A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. június 23. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
Az eljárás alá vont ügyvéd jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy büntető eljárás indult vele szemben a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő tévedésbe ejtéssel, tévedésben tartással, valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, vagy a valós tény elhallgatásával elkövetett költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet.
A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, majd fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas. Határozatában indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntető ügy jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a nyomozó hatóság megszüntette és ennek igazolására csatolta az eljárás megszüntetéséről szóló határozatot.
A Fegyelmi Tanács elnöke megkereste a nyomozó hatóságot, amelynek nyomán értesítette a Fegyelmi Tanácsot arról, hogy a büntetőeljárást megszüntető határozata jogerőre emelkedett.
A Fegyelmi Tanács elnöke elrendelte a fegyelmi eljárás folytatását.
A tényállás:
A feljelentők feljelentésükben előadták, hogy az eljárás alá vont ügyvédet egy kártérítési üggyel bízták meg, amely ügyből befolyt kártérítés teljes összegével az eljárás alá vont ügyvéd nem számolt el.
Az eljárás során eljárt nyomozó hatóság megállapította, hogy a feljelentésben foglalt cselekmény költségvetési csalás bűncselekmény megállapítására alkalmas.
Az eljárt nyomozó hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára 17.185.000 Ft került átutalásra kártérítés és ügyvédi munkadíj címén, amely összegből 3.946.250 Ft-ot az eljárás alá vont ügyvéd visszatartott. Ezen összeg azonban az eljárás alá vont ügyvéd 2014. havi ÁFA-bevallásában nem került feltüntetésre.
Ugyanakkor a bizonyítékok között szerepelt az eljárás alá vont ügyvéd, illetve a feljelentők között létrejött írásbeli megállapodás, amely szerint a kifogásolt összeget a megbízók készpénzben átvették.
Tekintettel a büntetőeljárásban rendelkezésre álló bizonyítékok közötti ellentmondásra, a nyomozóhatóság nem látta kétséget kizáróan megállapíthatónak a bűncselekmény elkövetését, és az eljárást megszüntette.
A határozat ellen sem az ügyész, sem az eljárás alá vont ügyvéd nem jelentett be fellebbezést.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a nyomozó hatóság által lefolytatott széles körű bizonyítási eljárás eredményére tekintettel indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá bűncselekmény elkövetését és ezáltal fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
A vizsgálati szakban előterjesztett észrevételeihez csatolta a bejelentők készpénzátvételre vonatkozó nyilatkozatait, valamint az elszámolást lezáró megállapodást, amelyre hivatkozással előadta, hogy a megállapodásban rögzített összegeket a bejelentők hiánytalanul átvették, sikerdíjat nem kapott, illetve nem is tartott vissza. Erre tekintettel sikerdíjjal kapcsolatos közteherviselési kötelezettsége sem keletkezett.
Tekintettel a nyomozás megszüntetésére, észrevételében a fegyelmi biztos indítványával egyetértve maga is kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1 értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben büntető eljárás indult, amelyben a nyomozó hatóság személyi és tárgyi bizonyítékokat szerzett be. A lefolytatott bizonyítás eredményeként a nyomozó hatóság nem látta kétséget kizáróan megállapíthatónak a bűncselekmény elkövetését.
A megállapított tényállás alapján ugyanis az eljárás alá vont ügyvéd ártatlanságát okiratok bizonyítják.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy a büntető eljárásban a nyomozó hatóságnak kiterjedt bizonyítási lehetőségei vannak, amelynek törvényes lefolytatását eljárási garanciák védik. Mivel a nyomozást megszüntető határozattal szemben az ügyész sem terjesztett elő fellebbezést, alappal következtetett a Fegyelmi Tanács arra, hogy az eljárás törvényesen és kellő alapossággal zajlott le.
Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács sem látta indokoltnak további bizonyítás lefolytatását, illetve a feltárt tényekből eltérő következtetés levonását.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd terhére szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának megfelelően az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6 pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. szeptember 5. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 102.)