A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év október 12. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács az ügygondnok díját 20.000 Ft összegben állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács felhívja a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárát, hogy a megállapított ügygondnoki díjat előlegezze az ügygondnok részére.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget és 20.000 Ft ügygondnoki költséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A bejelentő előadta, hogy 2018. január 30-án megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéddel, aki teljes körű képviseletet vállalt ügyében. Az ügyvédet több mint három hónapja semmilyen formában nem tudja elérni, az üggyel kapcsolatosan semmilyen információval nem rendelkezik. Mindezek alapján kérte az eljárás megindítását.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, majd az azt lezáró határozattal fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül meghozott fegyelmi határozata hatályát vesztette, mert az eljárás alá vont volt ügyvéd képviseletében eljáró ügygondnok tárgyalás tartását kérte.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat megállapításai szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd részére a Budapesti Ügyvédi Kamara által küldött felszólítások - a bejelentéssel kapcsolatos iratok megküldésére vonatkozóan - az összes ismert címről „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza.
A kamarai ellenőr még egy korábban folyamatban volt előzetes vizsgálat során, 2019. július 24. napján irodaellenőrzést tartott az eljárás alá vont volt ügyvéd székhelyén. Az ügyvédi iroda bérbeadója tájékoztatta a kamarai ellenőrt arról, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd bérleti szerződését felmondták. A volt ügyvéddel személyesen már hetek óta nem találkoztak, a bérbeadó által ismert telefonszámán előfizető nem kapcsolható.
Az eljáró fegyelmi biztos álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízásnak nem tett eleget, a bejelentőt nem tájékoztatta az ügy állásáról, a bejelentővel a személyes kapcsolattartást mellőzte, ügyfele számára nem biztosította az elérhetőségét és nem biztosította a részére címzett postai küldemények átvételét sem, továbbá a Budapesti Ügyvédi Kamara felhívására a jelen eljárással kapcsolatos iratait nem csatolta be.
Kamarai megkeresésre a Kormányhivatal tájékoztatása szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd - kamarai nyilvántartásban is szereplő - lakcímét fiktívvé nyilvánították, tartózkodási helye pedig nem szerepel a nyilvántartásban.
Az eljárás alá vont irodagondnoka jelentésében arról tájékoztatatta a kamara elnökét, hogy az eljárás alá vonttal a kamara által megadott irodai és személyes címeken a kapcsolatot sem levélben, sem személyesen nem sikerült felvennie, így a folyamatban lévő ügyeket nem sikerült átvennie.
A Fegyelmi Tanács elnökének írásbeli felhívására a bejelentő úgy nyilatkozott, hogy a bejelentése óta továbbra sincs információja az eljárás alá vont volt ügyvéd tartózkodási helyéről, elérhetőségéről és csatolta az ügyben keletkezett iratait. Másolatban megküldte a megbízási szerződést, melyben arra adott megbízást az eljárás alá vont volt ügyvédnek, hogy „teljes körű képviseletét ellássa, szükséges okiratokat elkészítse, azokat benyújtsa a [...] Zrt. ellen, japán jen alapú fogyasztási szerződés létre nem jöttére és szerződés érvénytelensége és járulékai iránt indítandó polgári peres eljárásban”. A megbízási díjat 250.000 Ft-ban állapították meg.
A bejelentő másolatban csatolta a megbízással egy időben adott ügyvédi meghatalmazását, valamint egy 2018. 02. 05. napján kiállított, 120.000 Ft (ÁFA mentes) összegű ügyvédi készpénzfizetési számlát.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos fenntartotta a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatban foglaltakat és indítványozta az eljárás alá vont volt ügyvéd marasztalását 2 rendbeli szándékos - melyből 1 rendbeli folytatólagos - fegyelmi vétség elkövetésében, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabásával és az eljárási költségek viselésére kötelezéssel.
A tárgyaláson a fegyelmi biztos akként módosította végindítványát, hogy nem rótta az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére a kamara felé az iratcsatolási kötelezettség elmulasztását, tekintettel arra, hogy az eljárást kezdeményező bejelentéskor már nem volt a kamara tagja.
Az eljárás alá vont ügygondnokának védekezése:
Az eljárás alá vont ügygondnoka a tényállás és a minősítés tekintetében nem nyilatkozott, kérte a fegyelmi büntetésnek az előzményi fegyelmi határozatban megállapítotthoz viszonyított enyhítését. Indokolást nem adott elő.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A tényállás:
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvédet hitelszerződéssel kapcsolatos peres eljárásban való képviselet ellátásával bízta meg. A megbízási szerződésben megállapított 250.000 Ft összegű megbízási díjból a bejelentő 2018. 02. 05. napján 120.000 Ft-ot megfizetett az eljárás alá vont volt ügyvédnek.
A bejelentés szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd megbízását nem teljesítette, a bejelentővel 2019. július közepétől megszakította a kapcsolatot, így kamarai tagságának megszűnéséről sem tájékoztatta.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint azzal, hogy megbízásának nem tett eleget, a bejelentőt nem tájékoztatta az ügy állásáról, vele a személyes kapcsolattartást mellőzte, számára nem biztosította elérhetőségét és nem biztosította a részére címzett postai küldemények átvételét sem, az eljárás alá vont volt ügyvéd e mulasztásaival megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, a 28. § (3) bekezdésében és a 39. § (3) bekezdésében, illetőleg az új ÜESZ 2.4. pontjában valamint a 6/2017. (X. 20.) MÜK Szabályzat 1.5. pontjában foglalt rendelkezéseket, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. A folytatólagosság megállapítását a Fegyelmi Tanács nem látta indokoltnak, hiszen az eljárás alá vont volt ügyvéd egy megbízást kapott a bejelentőtől, mely tekintetében lényegileg minden kötelezettségét megszegte.
A Fegyelmi Tanács - helyt adva a fegyelmi biztos ez irányú módosított indítványának - megállapította, hogy az új ÜESZ 12.3. pontja szerinti kötelezettség megsértése az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére nem róható fel, mivel kamarai tagságának törlését követően érkezett a tárgyi bejelentés, így iratcsatolási kötelezettsége a kamara felé az eljárás megindításakor már nem állt fenn.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét, valamint az általa a jelen ügyben tanúsított nagyfokú negligenciát. Enyhítő körülmény nem merült fel.
A tárgyaláson kívül meghozott határozat az Üttv. 127. § (4) bek. a) pontja alapján vesztette hatályát, melynek következtében a tárgyalás kitűzése és megtartása vált szükségessé. Az ügygondnok kirendelésére 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 23.5. a) pontja alapján került sor. A költségviselésről a FESZ 40.2. a) és 40.3. b) pontja rendelkezik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. december 2. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 108.)