Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.113/7. határozata

hamis tartalmú kamarai nyilatkozatról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. július 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rb szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás

fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 3 év.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

Az eljárás megindítása:

A jelen eljárás a vezető fegyelmi biztos határozata alapján indult.

A vezető fegyelmi biztos a hivatalosan tudomására jutott adatok alapján az Üttv. 119. § és a MÜK Fegyelmi Eljárási Szabályzatának 8.2. pontja alapján előzetes vizsgálatot rendelt el, melynek tárgya kamara részére hamis tartalmú nyilatkozat szolgáltatása.

Felhívta az eljárás alá vont volt ügyvéd figyelmét, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat, továbbá az ügyre vonatkozó észrevételeit 8 napon belül jogosult a kamarának megküldeni.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd igazoló jelentést nem terjesztett elő.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd hamis tartalmú nyilatkozatot tett akkor, amikor kamarai tagságának megszüntetésére irányuló kérelmében úgy nyilatkozott, hogy nincsen folyamatban lévő ügye. Ezzel megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének, az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12/1. és 12/2. a) pontjának rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a kérelemmel fordult a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökéhez, hogy ügyvédi kamarai tagságát lemondás útján szüntesse meg. Kérelmében úgy nyilatkozott, hogy felelősségbiztosítási díjtartozása nincsen, tagdíjhátraléka ugyancsak nincsen, nincs folyamatban lévő ügye, nem kezel ügyvédi letétet, postai küldemények visszaküldése felől intézkedett, illetőleg a folyamatban volt ügyei iratanyagát az állandó lakcímén tárolja.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd kérelme alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarai tagságát a kérelem alapján lemondás folytán megszüntette, az eljárás alá vont volt ügyvéd a kamarai nyilvántartásból törlésre került.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd törlését követően számos bejelentés érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához, elsősorban az eljárás alá vont volt ügyvéd pártfogó ügyvédi tevékenységét kifogásolva, továbbá nem megfelelő jogi képviselettel összefüggésben.

Az 1. sz. alatti ügyben a bejelentő azt rótta az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére, hogy a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételéről szóló határozat alapján a törvényszék előtti eljárásban a bejelentő jogi képviseletét nem megfelelően látta el, és a kamarától szerzett tudomást arról, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarai tagsága megszűnt. A tárgyi ügyben eljárt fegyelmi tanács a fegyelmi vétség elkövetését megállapította, és nem jogerősen 500.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont volt ügyvédet.

A 2. sz. alatti ügyben a bejelentő azt rótta az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére, hogy pártfogó ügyvédként folyamatban lévő bírósági eljárásban érdemben nem járt el, a bírósági felhívásokra nem reagált, a bejelentőt nem tájékoztatta a képviselet megszűnéséről és az iratait sem kapta vissza. Az eljárt fegyelmi tanács a fegyelmi vétség elkövetését ebben az eljárásban is megállapította és nem jogerősen 500.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont volt ügyvédet.

A 3. sz. ügyben a bejelentő azt rótta az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére, hogy pártfogó ügyvédként folyamatban lévő bírósági eljárásban a képviseletét nem látta el megfelelően és a kamarától értesült arról, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarai tagsága megszűnt, továbbá, hogy az irataihoz azért nem férhet hozzá, mert az eljárás alá vont volt ügyvéd részére nyilatkozata alapján nem jelöltek ki irodagondnokot. Az előzetes vizsgálatot követően a fegyelmi tanács a fegyelmi vétség elkövetését ebben az eljárásban is megállapította és nem jogerősen 800.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont volt ügyvédet.

A 4. sz. ügy a minisztérium átirata alapján indult, melyben, mint kirendelő hatóság arról tájékoztatta a kamarát, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a pártfogó ügyvédi tevékenységét nem megfelelően látta el, az eljárás alá vont volt ügyvéd nem elérhető. Az előzetes vizsgálatot követően az eljárt fegyelmi tanács a fegyelmi vétség elkövetését megállapította és nem jogerősen 1.000.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont volt ügyvédet.

A fentieken túlmenően eljárás indult továbbá az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben nem megfelelő jogi képviselet ellátásával összefüggésben, további vizsgálati eljárások is indultak pártfogó ügyvédi feladatok nem megfelelő ellátása miatt.

Eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi eljárásban nyilatkozatot nem tett, a megtartott fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását előzetesen nem mentette ki.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló iratok alapján végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát a tényállás és a minősítés tekintetében is fenntartotta.

