Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.105. határozata

büntetőeljárásról (közokirat-hamisítás)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 120.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés:

Az eljárás alá vont ügyvéd jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy vele szemben büntető eljárás indult a Btk. 342. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő más nevére szóló valódi közokirat felhasználással elkövetett közokirat-hamisítás bűntette elkövetése miatt. Bejelentéséhez csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet.

A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, majd fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas. Határozatában indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntető ügy jogerős befejezéséig.

A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a Kamarát a jogerős ítélet meghozataláról és igazolta, hogy az állam javára megítélt fizetési kötelezettségek felhívásait teljesítette, a bíróság ítéletét a Fegyelmi Tanács elnökének felhívására megküldte.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd személygépkocsijával a [...] sz. elé parkolt. Ebben az utcában a parkolóhelyek hétköznapokon 8 és 18 óra között csak parkolási díj ellenében használhatóak. Az eljárás alá vont ügyvéd a parkolás idejére parkolójegyet nem váltott, hanem a gépkocsi szélvédője mögött mozgásában korlátozott személyek részére kiállított parkolási igazolványt helyezett ki.

A kihelyezett igazolvány jogosultját az eljárás alá vont ügyvéd nem szállította a helyszínre, és nem is azzal a céllal érkezett, hogy onnan elszállítsa, ezért megállapításra került, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a más nevére szóló parkolási igazolványt jogosulatlanul használta fel.

Az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét beismerte.

A bíróság megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a Btk. 342. § (1) bekezdésének b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettét valósította meg tettesként, ezért őt a bíróság összesen 300.000 Ft pénzbüntetésre, valamint a felmerült 20.000 Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.

A határozat ellen sem az ügyész, sem az eljárás alá vont ügyvéd nem jelentett be fellebbezést, az ítélet a kihirdetés napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazolta, hogy a törvényszék részére megfizette a 300.000 Ft pénzbüntetést és a 20.000 Ft bűnügyi költség összegét.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát fenntartó nyilatkozatában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy az Üttv. 107. § b) pontjában foglalt rendelkezéseket megsértette.

A fegyelmi biztos álláspontja szerint a fegyelmi vétség elkövetése arra tekintettel állapítható meg, hogy a bíróság ítéletével az eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki a Btk. 342. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében és ezért 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte.

A fegyelmi biztos az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság kiszabására és az eljárással felmerült átalányköltség megtérítésére tett indítványt azzal, hogy enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az eljárás alá vont ügyvédnek a büntetőeljárás során tett beismerő és megbánó jellegű vallomását, valamint makulátlan fegyelmi előéletét.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos indítványát elfogadta. Kérte, hogy a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vegye figyelembe, hogy nem az ügyvédi hivatással összefüggő cselekménnyel valósította meg a fegyelmi vétséget.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

...

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1 értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben büntető eljárás indult, amelynek eredményeként hozott jogerős bírósági ítélet a büntetőjogi felelősségét állapította meg, amely köti a fegyelmi tanácsot is.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bűncselekmény elkövetését, és a fegyelmi vétség elkövetését maga is elismerte.

Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül a büntetőbíróság ítéletében rögzített tányállás alapján azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltak értelmében 1 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának megfelelően az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, amelynek mértékét az Üttv. 109. § alapján mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.

A fegyelmi tanács a büntetés mértékének meghatározása során enyhítő körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd beismerését, személyi körülményeit, valamint azt, hogy a fegyelmi vétségnek is minősülő magtartása miatt vele szemben büntetőjogi jogkövetkezmény is alkalmazásra került. Tekintettel volt továbbá arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd közel húsz éves ügyvédi tevékenysége alatt a fegyelmi vétség elkövetését megelőzően kifogástalanul folytatta ügyvédi tevékenységét.

A Fegyelmi Tanács a már alkalmazott jogkövetkezményekre és személyi körülményekre figyelemmel az elkövetéskor hatályos szabályok alapján kiszabható pénzbírság mértékére tekintettel a középmértéket el nem érő összegben határozta meg.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. június 10. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 105.)