A Pest és Nógrád Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. .... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. május 10. tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
| Dr. | születési hely, idő: | ||
| anyja születési neve: | |||
| lakcíme: | |||
| működési helye: | |||
| Fegyelmi előzmények: | F.85/2005 megrovás | ||
| F.85/2011 megszüntető | |||
| F.11/2015 eljárás ff. | |||
| F.81/2017 pénzbírság | |||
| F.5/2018 pénzbírság | |||
| F.76/2019 pénzbírság |
eljárás alá vont ügyvéd 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
600.000 Ft (hatszázezer forint) összegű pénzbírság
fegyelmi büntetést szab ki vele szemben.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11713005-20403120 szám alatti bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás, a rendelkezésre álló iratok - ügyfél panasza, és az egyéb rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd 2000. július 10. ügyvéd a Pest Megyei Kamarában, fegyelmi előzményeit a határozat fejrésze tartalmazza. A jelen fegyelmi eljárás .... szám alatti lakos - panasza alapján indult a panaszolt ügyvéd okiratszerkesztési tevékenységével kapcsolatban.
Az eljárás alapját képező panasz 2020.11.27. napján érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához, mely Kamara átiratban küldte meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamarának a bejelentést. A bejelentés ily módon 2020. december 4. napján érkezett meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához. A bejelentés saját kézzel írt papír alapú okiratként került megküldésre, így a bejelentés alkalmas volt a panasz érdemi vizsgálatára (FE 13.1.).
Panaszos panaszbeadványában előadta, hogy a ..... alatti ingatlant érintően a panaszolt ügyvéd okiratot szerkesztett, a tulajdonjog átvezetése azonban nem történt meg, mivel az eljárás alá vont ügyvéd az okiraton lévő ellenjegyzési dátumot tévesen jelölte meg. Kifogásolta, hogy eljárás alá vont ügyvéd semmit nem intézkedett utóbb sem a tulajdonjoga átvezetésére.
A fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el 2021.01.29. napján. Az előzetes vizsgálat ideje alatt a fegyelmi biztos jogkövetkezményekre történt felhívása ellenére az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat nem csatolta. Az előzetes eljárás lefolytatását követően a fegyelmi biztos 2021.03.19. napján kelt határozatában fegyelmi eljárást kezdeményezett és a panaszos beadványának helyt adva indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdés szerint tárgyalás tartása nélkül hozzon határozatot az ügy viszonylag egyszerű megítélésére tekintettel. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért őt az Üttv. 108. § b) pontjában meghatározott pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtsa. A pénzbírság mértékére az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt keretek között tett indítványt azzal, hogy a kiszabandó pénzbírság a kiszabható fegyelmi büntetés középmértékét haladja meg. Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács kötelezze eljárás alá vont ügyvédet az 80.000 Ft összegű kamarai költségátalány megfizetésére.
A jelen ügy iratainak a fegyelmi tanács elnöke általi átvételének napja 2021.03. 29.
A fegyelmi megbízott indítványa megalapozott.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a becsatolt és rendelkezésre álló iratok és a panaszos előadása alapján állapította meg. Bejelentő mellékelte bejelentéséhez a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztály 3. Dabason, 2020. július 9. napján kelt 123979/2020,05.15 ügyszámú határozatát továbbá .... hrsz. alatti ingatlanra 2020.05.08. napján kelt okiratot, melyet az eljárás alá vont ügyvéd készített.
Az eljáró ingatlanügyi hatóság Lavicska Ferenc bejelentő tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét visszautasította, a határozat indokolásából - de magából a csatolt szerződésből is kétség kívül- megállapítható, hogy az okiratot dr. ... eljárás alá vont ügyvéd készítette és látta el ellenjegyzésével, az okirat dátuma és az ellenjegyzés időpontja eltérő: az ellenjegyzés korábbi keltű - 2018. december 22. napi -, mint maga az okirat dátuma.
Az ingatlanügyi hatóság megállapította, hogy az okirat tartalma ellentmondó és az 1997. évi CXLI. tv. 39. §. (4) bekezdése szerint hiánypótlási felhívás nélkül visszautasította a tulajdonjog bejegyzési kérelmet.
- Az ingatlan 2021.04.26. napján lekért tulajdoni lapjáról megállapítható, hogy az ingatlan tulajdonosa továbbra is .... 1/1 arányban, míg a bejelentő tulajdonjoga nem került bejegyzésre a szerződés 3. pontjában írtak szerint, azaz az eljárás alá vont ügyvéd a szerződés 7. pontjában írtak ellenére a mai napig nem gondoskodott a szerződés teljesüléséről.
A Fegyelmi Tanács megállapítja továbbá, hogy a fegyelmi biztos felhívása ellenére az eljárás alá vont ügyvéd az üggyel kapcsolatos iratokat nem csatolta, észrevételt nem tett, részére az iratok kézbesítését szabályszerűnek kell tekinteni.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az Üttv. 127. § (1) bek.-ben foglaltak szerint:
Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló adatok és tényállás alapján osztotta a fegyelmi biztos indítványát és határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.