Rögzítette, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédnek a kamara felé tett nyilatkozata nem felelt meg a valóságnak, számos folyamatban lévő ügye volt, a folyamatban lévő ügyek miatt irodagondnok kirendelésére lett volna szükség.

A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárást kezdeményező határozatban foglalt magatartással az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, továbbá az ÜESZ 12/1. és 12/2. a) pontjának rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi biztos álláspontja szerint a büntetés kiszabása a fegyelmi előéletet illetően azokat az előzményi ügyeket lehet figyelembe venni, amelyekben hozott fegyelmi határozat a nyilatkozat megtételekor már jogerőre emelkedett. Ennek megfelelően egy fegyelmi ügyet lehetett a fegyelmi előélet értékelésekor figyelembe lehet venni.

Pénzbírság kiszabását indítványozta azzal, hogy az összegszerűség meghatározása során kérte a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételét. A fokozatosságot az indokolja, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 2011. és 2018. év között több, mint tíz fegyelmi ügyben került elmarasztalásra jogerősen.

A fegyelmi felelősség megállapítása esetére indítványozta az eljárás alá vont volt ügyvéd átalányköltségben történő marasztalását is.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.

Az elkövetéskor hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

A 6/2018. (III.26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 12.1. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.

Az ÜESZ. 12.2. a) pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának.

Az Üttv. 85. § (1) bekezdés cc) és cd) pontja szerint a területi kamara irodagondnokot jelöl ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda részére, ha

cc) nem igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyei ellátásáról gondoskodott, vagy

cd) nem igazolja, hogy gondoskodott az ügyfeleket megillető iratok kiadásáról, a nem selejtezhető iratok megőrzéséről, illetve levéltárban történő elhelyezéséről.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd tagsága megszüntetésére irányuló kérelmében kifejezetten nyilatkozott, hogy nincsen folyamatban lévő ügye, mely nyilatkozatról bebizonyosodott, hogy az a valóságnak nem felelt meg.

Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, továbbá az ÜESZ. 12/1. és 12/2. a) pontjában foglalt rendelkezéseket megsértette, és ezzel - a fegyelmi biztos álláspontjával egyetértve - eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 27.2. pontja szerint a fegyelmi tanácsot az eljárást befejező határozata meghozatalánál a fegyelmi biztos indítványa nem köti.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos végindítványában foglaltaktól eltérően az Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás fegyelmi büntetést alkalmazta, melynek időtartamát az Üttv. 109. § (6) bekezdésében foglaltakra is tekintettel 3 évben határozta meg.

A Fegyelmi Tanács büntetés kiszabása körében az ügyben enyhítő körülményt nem észlelt.

A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a megtévesztő nyilatkozatával megakadályozta a kamara jogszabályban írt eljárását, amivel az eljárás alá vont volt ügyvéd az ügyfeleinek több esetben konkrét hátrányt okozott. Ez a magatartás azonban, miközben alkalmas az ügyvédi hivatásba vetett bizalom megrendítésére, kifejezetten rossz fényt vet a területi kamarára is, mely látszólag nem tartja be a rá vonatkozó jogszabályi - és ekként garanciális - előírásokat.

A Fegyelmi Tanács rendelkezésére álló adatokból kétségkívül megállapítható volt, hogy eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben számos esetben, és jelentős mértékű pénzbírság kiszabására került sor. A Fegyelmi Tanács az eset összes körülményeinek mérlegelésével arra a megállapításra jutott, hogy a sokadik pénzbírság kiszabása a törölt ügyvéd vonatkozásában nem alkalmas sem a speciális, sem a generális prevenció elérésére.

Az újabb pénzbírság kizárólag ez eljárás alá vont személyi, megélhetési körülményeit érintené, nehezítené el, mely nem cél.

A Fegyelmi Tanács tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelen esetben a fokozatosság megtartása nem indokolt, sokkal erősebb érdek az, hogy ne legyen jogi képviselet ellátására alkalmas kamarai tag az, aki a kamara felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettsége megszegésével a kamarai érdekeket, a kirendelő hatóság és rászoruló ügyfelek érdekeit egyaránt és súlyosan megsérti.

A Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte eljárás alá vont volt ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács utal arra, hogy miután az eljárás alá vont volt ügyvéd a kamarai névjegyzékből már törlésre került, a tevékenység gyakorlásának felfüggesztéséről, továbbá az ügyvédi igazolvány és a szárazbélyegző leadásáról rendelkeznie nem kellett.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 5. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 113.)