Magyar

 

Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsának 103-2020-13. határozata

ittas vezetésről

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsának

FEGYELMI HATÁROZATA

Az ügy száma:

Határozat száma:

Eljáró tanács: .......... Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa

Eljáró tanács tagjai: .......... a fegyelmi tanács elnöke

.......... a fegyelmi tanács tagja

.......... a fegyelmi tanács tagja, előadó

Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője neve:

Határozat meghozatalának módja:

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 127. § (3) bek. alapján megtartott tárgyaláson

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa a .......... irodai tag ügyvéd (ügyvédi iroda neve .......... székhelye: .......... kamarai azonosító száma: .......... születési helye, ideje .......... anyja neve: .......... kamaránál bejelentett lakcíme: .......... ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi

HATÁROZATOT:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy .......... eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 37. § b) pontja szerinti két rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért a Fegyelmi Tanács

250.000,- Ft (azaz kétszázötvenezer forint) pénzbírság büntetést szab ki vele szemben.

A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a pénzbírságot és 80.000,- Ft átalányköltséget és 7260,- Ft egyéb költséget 30 napon belül fizessen meg a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Somogy Megyei Kamara OTP Bank Nyrt. 11743002-20014627 számú bankszámlája számú bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.

Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.

INDOKOLÁS

I.

Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:

1998. május 1. napjától a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara ügyvéd tagja. Az eljárás alá vont ügyvéd négy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, meghatározatlan összegű bankhitelt törleszt. Vagyoni-jövedelmi helyzete nem ismert.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2011. április 1. és 2015. december 31. között az ügyvédi tevékenységét szüneteltette, 2016. január 1. és 2020. szeptember 14. között ismét ügyvédi tevékenységet folytatott, azonban 2020. szeptember 15. napjától 2025. szeptember 15. napjáig az ügyvédi tevékenységét újra szünetelteti.

Az eljárás alá vont ügyvédet a Szegedi Járásbíróság 2018. február 8. napján jogerőre emelkedett ítéletével megrovásban részesítette 2007. évben (azaz praktizáló ügyvédként) elkövetett 2 rb. hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.

Az eljárás alá vont ügyvédet a Szekszárdi Járási Ügyészség 2015. június 30. napján kelt határozatával megrovásban részesítette 2015. május 7. napján (azaz szünetelő ügyvédként) elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt.

II.

Az eljárás adatai:

Az eljárás alá vont ügyvéd 2015. november 23. napján maga jelentette be a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarának, hogy ittas járművezetés vétsége miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll. A bejelentésében jelezte, hogy álláspontja szerint az ittas járművezetés nincs összefüggésben az ügyvédi tevékenységével, ráadásul a büntetőeljárás az ügyvédi tevékenysége szüneteltetése alatt indult.

2015. december 1. napján az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 37. § b) pontja és a fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat 14. § (1) bek. alapján a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a tudomására jutott fenti bejelentés alapján előzetes vizsgálatot rendelt el. Az előzetes vizsgálat .......... ügyszámon indult.

2015. december 8. napján a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottja felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy igazoló jelentését 8 napon belül juttassa el a kamarához.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést nem terjesztett elő.

2016. január 12. napján a fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentésében fegyelmi eljárás elrendelését indítványozta.

2016. január 18. napján a Somogy Megyei Ügyvédi Kamra elnökhelyettese a 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat 18. § (1) bek. c) pontja alapján a fegyelmi eljárás lefolytatását rendelte el. 2016. január 21. napján a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának elnöke kijelölte a fegyelmi tanácsot, illetve 2016. február 15. napjára tárgyalást tűzött ki.

A 2016. február 15. napján megtartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy az ittas járművezetés vétsége miatt indult büntetőeljárás továbbra is folyamatban van, az ügyben ítélet nem született. A fegyelmi főmegbízott és az eljárás alá vont ügyvéd a folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel egyaránt az eljárás felfüggesztését kérték. A fegyelmi tanács megállapította, hogy bíróság, vagy más hatóság előtt folyamatban lévő ügyben hozandó határozat befolyással lehet a fegyelmi ügy érdemi eldöntésére, így a bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban lévő ügy jogerős befejezéséig a 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat 25. §-a (4) bek. alapján a .......... számú ügyet jogerősen felfüggesztette.

2020. március 19. napján a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság az eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban lévő - felfüggesztett - fegyelmi ügyben új fegyelmi tanácsot jelölt ki.

A kijelölt fegyelmi tanács elnöke 2020. július 1. napján felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást a büntetőeljárás státuszáról, annak jogerős befejezése esetén pedig csatolja a határozatot is.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. július 21. napján e-mailen arról tájékoztatta a fegyelmi tanácsot, hogy az ittas járművezetés vétsége miatt vele szemben .......... ügyszámon folyamatban volt büntetőeljárás jogerősen befejeződött, az eljáró bíróság megállapította a bűnösségét és vele szemben pénzbüntetést és járművezetéstől eltiltás büntetést alkalmazott. Az eljárás alá vont ügyvéd az ítéletet nem csatolta.

