A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, Dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. szeptember 21. napján 2020.F.157/13. alatt hozott határozata ellen a fegyelmi biztos részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. június 25. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.157/13. számú határozatát helybenhagyja.
A másodfokú eljárás költségének - 50.000 Ft átalányköltség - viselésére pedig a Budapesti Ügyvédi Kamarát kötelezi.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
I. A panasz és az előzetes vizsgálat
Bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2019. 10.10. napján érkezett beadványában dr. (...) ügyvéd ellen kötelességszegés miatt tett bejelentést, melyben azt sérelmezte, hogy fogva tartásával kapcsolatos kártalanítás iránti ügyében megbízott ügyvédje nem számolt el vele, nem utalta át az őt illető kártalanítási összeget, a hozzá intézett levélben pedig zsarolással és feljelentéssel fenyegette.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a panasz kapcsán az előzetes vizsgálatot 2019.10.19. napján elrendelte, az eljárás alá vont ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratok 8 napon belül történő megküldésére és észrevételei előterjesztésére hívta fel. Az eljárás alá vont ügyvéd a határidő 15 nappal történő meghosszabbítását kérte, a határidő meghosszabbítására vonatkozóan indokot nem közölt.
A fegyelmi biztos 2020.01.13-án az előzetes vizsgálatot a tényállás tisztázása érdekében további 3 hónappal meghosszabbította, majd 2020.06.03. napján a fegyelmi eljárás megindásáról határozott.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeinek és az üggyel kapcsolatos iratok megküldésének hiányában a fegyelmi eljárás megindításának alapját a bejelentő által feltárt tényállás és az az ügyvédi magtartás képezte, hogy dr. (...) iratcsatolási kötelezettségét nem teljesítette, bejelentővel a megbízásban foglaltak szerint nem számolt el, büntetőjogi és polgári jogi szankciókkal fenyegette.
A fegyelmi eljárást megindító határozat tartalma szerint az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli (ebből egy rendbeli folytatólagosan elkövetett) szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy az Üttv. 1. § (3), 34. § (1), 39. § (3), 52. § (1) bekezdését, valamint az ÜESZ 2.2, 2.4, 11.5 és 12.3 pontjában foglalt rendelkezéseket megszegte.
II. A fegyelmi tárgyalás:
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa - az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeinek hiánya miatt - 2020. június 22-én az ügy tárgyalás tartása nélkül történő elbírálásáról rendelkezett dr. (...) ügyvédet pedig észrevételei előterjesztésére hívta fel.
Eljárás alá vont ügyvéd 2020. július 3-án terjesztette elő észrevételeit és az üggyel kapcsolatos iratait, melyet július 13.-án a bejelentő nyilatkozatával kiegészített. Az I. fokú Fegyelmi Tanács a megküldött észrevételekre és iratcsatolásra tekintettel 2020.09.21. napjára tűzött ki fegyelmi tárgyalást.
E tárgyalás során az eljárás alá vont ügyvéd (...) hivatkozással indokolta, hogy észrevételt időben nem tett és az iratokat sem csatolta. Előadta és igazolta, hogy a bejelentést követően ügyfelével elszámolt, vétkességét a bejelentőhöz intézett levele tartalma miatt nem vitatta, s arra hivatkozott, hogy nem volt tudomása arról, hogy az általa írt hangvételű leveleket a kamara következetesen rosszallja. Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyalás alkalmával ígéretet tett arra, hogy jövőbeni levelezésében tartózkodni fog a bejelentésben foglaltak szerinti hangvételű és tartalmú levelek küldésétől, védekezése körében előadta, hogy az iroda által alkalmazott „rossz gyakorlat” okozta, hogy az „inkriminált” levél az ügyfél részére meg lett küldve.
A fegyelmi biztos módosított indítványában 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítani azzal, hogy 1-1 rendbeli fegyelmi vétséget valósít meg az ÜESZ 12.1. és 12.3 pontjában szabályozott iratcsatolási kötelezettség elmulasztása, valamint a megbízójához intézett levele tartalma, mely az ÜESZ 11.5 pontjában megfogalmazott szabályozásba ütközik. A fegyelmi biztos indítványozta továbbá, hogy az elsőfokú Fegyelmi Tanács közép mértékben meghatározott pénzbírságot szabjon ki.
