejelentő feleségével került sor a tényállás rögzítésére.
2017. október hónapban a bejelentő előzetes egyeztetés nélkül megjelent az eljárás alá vont irodájában, csak szóban beszélte meg eljárás alá vont ügyvéd a panaszossal az ügyet, csupán az eljárás felfüggesztéséről szóló beadványt íratta vele alá, nem vett fel vele tényállást.
Ezidőben az elektronikus bírósági kapcsolattartás szabályai változása miatt váltás történt perkapuról cégkapura, a cégkapu elérhetőségét az eljárás alá vont nem jelentette be a perben, így az idézéseket jelen eljárásban nem kapta meg. Panaszlott ügyvéd a peres eljárás során hosszabb ideig nem biztosította a kapcsolatot a perbírósággal
A perben tartott legutolsó két tárgyaláson - melyekre már megkapta az idézést - sem jelent meg panaszlott ügyvéd egyéb hivatalos elfoglaltsága miatt, azonban távolmaradását kimentette, és a bejelentő felé közvetlenül jelezte is.
Az elsőfokú ítéletet elektronikus úton - a közben bejelentett cégkapu elérhetőségén keresztül - megkapta az eljárás alá vont ügyvéd, és a bejelentő utasításának megfelelően a rendelkezésére álló törvényes határidőn belül megszerkesztette a fellebbezést, amit határidőben be is nyújtott az illetékes bíróságnál.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglalt álláspontja szerint az alábbiak állapíthatók meg:
A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 3/1. pontjában foglalt rendelkezést, „Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését.” a 3/3. pontjában foglalt rendelkezést, „Az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez”, ugyanezen szabályzat 12/2. pontjában foglalt rendelkezést, „A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatnia kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról”. amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 3 rb. gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a következő észrevételeket tette:
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a bejelentő és felesége az egész eljárás során csak a peres eljárás elhúzására törekedtek, ami az ő helyzetükben érthető és elfogadható magatartás, azonban azt visszautasítja, hogy az alaptalan védekezésük eredménytelenségéért őt hibáztatja a bejelentő. Hangsúlyozta továbbá, hogy a bejelentő elsőfokú pervesztése semmilyen általa elkövetett mulasztással sincs összefüggésben, így álláspontja szerint a bejelentő panaszai megalapozatlanok.
Miután írásbeli értesítésére a panaszos nem, csak volt felesége jelent meg, így csak ----val vett fel tényállást, a panaszossal nem, amikor előzetes értesítés és megbeszélés nélkül a panaszos 2017. októberében megjelent az irodájában, szóban beszélték meg az ügyet és a felfüggesztés iránti kérelmet íratta vele alá. A kapcsolattartás nehézkességével és lehetetlen voltával kapcsolatban előadta, hogy a bejelentő, illetve felesége kérte, hogy ne emailben illetőleg telefonon tartsa velük a kapcsolatot, hanem postai úton, a részükre írt levél viszont nem kereste jelzéssel visszaérkezett. Tudomására jutott az is, hogy a bejelentő ugyan őt nem értesítette és a részére adatokat, bizonyítékokat nem szolgáltatott, viszont folyamatosan levelezett a bírósággal. Előadta, hogy amikor már értesült a tárgyalásokról, azért nem vett részt azokon, mert más tárgyalásaival ütköztek, nem tudott mást felkérni a helyettesítésre, ha a tárgyaláson részt vesz, vagy helyettes vesz részt, az sem tudott volna érdemben nyilatkozni miután a panaszos és felesége ahhoz nem szolgáltatott adatot.
Véleménye szerint egyetlen hibát követett el azzal, hogy a cégkapu elérhetőséget késve jelentette be a bíróságnak. Álláspontja szerint a terhére rótt fegyelmi vétségeket nem követte el, legfeljebb egy rendbeli fegyelmi vétség állapítható meg vele szemben a cégkapu bejelentés elmulasztása miatt, azonban ezt sem tartja olyan súlyú mulasztásnak, ami pénzbírság kiszabását indokolná.
A fegyelmi tanács a fentiek alapján a következő indokok alapján hozta meg döntését:
A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján azt állapította meg, hogy Eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem látta el megfelelően, mert cégkapus elérhetőségét a per bíróságának késve jelentette be, amikor pedig értesült már a tárgyalásokról, azokon nem jelent meg, helyettesítéséről sem gondoskodott, a panaszossal ügyvédi tényállást, tényvázlatot nem vett fel, ebből eredően nem tudta bizonyítani, hogy feltárta az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatta az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról.