Alkalmazott jogszabályok:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontja szerint:
Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 108. § szerint:
A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:
b) pénzbírság
Fentiek alapján a Fegyelmi Tanácsnak vizsgálnia kellett, hogy az eljárás alá vont személy cselekménye valamely szabályzatot sértett-e vagy sem, így megvalósult-e fegyelmi vétség.
Az Üttv. 1. § (3) és (5) bek. szerint:
(3)Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 43. § (1) bek. szerint:
(2) Az ellenjegyzett okiratot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -
c) a feleknek alá kell írniuk,
d) az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia.
Az Üttv. 44. § (1) bek. szerint:
Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) Preambulum g.) pontja szerint az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei közé tartozik többek között az ügyvéd szakmai hozzáértése.
Az ÜESZ további rendelkezései szerint:
Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
12.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni
a) az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának
12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (a továbbiakban: FE) 14.2. pontja szerint:
Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatnak tartalmaznia kell
c) azt a rendelkezést, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. 39. § (3) bek. szerint:
Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,
e) az okirat ellenjegyezéséről, az aláírás közjegyzői hitelesítéséről, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni,
(4) A hiány pótlására való felhívás nélkül vissza kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor ha
a) a kérelem vagy a benyújtott okirat, illetve azok együttes tartalma érthetetlen, ellentmondó, vagy a kérelem nem tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, feljegyzését, törlését illetőleg átvezetését kérik,
A rendelkezésre álló adatok alapján a Fegyelmi Tanács tényként állapítja meg, hogy Dr. .... eljárás alá vont személy az ügyletkötés során nem tartotta be az ellenjegyzés szabályait: az általa készített okiraton a szerződő felek aláírásának dátumához képest korábbi időpontot tüntetett fel az ellenjegyzés dátumaként és így az okirat tartalma ellentmondásos és nem volt alkalmas tulajdonjog átvezetésére, mivel az a jogszabályoknak nem felelt meg (Inytv. 39. § (3) bek.). Fenti magatartással a panaszolt ügyvéd megsértette az a fentebb hivatkozott, Üttv. 1. § (3) és (5) bek.-ben, az Üttv. 43. § (1) bek.-ben, az Üttv. 44. § (1) bek.-ben és az Etikai Kódex 2.1, 2.2. pontjaiban rögzített, az ügyvédi hivatás gyakorlásával összefüggő magatartási szabályokat és gondossági eljárás követelményét, így magatartása alapot adhatott arra, hogy az ügyvédben és az ügyvédségben az általános bizalom megrendüljön. Az okiratszerkesztés során az eljárás alá vont személy tudata ki kellett, hogy terjedjen a jogkövetkezményekre, az eredményre, így a cselekmény csak szándékosan követhető el. Ezen cselekmény alapján a Fegyelmi Tanács megállapította Dr. .... felelősségét 1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétség elkövetésében.
További szándékos fegyelmi vétséget alapoz meg az, hogy a panaszolt ügyvéd felhívás ellenére nem tett eleget irat csatolási kötelezettségének, így megsértette az Etikai Kódex 12.2, és 12.3. pontjaiban valamint a FE 14.2. pontjában írtakat.
Fentiek okán a Fegyelmi Tanács 2. rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében marasztalta az eljárás alá vont ügyvédet.
A büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem tudott feltárni. Súlyosító körülményként értékelte, hogy a panaszlott ügyvédnek nagyszámú fegyelmi előzménye van, jelen eljárásban teljesen passzív magatartást tanúsított továbbá a többrendbeliséget illetve azt, hogy bár a jogszabályok alapján van lehetőség az iratok újbóli beadására és az ellenjegyzés időpontjának szabályszerű javítására, panaszolt ügyvéd a mai napig nem tett lépéseket, hogy az általa szerkesztett okirat alapján a felek ügyleti akarata szerinti tulajdonjog átvezetésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásban. A súlyosító körülmények okán a Fegyelmi Tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyetértve - arra a következtetésre jutott, hogy az adott ügyben az eljárás alá vont személlyel szemben a középmértéket meghaladó pénzbírság fegyelmi büntetést szab ki.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé, míg a fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére vonatkozó kötelezés az Üttv. 142. § (2)-(3) bek.-en és az FE 40.2. b) pontján alapul, erre figyelemmel a fegyelmi biztos indítványától eltérően annak összegét a Fegyelmi Tanács 30.000 Ft-ban állapította meg.
A határozat aláírásában akadályozott dr. Mészáros Erika és dr. Bódis Péter fegyelmi tanácstagok helyett is. a Fegyelmi Tanács Elnöke
Záradék: A határozat 2021. 07. 10. napján jogerős és végrehajtható