Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.111/16. határozata

ügyvédjelölt foglalkoztatására vonatkozó szabályok megszegéséről, megtévesztő tartalmú ügyvédi honlap

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év szeptember hó 7. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos, ebből 1 esetben folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért

100.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentő, az eljárás alá vont ügyvéd irodájának korábbi ügyvédjelöltje beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben ügyvédjelölt foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok megsértését kifogásolta. Bejelentéséhez iratokat is csatolt.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és erről az eljárás alá vont ügyvédet tájékoztatta, továbbá felhívta a figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a Kamarának megküldeni.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatában fegyelmi felelősségét vitatta, nyilatkozatához iratokat is csatolt.

A bejelentő bejelentését kiegészítette további iratok csatolása mellett, melyre tekintettel a fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az esetleges további észrevételei megtételére, iratai 8 napon belüli csatolására.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatában fegyelmi felelősségét továbbra is vitatta, és amelyhez további iratokat is csatolt.

A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában utalt arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget több szakmai szabálynak, az ügyvédjelölt foglalkoztatását sem a szakmai előírásoknak megfelelően, a legjobb tudása és lelkiismerete szerint látta el. A határozat alapján megállapítható, hogy a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta azt, hogy

- az eljárás alá vont ügyvéd nem rendelkezett az ügyvédjelölt foglalkoztatásához szükséges tárgyi feltételekkel, továbbá nem biztosította, segítette az ügyvédjelölt szakmai fejlődését,

- eljárás alá vont az iroda működési formáját a székhelyén kihelyezett táblákon, az iroda honlapján és facebook profilján [...] Ügyvédi Társulás néven jelölte meg, miközben az iroda [...] Ügyvédi Irodaként került kamarai nyilvántartásba vételre,

- az [...] Ügyvédi Társulás - amennyiben az valóban létrejött - nevét, az abban részt vevők személyét, a névhasználat módját a kamara felé nem jelentette be, ráadásul olyan személyt is megjelölt a weboldalán a társulásban részt vevő személyként, aki az irodával munkakapcsolatban nem állt, és ahhoz engedélyt nem adott.

Rögzítette, hogy mindezekre figyelemmel a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 62. § (1) bekezdésébe, 64. § (1) és 65. § (1) és (6) bekezdésében, 101. § (1)-(3) bekezdéseiben, valamint az ÜESZ 9.1., 9.3., 9.4. a), 10.2., 10.7. pontjaiban, továbbá az 1/2012. MÜK Szabályzat 1. §-ában, 3. § (3) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, valamint az Mt. 154. § (1) bekezdésében és 155. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 3 rendbeli szándékos - ebből egy esetben folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

1. A bejelentő 2019.02.18. napján létesített munkaviszonyt ügyvédjelölti munkakörben az eljárás alá vont személy vezetése alatt álló ügyvédi irodával havi bruttó 195.000 Ft munkabér kikötése mellett, mely jogviszony 2019.07.09. napján került megszüntetésre közös megegyezéssel.

A munkaviszony fennállása alatt az eljárás alá vont ügyvéd több alkalommal késlekedett a bejelentő munkabérének kifizetésével, azt bejelentő többszöri felszólítására, kérésére teljesítette, gyakran csak több részletben, olykor úgy, hogy a bejelentőnek kellett átvennie harmadik személytől a munkabér egy részének összegét fedező bevételt.

A tárgyi időszakban az eljárás alá vont nem rendelkezett az ügyvédjelölti foglalkoztatáshoz szükséges megfelelő anyagi fedezettel.

Az eljárás alá vont ügyvéd jelezte a bejelentőnek a munkaviszony megszüntetését megelőzően, miszerint a saját járulékainak az iroda részére történő megfizetése esetén tudja tovább foglalkoztatni őt, fel is hívta a bejelentőt, hogy a bérjárulékot adja át, ha szüksége van a TB-bejelentés fenntartására.