Ezen magatartásával gondatlanul
- 1. rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: régi Etikai Szabályzat) 3/1. pontjának, valamint
- 1. rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: régi Etikai Szabályzat) 3/3. pontjának, valamint
- 1. rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: régi Etikai Szabályzat) 12/2. pontjának megsértését, mint fegyelmi vétségeket követte el, ezért a rendelkező részben foglaltak szerinti fegyelmi büntetés kiszabását tartotta szükségesnek és elégségesnek a fegyelmi tanács.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az eljárás alá vont személy a tevékenysége során magatartásával megbízója jogainak érvényesítését nem segítette elő. A szabályszegés ugyanakkor gondatlannak tekintendő, abban szándékosság nem állapítható meg. E körben utal a fegyelmi tanács arra, hogy nem osztja a másodfokú fegyelmi tanács határozatának 6. oldal 1. bekezdésében kifejtett azon álláspontját, mely szerint fegyelmi vétséget csak szándékos elkövetéssel lehet megvalósítani. (6. oldal 1. bekezdés „hosszú ideje kialakult fegyelmi gyakorlat szerint az ügyvédekre vonatkozó szabályok megsértése vonja maga után a fegyelmi felelősségre vonás lehetőségét- ez pedig csak szándékos elkövetéssel lehetséges”). A fegyelmi tanács álláspontja szerint fegyelmi felelősséget vétkes magatartással lehet elkövetni, a vétkességnek pedig szándékos és gondatlan alakzata létezik. Ezt az álláspontot támasztja alá a 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat 33. §(2) bekezdésének d.) pontja is: „d) vétkesség megállapítása esetén azt a körülményt, hogy a fegyelmi vétséget az ügyvéd szándékosan vagy gondatlanul követte el, több fegyelmi tényállás esetén az elkövetett fegyelmi vétségek számát, rendbeliségét”.
Ezt a rendelkezést vette át a jelenleg hatályos 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 27.5. c.) pontja is „c) a felelősség megállapítása esetén az elkövetés módját (szándékos vagy gondatlan, illetve folytatólagos), az elkövetett fegyelmi vétségek számát (rendbeliségét)”. Mindkét rendelkezés a fegyelmi határozatok kötelező elemei között található. Ha csak szándékosan lehetne elkövetni fegyelmi vétséget, nem kellene szabályozni, hogy a fegyelmi határozatban ki kell térni arra, hogy a fegyelmi vétséget az ügyvéd szándékosan vagy gondatlanul követte el.
A régi Etikai Szabályzat 3/1. pontja az alábbiak szerint rendelkezett a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában:
3/1. Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.
A régi Etikai Szabályzat 3/3. pontja az alábbiak szerint rendelkezett a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában:
3/3. Az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával lássa el. A védelmet ellátó ügyvéd védence tényelőadásához kötve van.
A régi Etikai szabályzat 12/2 pontja értelmében „A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatnia kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról.”
Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy elmulasztotta cégkapus elérhetőségét a perbíróságnak bejelenteni, ebből eredően hosszú ideig nem kapta meg a bírósági iratokat idézéseket, tárgyalásokon ezért nem jelent meg. Elismerte továbbá, hogy a panaszossal ügyvédi tényállást, tényvázlatot nem vett fel, tehát nem tudta bizonyítani, hogy feltárta az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatta az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról.
Az ügyben felmerült valamennyi iratot, nyilatkozatokat, mint bizonyítékokat értékelte a Fegyelmi Tanács, bizonyítási indítvány, melyről egyebekben dönteni kellett volna, nem érkezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt elektronikus levelezés csak az elsőfokú ítélet meghozatalát követő időszakban fennállt kapcsolatot, az ekkor megadott tájékoztatást igazolja, azonban az ezt megelőző időszak vonatkozásában nem igazolja, hogy panaszlott ügyvédtől a bejelentő megkapta volna az ügyére vonatkozó szükséges tájékoztatást, kioktatást.
Ezen iratához mellékletként csatolta a bejelentő és közte - az elsőfokú ítélet kihirdetését követően - lezajlott elektronikus levelezést, majd 2020. augusztus 24. napján további elektronikus levélváltásokat csatolt a bejelentővel, valamint annak volt feleségével. A fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2018. júniusa, az ítélet kézhezvétele utáni, illetőleg 2019-es emaileket csatolt, amik a panaszos és közötte történtek. Az eljárás alá vont által hivatkozott 2017-es illetve 2018. év eleji elektronikus levelezés a 2020. augusztus 25. napján az ügyvédi kamara részére megküldött email üzenetben kerültek csatolásra, azonban ez az email váltás teljes mértékben ---val történt, a bejelentővel email váltást erre az időszakra nem igazolt.
Az eljárás alá vont ügyvéd által 2020. augusztus 24-én e-mailben becsatolt további elektronikus levelezést, illetve a 2020. augusztus 25-én az eljárás alá vont ügyvéd által küldött beadványban foglaltakat a fegyelmi tanács a vizsgálat tárgyává tette a másodfokú határozat rendelkezése szerint, mert ugyan csak a bejelentést követő időszakra, a másodfokú eljárás valamint a megismételt eljárás tekintetében tartalmaz az elektronikus levelezés adatot, de a bejelentő ügyhöz való hozzáállása és az ügyvéd-ügyfél kapcsolattartás megfelelősége szempontjából azok alkalmasak következtetés levonására.