III. Az elsőfokú határozat:
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az ügyben 2020. 09.21. napján 2020.F.157/13. szám alatt hozott határozatában a fegyelmi megbízott indítványával egyezően állapította meg azt, hogy dr. (...) ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovásban részesítette és 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával az eljárás alá vont ügyvéd megbánást tanúsító magatartására és a tárgyaláson tett nyilatkozatára figyelemmel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabását látta indokoltnak. Enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az iratokat - ha megkésve is- csatolta, jövőbeni levelezésének visszafogott hangnemére vonatkozóan pedig ígéretet tett, tanúsított magatartását megbánta. Súlyosító körülményként vette figyelembe az elsőfokú Fegyelmi Tanács azt a tényt, hogy dr. (...) ügyvéddel szemben több fegyelmi eljárás is folyamatban van, 4 ügyben jogerős határozattal büntetést szabtak ki ellene, de a mérlegelés körébe vonta azt is, hogy a fegyelmi vétségek elkövetése megközelítőleg azonos időben történt.
IV. A másodfokú eljárás
Az elsőfokú fegyelmi határozattal szemben a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a törvényes határidőn belül nyújtott be fellebbezést.
Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást helyesen állapította meg, a büntetés kiszabása során viszont figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása egy eljáráson belül több fegyelmi vétséget (halmazatot) is megvalósít, a saját ügyfélnek címzett, büntető eljárás megindításával és a megbízási szerződés felmondásával fenyegető válaszlevél pedig sérti az ÜESZ 11.5 pontjában foglaltakat így alkalmas arra, hogy az ügyvédségbe vetett bizalmat megrendítse. A fellebbezés tartalmazza, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonására hasonló hangvételű levél miatt már több alkalommal sor került, megbánást tanúsító magatartása nem őszinte, az elsőfokú Fegyelmi Tanács a súlyosító körülményeket nem vette teljes körűen figyelembe, kirívóan enyhe büntetést szabott ki, ezért a határozat megváltoztatása, középmértékű pénzbírság kiszabása indokolt.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa a fellebbezésre tett észrevételében ugyancsak az elsőfokú határozat megváltoztatására, a maximumot megközelítő pénzbírság kiszabására tett indítványt arra utalva, hogy a fellebbezés indokaival egyetért, az eljárás alá vont ügyvédet már 6 alkalommal hasonló cselekmények miatt elmarasztalták és az ügyvédi hivatással összeférhetetlen a szorult, kiszolgáltatott helyzetben lévő fogvatartott fenyegetése, helyzetének kihasználása, futószalagon vállalt hasonló megbízások vállalása és erkölcstelenül magas sikerdíj kikötése.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezés kapcsán tett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. Előadta, hogy az elsőfokú határozat nem megalapozatlan, mert sem eljárási sem anyagi jogszabályt nem sért, az elsőfokú fegyelmi tanács az enyhítő és súlyosító körülményeket helyesen mérlegelve hozott döntést. A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosának indítványára előadta, hogy a sikerdíj mértékét eltúlzottnak nem látja, fegyelmi ügyeinek elbírálása későbbi, mint jelen fegyelmi ügy keletkezése ezért e tényt terhére értékelni nem lehet. Vitatta, hogy blanketta szerződéseket alkalmazott volna, a pandémiás helyzetben ügyvédjelöltjét tovább alkalmazta, mellyel anyagi lehetőségei beszűkültek. Álláspontja szerint e tényt is figyelembe kell venni a büntetés kiszabása során a járványhelyzet okozta nehézségek mellett saját és édesanyja egészségi problémáit is enyhítő körülményként kell értékelni.
Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa az ügyben 2021. június hó 25. napján tartott tárgyalásán az eljárás alá vont ügyvéd személyesen nem jelent meg, a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa akadályoztatása miatt kijelölés folytán fegyelmi biztos járt el, aki korábbi indítványát tartotta fenn.
