A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 40.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A Budapesti Ügyvédi Kamara titkára feljegyzést készített a vezető fegyelmi biztos részére, amelyben tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvéd székhelyén végzett pénzmosás megelőzési helyszíni ellenőrzésről, és az ennek során tapasztalt hiányosságokról.
A vezető fegyelmi biztos hivatalból előzetes vizsgálatot rendelt el.
A fegyelmi biztos határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A tényállás:
A Budapesti Ügyvédi Kamara az Üttv. 186. § (1) bekezdés és 2019.Eln.470/06/37. számú határozat alapján a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó rendelkezések megtartására irányuló ellenőrzést végzett az eljárás alá vont ügyvédnél.
A vizsgálók által felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint az eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy végez a 2017. évi LIII. tv. hatálya alá tartozó tevékenységet, azon belül is ingatlan tulajdonjogának átruházása során működik közre.
A jegyzőkönyv alapján megállapították, hogy az ellenőrzés alá vont ügyvéd a szükséges technikai feltételek közül nem rendelkezik:
- az elektronikus aláírás igazoló kártya olvasásához szükséges kártyaolvasóval,
- a Pmt. 17. § (1) bekezdés szerinti távazonosítási eszközzel és programmal.
Az ellenőrzés megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által lebonyolított három ingatlan adásvételi ügylet során nem történt meg az ügyfelek megfelelő azonosítása, az ügyfél-azonosítás dokumentálását nem tartalmazta az ügy aktája, az eljárás alá vont ügyvéd nem rendelkezik elektronikus aláíró kártyával, nem történt meg a JÜB-ölés.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti ingatlanügyletek, így az adásvételi szerződések megszerkesztése, majd ellenjegyzése során a felek azonosítását az általuk rendelkezésre bocsátott személyi igazolványok és lakcímkártyák bemutatásával elvégezte, azokról a felek tájékoztatása mellett fénymásolatot készített, amelyeket az ügy aktájában elhelyezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd szolgáltatási szerződést kötött a Microsec Zrt-vel minősített elektronikus aláíró és bélyegző tanúsítvány szolgáltatásra, továbbá átvette kártyáját.
Az eljárás alá vont ügyvéd korára és egészségi állapotára tekintettel ügyfélköre és szakmai kapcsolatai is leszűkültek.
Az említett ingatlanügyletek során megvalósult ellenőrzési hiányosságok következtében közvetlen káresemény nem következett be, az ügyletek rendben lebonyolódtak.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a tényállásban írt három ügyben a kötelező azonosítást és ellenőrzést nem végezte el, három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. Az ügy jelentős tárgyi súlya mellett a számos enyhítő körülményre tekintettel írásbeli megrovás fegyelmi büntetésre tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt fegyelmi vétség tényállását és felelősségét is elismerte, megbánta, álláspontja szerint mulasztásához életkörülményeiből adódó tájékozatlansága és gondatlansága vezetett, ami szerinte sem menti fel a felelősség alól.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ingatlan adásvételi szerződés ellenjegyzése az Üttv. 32. § (7) bekezdésében írt közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzésének minősül.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a kamarai ellenőrzés során feltárt ügyekben, az okirati ellenjegyzést megelőzően az Üttv. 32. § (3) bekezdése szerinti adatigénylést nem végezte el az érintett személyek személyazonosság és okmányérvényességének ellenőrzése érdekében, megszegte az Üttv. 32. § (3), (7), (8) bekezdésében írt szabályokat.
A személy és okmányadatok ellenőrzésére a nyilvántartó által működtetett Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszeren (JÜB) keresztül elektronikus úton kerül sor.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem rendelkezett az Üttv. 18. §-ban írt bizalmi szolgáltatóval kötött szerződéssel és így a feltételeknek megfelelő minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ezért nem is fért hozzá a JÜB keretrendszerhez.
Önmagában az a tény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem rendelkezett az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel - normatív szabályozás hiányában - nem sért semmilyen rendelkezést, de a legálisan végezhető tevékenységét meglehetősen behatárolja.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előírt elektronikus ügyintézési feltételek hiányában nem vállalhatott volna olyan megbízást, melynek ellátásához ez szükséges, így magatartásával megsértette a 11/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 2.1.3. pontjában írtakat is.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ÜESZ 12.1 pontja az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kötelezettségeit a kamarai szervek minden szabályzatára és határozatára kiterjeszti.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a fent írtak szerint rá vonatkozó szabályokat. A szabályszegés három megbízás során, megbízásonként külön-külön, egy- egy rendbeli vétséget valósított meg, így a magatartás összesen három rendbeli - és a szabályok kötelező ismerete okán - szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § a) pontja alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok szerint.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az ügyvédi ellenjegyzéshez kapcsolódó szabályok megszegése mindig kiemelt tárgyi súllyal bíró fegyelmi vétséget valósít meg. A törvényalkotó által biztosított ellenjegyzési jogosítványok tükrözik az ügyvédi hivatásrendbe vetett társadalmi bizalmat. Ennek megőrzését biztosítja a kapcsolódó garanciális szabályok maradéktalan betartása. Az eljárás alá vont ügyvéd szabályszegése önmagában a védett jogtárgy miatt kiemelkedő tárgyi súllyal bír, ami a generális prevenció szempontjából súlyosító körülményként értékelhető.
Az eljárás alá vont ügyvéd esetében azonban dominálnak a speciális egyedi szempontok. Jelentős enyhítő körülményként kellett értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a hiba felismerését követően haladéktalanul intézkedett az elektronikus eljárásban való részvételi feltételek kiépítéséről, a fegyelmi felelősségét elismerte, érzékelhetően megbánta, továbbá kisebb súllyal, de további enyhítő körülményként kellett értékelni, hogy az esettel konkrét személynek nem okozott sérelmet, valamint az általa folytatott praxis beszűkülését, életpályáját, egészségi állapotát.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet - felelősségének megállapítására tekintettel - az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40.1. a) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére, melynek mértékét a 40.2. a) pontban meghatározott összeg helyett a 40.9. pont alapján, praxisának jellege, anyagi helyzete, kora, egészségi állapota miatt 50%-kal mérsékelte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. június 3. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 103.)