Az eljárás alá vont ügyvéd a munkaviszony megszüntetését követően csak késedelmesen adta ki bejelentő részére a kilépő papírjait, többszöri szóbeli és írásbeli felszólítás és hivatalos eljárás kezdeményezését követően. Tette ezt annak ellenére, hogy éppen az ügyvédjelölt foglalkoztatásával kapcsolatban megindult kamarai eljárásról hónapokkal korábban tudomást szerzett.

Ugyanakkor mindaz nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd ne biztosította volna az ügyvédjelölt megfelelő szakmai fejlődését, ne segítette volna a szükséges szakmai tapasztalatok elsajátításában.

2. Az eljárás alá vont ügyvéd az iroda működési formáját a székhelyén kihelyezett táblákon, az iroda honlapján és facebook profilján [...] Ügyvédi Társulás néven jelölte meg 2019. évben több hónapon keresztül, továbbá az iroda honlapján még 2020.01. hóban is. Az iroda ehhez képest [...] Ügyvédi Irodaként került kamarai nyilvántartásba vételre, tehát sem a Társai, sem a Társulás megjelölése nem szerepelt az iroda bejegyzett elnevezésében egészen 2020.06.26. napjáig, amikor a Budapesti Ügyvédi Kamara az [...] Ügyvédi Társulást határozatával nyilvántartásba vette a 2020.06.23. napján létrejött ügyvédi társulási megállapodás alapján.

Bár a társulási megállapodás csak 2020.06.23-án került megkötésre, és kamarai nyilvántartásba vételére pedig 2020.06.25-én került sor, eljárás alá vont ügyvéd az [...] Ügyvédi Társulás elnevezést ezt megelőzően is használta hosszú hónapokon keresztül már 2019. évben is az előzőek szerint.

Továbbá olyan személyt is megjelölt a weboldalán a társulásban részt vevő személyként, aki az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodájával munkakapcsolatban nem állt, személyének az iroda honlapján történő közzétételéhez engedélyt nem adott.

A bejelentő beadványában kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd irodájától a fizetését csak késedelmesen kapta meg, a végén mindaz már egy hónapot is csúszott, majd felmondását követően az eljárás alá vont ügyvéd „felajánlotta” azt is, hogy a bejelentő az új hely megtalálásáig a saját járulékai kifizetése mellett bejelentve maradhat az irodában.

Ugyancsak kifogásolta, hogy az eljárás alá vonttól semmilyen szakmai hátteret, segítséget sem kapott, principálisa a büntetőjogi területen végzett munkáját nem ellenőrizte, polgári jogi feladatokat nem kapott.

Kifogásolta azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodáját egy ügyvédi társulás részeként tünteti fel az iroda ajtaján és honlapján, miközben társulásnak nem tagja, az iroda honlapján pedig olyan személyek szerepelnek, akik ehhez nem adták hozzájárulásukat, ráadásul olyan partnert szerepeltet a honlap közreműködőként, aki kifejezetten kérte, hogy a honlapról távolítsák el.

Panasz kiegészítésében rögzítette, hogy munkaviszonya 2019. július eleji megszűnését követően a kilépő papírjai kiadásáról az eljárás alá vont ügyvéd határidőben nem gondoskodott, a bejelentő kénytelen volt a kormányhivatalhoz fordulni. Munkaügyi papírjait végül 2019.11.20. napján adta ki a részére az eljárás alá vont ügyvéd, már az elrendelt előzetes vizsgálat hatálya alatt. A bejelentő mindezen beadványához is csatolt iratokat, így többszöri írásbeli felszólítását is, hogy a kilépő papírjait az eljárás alá vont adja ki részére, valamint bejelentő és dr. XY közötti üzenetváltást is, amely alapján látható, hogy dr. XY megkeresését követően gyakorlatilag azonnal találkozót lehetett a bejelentővel egyeztetni 2019.11.20-ára, vagyis a munkaviszony megszüntetését követő több mint 4 hónappal későbbi időpontra.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentéssel összefüggésben tett igazoló nyilatkozatában a bejelentésben foglaltakat vitatta.