2020. november 17. napján az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tanács elnökének felhívására bejelentette, hogy elsőfokon a Kaposvári Járásbíróság, másodfokon a Zalaegerszegi Törvényszék járt el vele szemben, az ítéleteket azonban továbbra sem csatolta.

2020. november 27. napján a Kaposvári Járásbíróság - a fegyelmi tanács elnökének felhívására - megküldte a .......... számú ügyben keletkezett első és másodfokú határozatot.

2021. április 8. napján a fegyelmi tanács elnöke tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy az Üttv. 126. § (2) bek. b) pontja alapján az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezi.

2021. április 20. napján a fegyelmi tanács tárgyaláson kívül, zárt ülésen döntött az eljárás folytatásáról, majd megállapította, hogy a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozata alapos és tárgyaláson kívül meghozta a .......... számú határozatát, amely alapján .......... , eljárás alá vont ügyvéddel szemben az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 37. § b) pontja szerinti két rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget elkövetését állapította meg, ezért a Fegyelmi Tanács 250.000,- Ft (azaz kétszázötvenezer forint) pénzbírság büntetést szabott ki az eljárás alá vont személlyel szemben.

2021. május 5. napján .......... tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő.

2021. június 15. napján az eljárás alá vont ügyvéd meghatározatlan jellegű egészségügyi problémájára tekintettel a tárgyalás elhalasztását kezdeményezte - bár ezzel kapcsolatos orvosi igazolást nem csatolt. A beadványa alapján igazolt, hogy az általa kezdeményezett tárgyalásra szóló idézés az eljárás alá vont ügyvéd részére nem csupán szabályszerűen kézbesítésre került, de azt .......... meg is ismerte.

2021. június 16. napján a fegyelmi tanács a tárgyalást megtartotta, azon az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg. A fegyelmi tanács az eljárás alá vont halasztási kérelmét nem találta megalapozottnak. Az eljárás alá vont személy érdemben sem a tárgyalás tartása iránti kérelmében, sem az idézés átvételét követően, sem a halasztási kérelmében nem nyilatkozott. A fegyelmi tanács megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd halasztás iránti kérelme az eljárás indokolatlan elhúzását eredményezné.

III.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg:

A fegyelmi tanács a tényállást az eljárás alá vont ügyvéd bejelentése és a Kaposvári Járásbíróság által .......... számon megküldött tájékoztatásához csatolt, a Kaposvári Járásbíróság által .......... számon meghozott elsőfokú ítélet, valamint a Zalaegerszegi Törvényszék által .......... számon meghozott, az elsőfokú döntést helybenhagyó másodfokú ítélet alapján állapította meg.

A jogerős ítélet értelmében az eljárás alá vont ügyvéd bűnös 2 rendbeli ittas járművezetés vétségében, amely alapján 360.000,- Ft összegű pénzbüntetés megfizetésére és 2 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélték.

Az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 2014-2016 között két alkalommal is megállapították közlekedési szabálysértések miatt.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2015. szeptember 6. napján (vasárnap) baráti társaságban éjszakába nyúlóan elfogyasztott 5 liter sört, 0,5 1 tömény szeszesitalt és 1,5 dl pezsgőt, majd visszatért otthonába, ahol hajnali 4 óra körül nyugovóra tért.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2015. szeptember 7. napján (hétfőn) 8:00 körül ébredt, amikor is eszébe jutott, hogy aznap édesanyjának tervezett gyógyszereket vinni. Az eljárás alá vont ügyvéd 10:00 körül úgy döntött, hogy a mintegy 6 km hosszúságú utat az édesanyja házáig az Audi A6 típusú gépjárművével teszi meg. A gyógyszereket édesanyjának átadta, hazafelé tartott, mikor 10:46-kor a 7400 Kaposvár, Füredi út 134. szám alatti ingatlan előtt rendőrjárőrök közúti ellenőrzés alá vonták. Az eljárás alá vont ügyvédet alkoholszondás vizsgálatnak vetették alá, amely során a szervezetében található légalkohol koncentrációját 0,82 mg/literben állapították meg - ez közepes fokú ittasságnak felelt meg. A járásbíróság azt is megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 7 km-t vezetett ittas állapotban és úticéljáig további 5 km-t kívánt megtenni. Az eljárás alá vont ügyvéd vezetői engedélyét az intézkedés során elvették.

A Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala az eljárás alá vont ügyvéd vezetési jogosultságának megszűnését 2015. szeptember 7. napjától kezdődő hatállyal állapította meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2015. november 23. napján bejelentette, hogy ügyvédi tevékenységét 2016. január 1. napjától folytatni kívánja, ekkor tett bejelentést a 2015. szeptember 7-i eseményekről is.

2015. december 1. napján a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a tudomására jutott bejelentés alapján előzetes vizsgálatot rendelt el.

2015. december 8. napján a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottja felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy igazoló jelentését 8 napon belül juttassa el a kamarához.

