Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.106/13. határozata

büntetőeljárásról (ittas járművezetés)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. június 22. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

150.000 Ft, azaz százötvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben hivatalból indult eljárás az ügyészség átirata alapján. A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatával előzetes vizsgálatot rendelt el, majd az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 236. § (1) bekezdésébe ütköző járművezetés ittas állapotban vétsége miatt indult büntető eljárás okán fegyelmi eljárás elrendelését kezdeményezte.

A vezető fegyelmi biztos indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőügy jogerős befejezéséig. A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A büntető ügyben hozott jogerős ítéletet az eljárás alá vont ügyvéd megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamara részére.

A Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás folytatását rendelte el, tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát az indítványa megtételére.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A vezető fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát az írásbelivel egyezően tartotta fenn.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § b) pontjában rögzítetteket és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, egyúttal kötelezze az eljárással kapcsolatban felmerült átalányköltség megtérítésére is.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában a tárgyalás tartása nélküli határozathozatalt elfogadta. Előadta, hogy büntetésnek tekinti a szégyenérzetet, amely mind a magánéletében, mind az ügyfelei előtt is éri a jogosítványa elvesztése miatt, a cselekményét megbánta.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd személygépkocsival ittas állapotban közlekedett. A rendőrkapitányság járőrei az eljárás alá vont ügyvédet intézkedés alá vonták. Ennek során hitelesített elektronikus légalkoholmérő készülék alkalmazásával megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szervezetében a cselekmény időpontjában legalább 0,69 mg/l levegőalkohol koncentráció előidézésére alkalmas, szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fenti cselekmény miatt az ügyészség vádat emelt, amelyben a Btk. 236. § (1) bekezdésébe ütköző járművezetés ittas állapotban vétségével vádolta.

Az eljárás alá vont ügyvédet a bíróság a Btk. 236. § (1) bekezdésébe ütköző járművezetés ittas állapotban vétségében bűnösnek találta és ezért őt a bíróság 150 napi tétel, napi tételenként 1.000 Ft, összesen 150.000 Ft pénzbüntetésre és 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az első fokon eljárt bíróság ítélete - fellebbezés hiányában - jogerőre emelkedett.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az Üttv. 107. § kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

- b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Jelen esetben megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fenti, bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító cselekménye az Üttv. 107. § b) pontja alapján fegyelmi vétségnek minősül, ezért a Fegyelmi Tanács 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Jelen esetben, különös tekintettel arra, hogy a tényállás tekintetében a rendelkezésre álló jogerős büntetőbírósági ítélet az eljáró Fegyelmi Tanácsot köti, a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek az a magatartása, hogy ittasan személygépjárművet vezetett, alkalmas arra, hogy az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztesse.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, amelynek mértékét mérlegeléssel - figyelemmel az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára is - a rendelkező rész szerint állapította meg.

A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd megbánó nyilatkozatát. Szintén enyhítő körülményként értékelhető, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban nem indult fegyelmi eljárás.

További enyhítő körülmény volt, hogy a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a büntetőbíróság már alkalmazott hátrányos jogkövetkezményt.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. augusztus 25. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 106.)