Állította, hogy munkaviszonya kezdetén a bejelentő magas szakmai színvonalon dolgozott, azonban mindez megváltozott, kivonta magát az iroda ügyeinek intézéséből, és nem megfelelő magatartást tanúsított, melyre tekintettel végül sor került munkaviszonya megszüntetésére.

Rögzítette, hogy biztosította a bejelentő részére, hogy ha új munkahelyet talál, az általa ellátott ügyeket tovább intézheti.

Rögzítette az eljárás alá vont azt is, hogy a bejelentő büntető és polgári ügyekben is eljárt, valamint azt is, hogy ő maga is eljárt büntetőügyekben.

Az eljárás alá vont ügyvéd vitatta, hogy ne rendelkezne ügyvédjelölt foglalkoztatásához megfelelő tárgyi feltételekkel, a munkabérfizetés késedelme csak kis hányadát érintette a bejelentő munkabérének. Az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra is, hogy a honlapon szereplő kollegáktól nevük feltüntetéséhez hozzájárulással rendelkezett.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő panasz kiegészítésével kapcsolatban nyilatkozatában fegyelmi felelősségét továbbra is vitatta, okiratokat is csatolt. Rögzítette, hogy a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratokat postai úton kísérelte meg megküldeni a bejelentő részére, azonban azt a posta „nem kereste” jelzéssel küldte a részére vissza.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatra tett nyilatkozatában az igazoló jelentésében, illetve nyilatkozatában foglaltakat megismételte, az ott írtakat fenntartotta. Rögzítette továbbá, hogy álláspontja szerint a bejelentő közrehatása állapítható meg a munkabérfizetési késedelem kapcsán, mivel a bejelentő az ügyfelektől átvett megbízási díjjal nem számolt el, továbbá vitatta, hogy a bejelentőt érintő bármilyen adminisztrációs késedelem szándékos lett volna, azt éppen a bejelentő együttműködési hajlandóságának hiánya okozta. Nyilatkozatához a fegyelmi eljárást elrendelő határozat meghozatalát követően keletkezett további mellékleteket is csatolt, így a társulási megállapodást, és a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédi társulást bejegyző határozatát.

Az iroda honlapján közreműködőként feltüntetett személy nyilatkozott, miszerint nem dolgozott az ügyvédi irodával, és nem adott engedélyt ahhoz, hogy a profilja, képe közzétételre kerüljön az iroda weboldalán.

A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd a korábban előadott nyilatkozatainak megfelelő nyilatkozatot tett, azokat fenntartotta azzal, hogy a fegyelmi eljárás irataihoz csatolt skype beszélgetésekkel kapcsolatban elismerte, hogy azokat az eljárás alá vont folytatta le a bejelentővel. A TB járulék bejelentő általi megfizetése körében az volt az állítása, hogy lehet, hogy volt ilyen kérése a bejelentőnek, erre már nem emlékszik, de ő nem kezdeményezett ilyet.

Állította, hogy a bejelentő valamennyi beadványát átnézte, azt megbeszélték, napi szinten 2-3 órát foglalkozott az iroda jelöltjeinek felügyeletével.

Nyilatkozata szerint technikai okok miatt nem került [...] neve és a vele való együttműködés az iroda honlapjáról eltávolításra.

A bejelentő kilépő papírjainak kiadásával kapcsolatban előadta, hogy az elszámoláskor a bejelentő nem jelent meg.

A fegyelmi tárgyaláson a bejelentő a bejelentésében és annak kiegészítésében tett nyilatkozatait fenntartotta, rögzítette, hogy kifejezett elszámolás nem volt, de korábbi munkáltatójával szemben követelése nincs.

Állította, hogy szakmai fejlődését az eljárás alá vont ügyvéd nem segítette elő, az eljárás alá vont ügyvéd nem gyakorolt kontrollt a munkája felett, ugyanakkor előadta azt is, hogy szakmai kérdés tekintetében nem volt olyan, hogy arra az eljárás alá vont ne válaszolt volna. Utalt arra is, hogy a munkaviszonya megszűnésével kapcsolatos iratokat a részére az iroda jelöltje a Fővárosi Törvényszék épületében adta át.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyalással kapcsolatosan előterjesztett nyilatkozatában fenntartotta korábbi nyilatkozatait is, nyilatkozatához újabb mellékleteket csatolt, így az általa alkalmazott ügyvédjelöltek principálisi tevékenységével kapcsolatos nyilatkozatait.

A bejelentő által jelzett munkajogi problémával kapcsolatban ismételten a bejelentő késedelmére hivatkozott, arra, hogy bejelentő a 2019.10.18-ai levelének mellékleteként küldte meg a részére a társadalombiztosítási igazolványát kitöltésre.

A fegyelmi tárgyaláson meghallgatott tanú nyilatkozata szerint 2013. óta dolgozott együtt az eljárás alá vont ügyvéddel, 2020.06.23. óta az Ügyvédi Társulás tagja. Előadta, hogy a honlapon szereplő személyt ismeri, egy másik ügyvédi irodában dolgoztak együtt. A honlapon szereplő személy és az eljárás alá vont ügyvéd nevével jelzett ügyvédi társulás közötti együttműködésről szóló tárgyalásokban nem vett részt.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A vezető fegyelmi biztos végindítványával a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta.

Álláspontja szerint az ügyvédjelölti oktatással kapcsolatban azt kell vizsgálni, hogy mindaz a bejelentő vonatkozásában hogyan valósult meg. Erre vonatkozóan ellentmondásos nyilatkozatok voltak az eljárás során, így ezt csekély súllyal vette számításba. A munkabérek késve, részletekben, innen-onnan beérkező munkadíjakból kerültek kifizetésre a bejelentő részére.

A Facebook profilon és a kihelyezett táblákon való megjelenés tekintetében az eljárás alá vont ügyvéd elismerő nyilatkozatot tett, ebben a körben az engedéllyel ellentétes, más tartalmú szöveg megjelenése történt. A táblák megérkeztek, ezek ki lettek függesztve, bár a kamaránál a nyilvántartásba vétel ügyvédi irodaként és nem ügyvédi társulásként került megjelölésre. A gondatlanság itt álláspontja szerint fel sem merülhet.

A harmadik fegyelmi vétséggel kapcsolatban a vezető fegyelmi biztos utalt arra is, hogy a kolléganő angol nyelvű válasza egyértelmű volt, az arcképét a hozzájárulása hiánya ellenére, jogellenes módon, hosszú ideig tüntette fel az eljárás alá vont ügyvéd a honlapon.

Enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi biztos, hogy korábban az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás nem indult, ugyanakkor mivel csak 2013. óta ügyvéd és 2007. óta jelölt, ezt csekély súllyal kérte figyelembe venni. További enyhítő körülmény, hogy a tábla vonatkozásában a jogsértést kiküszöbölték.

Álláspontja szerint ugyanakkor súlyosító körülmény azonban a halmazat, ráadásul a három cselekmény közül az egyik folytatólagos.

Pénzbírság kiszabását indítványozta, melynek összegét kérte az enyhítő körülményekre figyelemmel méltányosan, a középmértéket el nem érő módon megállapítani, kérte továbbá az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségátalány megfizetésére kötelezését.

Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában utalt arra, hogy amint a probléma felmerült, eltávolította a kollega megjelenítését a honlapról és a tábláról, a megállapodás során közösen tartottak megbeszéléseket a tanúként meghallgatott kollegával.

Minden nyilatkozatát fenntartva a javadalmazást illetően előadta, hogy egyhetes, maximum az egyiknél több hetes késés lehetett, többnyire maximum néhány napos késedelem. Előadta továbbá, hogy az irodának maradt követelése az ügyfelektől átvett megbízási díjjal kapcsolatban a bejelentővel szemben. Az adminisztrációs késedelem tárgyában a fegyelmi felelősségét elismerte, a honlapon közreműködőként feltüntetett személlyel folytatott együttműködés tárgyában, az ezzel kapcsolatos közzétételben azonban felelősségét továbbra is vitatta.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A vezető fegyelmi biztos indítványa nagyrészt alapos.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló skype-beszélgetések alapján, amelyek a bejelentő végig következetes nyilatkozatát is teljesen alátámasztották, egyértelműen megállapítható volt a bejelentő munkabérének teljesítésével kapcsolatban több esetben is, hogy mindaz több részletben, késedelmesen, több helyről érkező munkadíjakból került kifizetésre. Az is megállapítható mindezen üzenetek alapján, hogy az is előfordult, hogy eljárás alá vontnak 306.000 Ft járulék elutalásához is 100.000 Ft kölcsönre volt szüksége, továbbá az eljárás alá vont felvetette azt is, hogy bejelentő adott munkabéréből 60.000 Ft összeg bérleti díjból kerüljön rendezésre. Az eljárás alá vont ügyvéd is elismerte a fizetési késedelmet, annak idejét igyekezett kicsinyíteni, bagatellizálni. Ezzel szemben az okirati bizonyítékok, például a 2019. májusi munkabér vonatkozásában többhetes késedelemre utalnak, és a fenti skype beszélgetések alapján általánosabban is megállapítható, hogy az ügyvédi iroda számára az adott időszakban egyéb alapvető fizetési kötelezettségei, például a járulékbefizetések teljesítése is nehézséget jelentett, volt olyan eset, hogy arra is részben, csak kölcsönből kerülhetett sor.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint egyértelműen nem volt elfogadható az eljárás alá vont védekezése a bejelentő munkaviszonya megszűnésével összefüggésben a munkaügyi papírjainak a kiadásával kapcsolatban sem. Ismételten utal a Fegyelmi Tanács a bejelentő panasz kiegészítésével kapcsolatban kifejtettekre, különösen az általa csatolt okirati bizonyítékokra. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a bejelentő több alkalommal írásban is felszólítást küldött a kilépő papírjai kiadása iránt, mindaz nyilvánvalóan nem jelenthet kimentést a munkáltató képviseletében eljáró eljárás alá vont számára, ha esetleg mindarra a munkaviszonyt megszüntető megállapodás aláírása napján - felek egyidejű jelenléte, egyidejű aláírása hiányában, vagy bármely más okból - nem tud sor kerülni, mindez több hónapos késedelmet nem magyaráz. Az eljárás alá vont köteles lett volna a rendelkezésére álló munkaügyi papírokat határidőben megkísérelni átadni bejelentő részére a rendelkezésére álló kommunikációs csatornákat felhasználva. A bejelentő által ugyancsak a panasz kiegészítéséhez csatolt, az eljárás alá vont irodája részéről eljáró kollegával folytatott kommunikáció alapján megállapítható az is, hogy ahogy a bejelentő volt munkáltatója felvette a kapcsolatot a tárgyban a bejelentővel, a munkaügyi iratok részére történő átadására lényegében haladéktalanul sor tudott kerülni - más kérdés, hogy mindez a kapcsolatfelvétel a munkaviszony megszűnését követően több mint 4 hónappal később történt.

Egyértelműen és minden kétséget kizáróan megállapítható volt a tényállás az eljárás alá vont ügyvédi irodájának a székhelyén a tárgyidőszakban kihelyezett táblájának, weboldalának, facebook profiljának kifogásolt tartalmával kapcsolatban is. Mindezt az okirati bizonyítékok is egyértelműen alátámasztották, így kétséget kizáróan igazolt az is, hogy eljárás alá vont már 2019. évben irodáját ügyvédi társulásként jelentette meg, miközben az ezzel kapcsolatos társulási megállapodás aláírására csak 2020.06.23-án került sor. Ebben a körben az eljárás alá vont is elismerte a fegyelmi felelősségét az „adminisztrációs késedelem” tárgyában, ugyanakkor az együttműködő partner profiljának megjelenésével kapcsolatban a fegyelmi felelősségét vitatta.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ugyanakkor kétséget kizáróan megállapítható volt az is, hogy személyét, profilját az eljárás alá vont úgy jelentette meg az iroda weboldalán a társulásban részt vevő személyként, hogy mindahhoz hozzájárulást, engedélyt nem adott és aki e körben teljesen egyértelmű írásbeli nyilatkozatot tett, és cáfolta eljárás alá vont védekezését az általa kihallgatni indítványozott tanú is abban a körben, hogy a tanú nem vett részt olyan, az eljárás alá vont irodájával történő együttműködéssel kapcsolatos megbeszéléseken, amelyen eljárás alá vont és a nevezett is részt vett volna, vagyis szemben az eljárás alá vont előadásával, ilyen közös egyeztetés a tanú szerint nem volt, és a tanú vallomása azt sem támasztotta alá, hogy ilyen konkrét megbeszélésre, és főként megállapodásra eljárás alá vont irodájával sor került volna.

Végül a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint mindaz, hogy az eljárás alá vont a megfelelő szakmai feladatokat, szakmai tapasztaltszerzést ne biztosította volna bejelentő részére, nem volt megállapítható. Ezzel kapcsolatban az eljárás alá vont a nyilatkozatához megfelelő okirati bizonyítékokat is csatolt, és a bejelentő is elismerte, hogy nem volt olyan szakmai kérdése, melyre az eljárás alá vont ne válaszolt volna.

Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt, a tényállásban megállapított magatartások 2019.02.18. napját követően valósultak meg, a fegyelmi felelősség elbírálására a 2018.01.01. napjától hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései, valamint a 2018.05.01. napjától hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezései irányadóak.

Az eljárás 2019.01.01. napja után indult, így a jelen eljárásra a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Üttv. 107. § a) pontja kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 62. § (1) bekezdése szerint az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése érdekében ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója, valamint - ha a munkaszerződés így rendelkezik - munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda helyetteseként, utasításai szerint, azok ügyfelei számára gyakorolja.

Az Üttv. 65. § (1) bekezdése alapján az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, valamint a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 154. § (1) bekezdése alapján a munkabért - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - forintban kell megállapítani és kifizetni.

Az Mt. 155. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.

Az Mt. 155. § (2) bekezdése kimondja, hogy a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, míg a (3) bekezdés szerint a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

Az Mt. 80. § (2) bekezdése értelmében a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Az eljárás alá vont az 1. szerinti magatartásával, így azzal, hogy bejelentő munkabérét több esetben késedelmesen, adott esetben több hetes késedelemmel, több részletben fizette csak meg, az Mt. 155. § (1)-(3) bekezdésének, a munkaviszony megszűnését követően az igazolások több mint 4 hónapos késedelemmel történő kiadásával az Mt. 80. § (2) bekezdésének rendelkezéseit sértette meg.

Az Üttv. 101. § (1) bekezdése rögzíti, hogy ügyvédi tevékenység tartós ellátása céljából, írásbeli társulási megállapodással, önálló jogalanyisággal nem rendelkező, saját név alatt működő ügyvédi társulás hozható létre, míg a (2) bekezdés szerint ügyvédi társulás tagja ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy ügyvédi iroda lehet.

A (3) bekezdés értelmében az ügyvédi társulás nevét, létrejöttét, megszűnését, az ügyvédi társulást vezető, képviselő ügyvéd nevét, az ügyvédi társulásban részt vevő ügyvédek nevét, az ügyvédi társulásban résztvevők névhasználatának módját, illetve a résztvevők személyében történt változást írásba kell foglalni, valamint a területi kamarának be kell jelenteni.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 9.1. pontja szerint az ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, európai közösségi jogászi iroda és a külföldi jogi tanácsadó (a 9. és a 10. pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) jogosult az általa nyújtott szolgáltatásokról a nyilvánosságot tájékoztatni feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem megtévesztő és nem sérti a preambulumban megfogalmazott ügyvédi alapelveket és alapértékeket.

Az ÜESZ 9.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenységre vonatkozó tájékoztatás, reklámozás során fokozott gondossággal és körültekintéssel kell biztosítani az ügyvédi titoktartási kötelezettség és az ügyvédi hivatás méltóságának megtartását, továbbá az ügyvédi tevékenységre vonatkozó reklámnak összeegyeztethetőnek kell lennie az ügyvédnek az igazságszolgáltatásban való közreműködésével, valamint a jogállamban és a demokratikus társadalomban betöltött szerepével.

Az ÜESZ 9.4. a) pontja alapján az ügyvédi tevékenységre vonatkozó reklám nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat.

Az ÜESZ 10.2. pontja rögzíti, hogy az ügyvédi társulás tagjai közös ügyvédi honlapot tarthatnak fenn.

Az ÜESZ 10.7. pontja szerint az ügyvéd felelősséggel tartozik az ügyvédi honlap tartalmáért. Külföldi ügyvéddel, ügyvédi irodával, európai közösségi jogásszal, külföldi jogi tanácsadóval, könyvvizsgáló, más bel-, vagy külföldi vállalkozással, illetve egyéb jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel bármely jogviszonyban együttműködő ügyvédi tevékenység gyakorlója felelőséggel tartozik a vele együttműködők honlapjának a rá vonatkozó tartalmáért is.

Az eljárás alá vont a 2. pont szerinti magatartásával megsértette az ÜESZ 9.1., 9.4. a) és 10.7. pontjának rendelkezéseit is. Az ügyvéd értelemszerűen felelős az ügyvédi honlap tartalmáért, ugyanakkor az eljárás alá vont irodájával kapcsolatos tárgyi tájékoztatások olyannyira nem voltak pontosak, hogy az „ügyvédi társulásra” vonatkozó tájékoztatás megjelenésekor a társulás még létre sem jött, annak megalapítására csak a tájékoztatás megjelenését követően mintegy 1 évvel később került sor. Mindezen magatartás, a ténybelileg megalapozatlan közlések, tájékoztatások hosszabb ideig történő megjelentetése kifejezetten alkalmas volt arra is, hogy az ügyvédi tevékenységbe vetett közbizalmat csökkentse.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács jelen határozatával azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - megvalósítva az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat - a fentiekben részletezett magatartásával megszegte az Mt. 155. § (1)-(3) bekezdéseit, az Mt. 80. § (2) bekezdését, valamint az ÜESZ 9.1., 9.4. a) és 10.7. pontjának rendelkezéseit, és tekintettel arra, hogy mindezen szabályszegéseket az eljárás alá vont ügyvéd tudata is átfogta, 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy mivel a bejelentő munkaviszonyával kapcsolatban az eljárás alá vont egy jogviszonyt érintően követett el több szabályszegést, így mindezen szándékos fegyelmi vétség folytatólagosan megvalósítottnak minősül.

A büntetési nem meghatározásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyát, az adott szándékos, eljárás alá vont irodájának egykori munkavállalójával, ügyvédjelöltjével szemben megvalósított fegyelmi vétség, továbbá a hosszabb ideig ténybelileg megalapozatlan, nyilvánosan, így weboldalon, facebook profilon is megjelent közlésekkel megvalósult fegyelmi vétség sem volt kisebb tárgyi súlyúnak tekinthető.

A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a részbeni folytatólagos elkövetést, és a 2 rendbeli elkövetést is, mivel fegyelmi eljárás során halmazati büntetés kiszabására nem kerül sor, így ez utóbbi sem jelent kétszeres értékelést.

Ugyanakkor az enyhítő körülményekre és azok hatására - így figyelemmel az eljárás alá vont kedvező fegyelmi előéletére, továbbá arra, hogy legalábbis utólag a munkaügyi papírok bejelentő részére történő kiadására, az ügyvédi iroda honlapjának pontosítására is sor került, továbbá tekintettel az eljárás alá vont részbeni elismerő nyilatkozatára is - a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy bár jelen esetben mindenképpen pénzbírság kiszabása indokolt, annak összegét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint, lényegesen a középmérték alatti összegben határozta meg, mivel a Fegyelmi Tanács úgy ítélte meg, hogy jelen esetben mindaz is kellő visszatartó erővel rendelkezik.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács külön is felhívja eljárás alá vont figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. november 20. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 111.)