A fentieket követően, 2015. december 11. napján (pénteken) az eljárás alá vont ügyvéd éjszakába nyúlóan elfogyasztott 5 liter sört és 4,5 dl tömény szeszesitalt. Másnap délelőtt (2015. december 12. napján) megivott további, kis mennyiségű szeszesitalt, majd ismét autóba ült. A Kaposvári Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának járőrei vezetés közben felismerték, majd az eljárás alá vont ügyvédet intézkedés alá vonták, amely során a szervezetében található légalkohol koncentrációját 1,15 mg/literben állapították meg - ami közepes fokú ittasságnak felelt meg.

A fegyelmi főmegbízott a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonását az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 37. § b) pontja alapján kérte, mivel az ittas járművezetés vétsége felveti annak gyanúját, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

IV.

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége korábban a .......... számú eljárásban megállapításra került. Az eljárás 2010-ben 100.000,- Ft pénzbírság kiszabásával zárult.

V.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 18. § (3) bek. alapján szüneteltetés alatt az ügyvédet nem terhelik a kifejezetten a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek, azaz a szünetelő ügyvéd ügyvédi tevékenységet (megbízás elvállalása, jogi képviselet ellátása, stb.) nem folytathat. A tevékenység szüneteltetése alatt is változatlanul kötelezőek azonban azon szabályok, amelyek általában az ügyvéd státuszú személyek vonatkozásában eredményeznek kógens magatartási szabályokat, hiszen önmagában a kamarai tagságot, az ügyvéd státuszt a szünetelés nem szünteti meg.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 3. § (2) bek. értelmében az ügyvédnek mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani, a 37. § b) pontja alapján pedig fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 3/2. pontja értelmében az ügyvédnek mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. A 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat preambulumában rögzítésre került továbbá az is, hogy a magyar ügyvédi kar elfogadja és tiszteletben tartja az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) által elfogadott európai jogi hivatás chartáját, amely az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei közé sorolja a következőket: A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve.

Az ittas járművezetés nem méltó az ügyvédi hivatáshoz, komoly kétségeket ébreszt az ügyvéd feddhetetlenségében és kifejezetten alkalmas az ügyvéd jó hírneve csorbítására. Az általános közfelfogással sem egyeztethető össze az, hogy egy ügyvéd ittas állapotban vezessen, következésképpen az ilyen jellegű vétkes magatartás az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja

Különösen súlyosan minősül az eljárás alá vont személy fentiekben vizsgált, 2015. decemberi cselekménye, hiszen másodjára annak ellenére vezetett ittasan, hogy (i) vezetői engedéllyel nem rendelkezett, (ii) ittas járművezetés vétsége miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt, (iii) ügyvédi tevékenysége folytatását a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarának már bejelentette, (iv) tisztában volt vele, hogy vele szemben a Somogy Megyei Ügyvédi Kamaránál fegyelmi eljárás indult a korábbi ittas járművezetése okán.

A fentiek alapján a fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd azon a magatartása, hogy 2015. évben több alkalommal ittas állapotban, vezetői engedély nélkül vezetett járművet, alkalmas arra, hogy az ügyvédi kar tekintélyét csorbítsa, következésképpen az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 37. § b) pontja szerinti fegyelmi vétséget követett el.

VI.

A fegyelmi tanács az eset összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja szerinti fegyelmi büntetést (pénzbírság) találta indokoltnak és arányban állónak az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye súlyával.

Az eljárás alá vont személy személyi körülményeire utalt, azokat azonban részleteiben annak ellenére nem tárta fel, hogy általánosságban utalt rájuk. A fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyi körülményeit enyhítő körülményként nem tudta figyelembe venni.

VII.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény („Üttv.”) 208. § (22) bek. értelmében a fegyelmi eljárásokat 2019. január 1-jéig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig kellett az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint lefolytatni. Az Üttv. alapján elfogadott, fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat („FESZ”) 1.4. pontja alapján a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. A fegyelmi tanács az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit is alkalmazta.

Mivel az eljárás alá vont ügyvéd mindkét fegyelmi vétséget 2015. évben követte el, a fegyelmi eljárást a fegyelmi tanács az Üttv. és a FESZ szerinti fegyelmi eljárásban állapította meg, azonban a felelősség vonatkozásában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat rendelkezéseit alkalmazta.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte. Tárgyalás tartása esetén a kamarai átalányköltség: 80.000,- Ft. A FESZ 40.6. pontja és az Üttv. 142. § (1) bek. értelmében a fegyelmi tanács tagjának útiköltsége egyéb költségként az eljárás alá vont ügyvédet terheli.

A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A fegyelmi tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. §-a teszi lehetővé.

A fegyelmi tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az e-mail üzenet nem minősül az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti kapcsolattartásnak. A fegyelmi tanács tájékoztatja az arra jogosultakat, hogy a fellebbezés az e-Papír szolgáltatás segítségével (https://epapir.gov.hu/) terjeszthető elő.

Az eljárás alá vont személy részletfizetés iránti kérelem előterjesztésére jogosult.

Határozathozatal ideje: Kaposvár, 2021. június 16.