A másodfokú fegyelmi tanács határozatában kötelezte az elsőfokú tanácsot arra, hogy a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet személyesen hallgassa meg, szükség esetén szembesítés útján tisztázza az ellentmondásokat. Az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi tanács részletesen meghallgatta, azonban a bejelentő meghallgatására tett kísérlete két alkalommal sem vezetett eredményre, a bejelentő a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, írásban sem nyilatkozott.
A rendelkezésre álló iratokból, valamint az eljárás alá vont ügyvéd előadásából egyértelműen megállapítható, hogy megbízási jogviszony létrejöttének időpontja 2018. január 1. napját megelőző időpont.
Jelen eljárásban - a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjára figyelemmel - az elkövetett fegyelmi vétségekre, valamint a kiszabható fegyelmi büntetésekre, azok mértékére nézve az elkövetéskor hatályos szabályok alkalmazandók (FE 1.4. pont), azonban a fegyelmi eljárás lefolytatására, a tárgyalásra, a határozathozatalra, az eljárási költség viselésére már az Üttv., illetve az FE szabályai irányadók (Üttv. 208. § (22) bek., FE 42.2.). Ekként abban a kérdésben, hogy milyen vétségnek minősülhet az eljárás alá vont személy magatartása, a magatartás tanúsításakor hatályban lévő szabályok szerint bírálandó el, ahogy az is, hogy elkövetettség esetén ahhoz milyen jogkövetkezmény fűződik.
Míg abban a kérdésben, hogy milyen eljárási keretek közt hozhatja meg döntését a Fegyelmi Tanács, valamint döntésének milyen tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelni, már az elbíráláskor kizárólagosan alkalmazandó és alkalmazható szabályok szabnak keretet.
A büntetés kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget nem először követett el, a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei Tanácsa 2/2019 számú 2019. március 04-én kelt határozatával egyrendbeli gondatlan és egyrendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta.
Súlyosító körülményként értékelte a több rendbeli szabályszegést. Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ténybeli beismerését, együttműködését, továbbá azt a tényt, hogy a bejelentő ügyhöz való hozzáállása nem volt megfelelő és az ügyvéd-ügyfél közötti kapcsolattartás nehézkessége elsősorban a bejelentőnek volt felróható.
A pénzbüntetés mértékének megállapítása során a régi Ügyvédi tv. 39. § rögzített tételkeretben állapíthatta meg a Fegyelmi Tanács a pénzbüntetés mértékét, arra figyelemmel, hogy az elbíráláskor hatályos Üttv. 109. § (2) a) pontja szerinti tételkeret súlyosabb (1 millió forintig terjedhet), mint az elkövetéskor hatályos régi Ügyvédi tv. 39. § (1) bekezdése szerinti tételkeret, mely a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabstv.) 11. § (1) bek. alapján legalább 5000 Ft, legfeljebb 300.000 Ft, így annak kétszerese legfeljebb 600.000 Ft. A büntetés alkalmazása, mértékének megállapítása során nem került sor a jogszabályok kumulatív alkalmazására, mivel a kiszabható büntetési nem és annak tételkerete, valamint a megszegett jogszabályi, szabályzati rendelkezés anyagi jogi jellegű rendelkezés, mely tekintetben kizárólag az elkövetéskor hatályos, az eljárás alá vont személyre nézve összességében kedvezőbb jogszabály, szabályzat került alkalmazásra.
A pénzbüntetés mértékének megállapításánál a Tanács figyelemmel volt az elkövetett szabályszegés súlyára, a súlyosító és enyhítő körülményekre.
Az eljárás során 80.000 Ft eljárási költség merült fel, mely az FE 40.2. a) pontja szerinti kamarai költségátalányból (80.000 Ft) áll. Az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi. CL törvény (továbbiakban: Ákr.) 124. §, 125. § (3) bek., az FE 40.6. pontja alapján a Fegyelmi Tanács tagjának útiköltségét, mely 3x5.764 Ft (Pécs-Kaposvár-Pécs útvonalon) a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
A jelen határozat a régi Ügyvédi tv., az Üttv., az FE, a régi Etikai Szabályzat, valamint az Ákr., az elektronikus ügyintézés a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv., Szabstv. rendelkezésein alapul.
Záró rész:
Határozathozatal helye, ideje: Kaposvár, 2021. június 16.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa megállapítja, hogy a Fegyelmi Tanács 78/2020/12-II. sz. fegyelmi határozata 2021. december 23. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható.