Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/089/2020. határozata

az ügyvédekkel szembeni magasabb magatartásbeli elvárásról

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, Dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. november 13. napján 2019.F.314/12 sz. alatt hozott határozata ellen a vezető fegyelmi biztos részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. május 28. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.314/12 sz. határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Magyar Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalányköltséget.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

I. Eljárás alá vont volt ügyvéd 2011.07.20. napjától a Budapesti Ügyvédi Kamarának tagja, előzőleg 2005.10.14-től ugyanitt volt ügyvédjelölt. Ügyvédi tevékenységét jelenleg egyéni ügyvédként folytatja, a principálisi névjegyzékben szerepel.

II. Eljárás alá vont ügyvéd 2019. november 15. napján a Budapesti Ügyvédi Kamarának bejelentette, hogy ellene a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 20.B..../2019. számon garázdaság vétsége miatt eljárás volt folyamatban.

A Budapesti Kamara vezető fegyelmi biztosa 2019.11.20-án előzetes vizsgálatot rendelt el és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a büntetőeljárással kapcsolatos iratok megküldésére, és az ezt lezáró összefoglaló jelentés alapján elrendelte a fegyelmi eljárás lefolytatását és indítványozta, hogy a fegyelmi eljárást a Fegyelmi Tanács a büntetőeljárás jogerős befejezéséig függessze fel. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2020. január 8. napján kelt határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az eljárás alakulásáról 3 havonta tegyen jelentést.

Eljárás alá vont ügyvéd 2020. szeptember 21. napján bejelentette, hogy a büntetőügyben jogerős ítélet született.

A Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás folytatását rendelte el, tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül kívánja meghozni.

III. A Fegyelmi Tanács a jogerős ítéletben foglaltaknak megfelelően megállapította a tényállást.

Eljárás alá vont ügyvéd 2018. október 10-én 14.00 körüli időben a Budapest (...) szám előtt szóváltásba keveredett a részben a szomszédos gyógyszertár áruszállító kapuja, részben az eljárás alá vont ügyvéd ingatlanának autóbejárója előtt várakozó (...) forgalmi rendszámú tehergépjármű vezetőjével, miután szerinte a sofőr nem megfelelő helyen várakozott és emiatt a vádlott nem tudott az ingatlanának udvarára beállni a gépjárművével. Az indulatos szóváltást dulakodás követte, amelynek során az eljárás alá vont ügyvéd két alkalommal olyan erővel lökte mellkason a tehergépjármű vezetőt, hogy ettől a sofőr a járdáról az úttest irányába tántorodott.

Az eljárás alá vont ügyvédnek az utca túloldalán lakó szomszédja a hangos szóváltást érzékelve kijött és a dulakodó feleket szétválasztotta. Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd odaszólt a tehergépjármű vezetőjének, hogy „ennyit érsz” és „a földre köpött”, aki ennek hallatán odalépett az eljárás alá vont ügyvédhez és őt egy alkalommal tenyérrel a jobb arcfelén megütötte, ezzel 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott. Eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.../2019/16 szám alatt hozott ítéletet, melyben garázdaság vétségében a bűnösségét társtettesként megállapította és ezért 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 1.200 forintban, a pénzbüntetés teljes összegét 120.000 forintban állapította meg. A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

IV. A Fegyelmi Tanács elnöke 2020. október 12. napján az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.

Eljárás alá vont ügyvéd észrevételt tett, mind a büntetőjogi, mind pedig fegyelmi felelősségét vitatta. Előadta, hogy a büntetőjogi vonatkozásban felülvizsgálati és Alkotmánybírósági eljárásra is lehetősége van. Álláspontja szerint ugyan az ügyvéd a magánéletében tanúsított magatartásával sem csorbíthatja az ügyvédi kar tagjainak társadalmi megbecsülését és tekintélyét, ámde az ügyvédekkel szembeni magasabb magatartásbeli elvárás nem jelenthet korlátlan toleranciát a jogtalan támadással szemben. Eljárás alá vont ügyvéd beadványának tartalmi értelmezése szerint elsősorban az eljárás megszüntetését, másodsorban írásbeli megrovás büntetés kiszabását és az átalányköltség mérséklését kérte.

A vezető fegyelmi biztos az írásban előterjesztett 2020. október 22-én kelt végindítványában a 2019. december 17-i fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta. Mindezekre tekintettel a vezető fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, vele szemben pénzbírságot szabjon ki, egyúttal kötelezze az eljárással kapcsolatban felmerült átalányköltség megtérítésre is.

V. A Fegyelmi Tanács 2020.11.13-án tárgyalás tartása nélkül hozott határozatot, melyben megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt fegyelmi vétséget 2018. októberében követte el, így az ügyben a 2018. január 1. napjától hatályos az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezéseit kellett alkalmazni. Eljárásjogi szempontból a 2019. január 1. napjától hatályos a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.

A fegyelmi eljárásról szóló FESZ 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ az az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szünetelő vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az eljárás alá vont ügyvédet szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen elmarasztalta, mely tény a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ügyvédi hivatás tekintélyét önmagában súlyosan veszélyeztette. Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók feddhetetlenségének és a jó hírnév megőrzésének követelménye azt jelenti, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy semmilyen körülmények között nem követhet el szándékos bűncselekményt.

Emberileg ugyan érthető az eljárás alá vont ügyvéd afeletti felháborodása, hogy a patikába szállító járművek rendszeresen megnehezítik az ingatlanához vezető gépjármű behajtó használatát, azonban a konkrét esetben az eljárás alá vont ügyvéd reakciója eltúlzott volt. Kiabálása, a tehergépjármű vezetővel szemben használt sértő, durva kifejezések használata, majd tettlegesség alkalmazása az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztetik.

Az I. fokú Fegyelmi Tanács kiemelte, hogy a büntetőbíróság által megállapított elkövetés a fegyelmi felelősség elbírálása szempontjából is szándékosnak minősül, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek ismernie kell a jogszabályokat és a rá vonatkozó hivatásrendi normákat, így ezen szabályok megsértése a fegyelmi eljárásban is szándékos elkövetésnek minősül. Tekintettel arra, hogy egyszeri szabályszegés valósult meg, így a Fegyelmi Tanács is egy rendbeli fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Jelen esetben, különös tekintettel arra, hogy a tényállás tekintetében a rendelkezésre álló jogerős büntetőbírósági ítélet az eljáró Fegyelmi Tanácsot köti, a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.

Mindezekre tekintettel az I. fokú Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek az a magatartása, hogy szóváltást követően tettlegességre ragadtatta magát és ezért vele szemben a büntető bíróság jogerős marasztaló ítéletet hozott, megalapozza az eljárás alá vont ügyvéd Üttv. 107. § b) pontja szerinti fegyelmi felelősségét.

Az I. fokú Fegyelmi Tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § a) pontja és a 109. § (1) bek. alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvének figyelembevételével.

A fegyelmi büntetés kiszabása során az I. fokú Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd közel 10 éves ügyvédi tevékenysége alatti makulátlan fegyelmi előéletét. További enyhítő körülmény volt, hogy a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a büntetőbíróság már alkalmazott jogkövetkezményt, valamint azt is, hogy a dulakodás során ő maga is megsérült, 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, valamint szív-, gerinc-, belgyógyászati betegségeken szenved. Súlyosító körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.

VI. A Fegyelmi Tanács 2019.F.314/12. sorszám alatt meghozott I. fokú határozata ellen a vezető fegyelmi főbiztos fellebbezést jelentett be a törvényes határidőn belül 2020.11.26. napján melyben kérte, hogy az 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség alapján a kirótt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést a II. fokú Fegyelmi Tanács súlyosítsa, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki.

Fellebbezésében előadta, hogy az I. fokú fegyelmi határozat eltúlzottan enyhe az enyhítő körülmények ellenére is. A fokozatosság és az arányosság elveinek figyelembevételével az írásbeli megrovásnál súlyosabb büntetés, pénzbírság kiszabását indítványozta.

VII. A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának II. fokú Fegyelmi Tanácsa 2021. május 28. napján tárgyalást tartott az eljárás alá vont ügyvéd ügyében, ahol jelen volt az országos fegyelmi főbiztos, aki írásbeli indítványában rögzítetteket (mely szerint a fellebbezéssel egyetértve maga is indítványozta az elsőfokú határozat megváltoztatásával pénzbüntetés kiszabását, és indítványozta az elsőfokú eljárásban megállapított 30.000 Ft átalányköltségnek a FESZ szerinti 80.000.- Ft-ra történő felemelését) fenntartotta. Ismertetésre került az eljárás alá vont ügyvéd írásban benyújtott észrevétele, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú fegyelmi tanács határozatának helybenhagyását kérte.

VIII. Ezt követően zárt tanácskozás után meghozta a II. fokú Fegyelmi Tanács a határozatát, melynek rövid indoklása a következő:

A másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a bekövetkezett fegyelmi eljárás alapjául szolgáló események, majd ezt követően a lefolytatott eljárások több mint 2 éve zajlottak, eljárás alá vont ügyvéd ezen idő alatt állt és áll jelenleg is fegyelmi eljárás hatálya alatt. Megállapította továbbá, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást helytállóan állapította meg, és abból levont jogi következtetése is helytálló.

Az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett cselekmény, valamint a bíróság által megállapított tényállás foglalkozására és hivatására vonatkozóan sehol nem tartalmaz kitételt ezzel összefüggésben, hivatása, azaz ügyvédi tevékenysége nem játszott a lefolytatott cselekményekben szerepet.

A másodfokon eljáró tanács tekintettel továbbá arra, hogy az ügyvédjelölti időt is beszámítva eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi hivatásának gyakorlása során több, mint 15 éve folytat olyan tevékenységet, mely fegyelmi eljárást nem vont maga után, így bár a bűnösségét a bíróság megállapította, ezért vele szemben büntetést alkalmazott, úgy ítélte meg, hogy az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy elegendő joghátrányként a megállapított fegyelmi vétséggel arányban álló írásbeli megrovás alkalmazása, különös tekintettel arra, hogy egyetértve az elsőfokon eljárt fegyelmi tanáccsal, a másodfokon eljárt fegyelmi tanács sem látott súlyosító körülményt.

Nem vitatható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd közösség ellenesen magatartása elitélendő, azonban - ahogy a büntető bíróság is figyelembe vette - nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd helyszínen tanúsított felháborodása érthető, hiszen saját tulajdona (ingatlana) megközelítését zárta el az eljárásban szereplő kívülálló személy, amely tényt a büntetés kiszabás során a jogerős bírósági határozat is figyelembe vett. Lényeges körülménynek tekinthető továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére a másik személy tettleges bűncselekményt követett el. Nem lehetséges ezért, hogy ezen tények figyelembevétele a fegyelmi eljárás során ne történjen meg.

Mindezekre figyelemmel a másodfokon eljárt fegyelmi tanács a benyújtott fellebbezést megalapozatlannak találta, és az Üttv. 138. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az elsőfokú határozatot helybenhagyta, amelynek egyenes következménye, hogy az Üttv. 142. § (1) bekezdése, illetve a FESZ 40. 11. pont alapján a másodfokú eljárás átalány költségét a Budapesti Ügyvédi Kamarának kell viselnie.

Az országos fegyelmi főbiztos indítványával kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy tárgyaláson kívüli elbírálás esetén a FESZ 40.2. b) pontja alapján az elsőfokú eljárásban felmerült átalányköltséget az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács helytállóan állapította meg.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok Oldalról tölthető le.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.”

A határozat jogerős és 2021. szeptember 7. napján végrehajtható.