A másodfokon eljárt fegyelmi tanács megítélése szerint az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács a tényállást helytállóan állapította meg, azt megindokolta (ezt sem a fegyelmi biztos fellebbezése, sem pedig az országos fegyelmi főbiztos indítványa nem is kifogásolta), és részletesen indokát adta az általa figyelembe vett enyhítő, és súlyosító körülményeknek. A másodfokon eljárt fegyelmi tanács ezért az elsőfokú eljárásban megállapított tényállást határozata meghozatalánál teljes mértékben elfogadta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezés elbírálásakor elsődlegesen azt a kérdést vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelemben sem vitatott tényállásból a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa helyes következtetéseket vont e le a büntetés kiszabásakor, az enyhítő és súlyosító körülményeket, az egyéniesítés elvét helyesen alkalmazta-e, a cselekmény súlyához képest a kiszabott büntetés arányossága megállapítható- e?
A határozat megváltoztatására irányuló fellebbezés indokaiban foglalt keretek közötti felülbírálat (ez ugyanis az országos fegyelmi főbiztos indítványában nem módosítható, az elbírálás alapját a fegyelmi biztos fellebbezése képezi) során a Másodfokú Fegyelmi Tanács az alábbiakat állapította meg:
A fegyelmi eljárás 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt indult, de a fegyelmi biztos végindítványa alapján az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége 2 rendbeli fegyelmi vétség elkövetésében nyert megállapítást. Az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása körében dr. (...) ügyvéd „menthető indokát” adta annak, hogy (...) miatt az irodájában nem tartózkodott, a határidő hosszabbításra vonatkozó kérelme ellenére sem küldött észrevételeket és az eljárás lefolytatásához szükséges iratokat sem mellékelte. Azt is helyesen vette figyelembe az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - ha késedelmesen is - valamennyi, az ügyben releváns iratot csatolt, ezzel az ügy elbírálását nem nehezítette.
Az ügyfeléhez címzett levél kapcsán az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét a küldemény erős hangvétele miatt elismerte, magatartását megbánta, védekezése körében előadta, hogy a levelet munkatársai szövegezték, a levél elküldésekor pedig nem volt tudomása arról, hogy annak tartalma az ÜESZ szabályait sérti. Előadta továbbá azt is, hogy fegyelmi eljárások hasonló tartalmú és hangvételű levelek azonos időszakban történt kiküldése, rossz irodai gyakorlat kialakítása miatt indultak ellene, miután azonban ennek kapcsán a kamara „rosszallását” fejezte ki azok stílusán és tartalmán már változtatott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatban rögzítettekkel egyezően állapítja meg, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek a fegyelmi tárgyaláson tett beismerő nyilatkozata és megbánást tanúsító magatartása őszintének tekinthető. Megjegyzi, hogy a tárgyalás közvetlenségének elvéből következően az elsőfokú Fegyelmi Tanács volt abban a helyzetben, hogy az eljárás alá vont ügyvéd személyes nyilatkozatát megfelelő súllyal értékelje, így semmilyen aggály nem merülhet fel a nyilatkozat megalapozottságát illetően.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács mindenben osztotta az elsőfokú határozat indokolásában foglaltakat, mely szerint a megközelítőleg azonos időtartam alatt elkövetett, helytelen irodai gyakorlat folytatása miatti fegyelmi vétségek ugyan súlyosító körülményként értékelendőek, az írásbeli megrovás alkalmazása azonban a jövőbeni vétség elkövetésétől visszatarthatja az elkövetőt, pénzbírság alkalmazása az enyhítő körülmények súlyozott figyelembevétele mellett nem volt indokolt.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az elsőfokú határozat helyesen tartalmazza azt a megállapítást, hogy a cselekmények súlyához mérten pénzbírság kiszabása nem indokolt, s miután a másodfokú eljárás során további súlyosító körülmények feltárására nem került sor az Üttv. 138. § (1) bek. c) pontja alapján az elsőfokú határozat megváltoztatása sem indokolt.
A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 143. § (3) bekezdése és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft átalányköltséget a Budapesti Ügyvédi Kamara köteles e határozat rendelkező részben foglaltak szerint megfizetni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának. Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat jogerős és 2021. szeptember 20. napján végrehajtható.