Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.114/11. határozata

büntetőeljárásról (könnyű testi sértés)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. április 19. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben a Magyar Ügyvédi Kamaránál előterjesztett bejelentésében a bejelentő kifogásolta az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ügyvédhez méltatlan magatartását. Bejelentésében előadta, hogy egy ingatlan átvétele során az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt becsmérlő kifejezéseket használt, majd a szóváltást követően a parkolóban az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a gépkocsijával történő kiállás közben elsodorta a bejelentőt, aki emiatt a rendőrkapitányság előtt magánindítványt terjesztett elő az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben. A feljelentés iktatásra került a Btk. 164. § (2) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő könnyű testi sértés vétségének gyanúja miatt.

A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről tájékoztatta az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a vezető fegyelmi biztos felhívásának eleget téve igazoló jelentést terjesztett elő, amelyhez csatolta az ügy egyes iratait. Érdemi nyilatkozatában nem ismerte el a bejelentésben foglaltakat és vitatta, hogy ügyvédhez méltatlan magatartást tanúsított volna, valamint, hogy bűncselekményt követett volna el.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.

A fegyelmi biztos felhívására a rendőrkapitányság tájékoztatta a Kamarát, hogy a bejelentő feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a járásbíróság nyomozást rendelt el, melynek lefolytatásával a rendőrkapitányságot bízta meg. A tájékoztatás szerint a nyomozó hatóság az ügyben meghatározott nyomozati cselekményeket elvégezte és az iratokat visszaküldte a járásbíróságnak.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt észrevételében rögzítette, hogy a járásbíróság előtt megtartott peren kívüli meghallgatáson a bejelentővel szemben viszonváddal élt.

Az előzetes vizsgálatot lezáró határozat alapján a fegyelmi biztos kezdeményezte a fegyelmi eljárást. A fegyelmi biztos határozatában kérte a Fegyelmi Tanácsot, hogy a fegyelmi eljárást a büntetőügy jogerős befejezéséig függessze fel.

A Fegyelmi Tanács határozatával a folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette a fegyelmi eljárást.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot, hogy a járásbíróság ítéletével felmentette az ellene a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő testi sértés vétsége miatt emelt vád alól. Az ítélet jogerőre emelkedett.

A Fegyelmi Tanács elnöke a felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását és az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását rendelte el.

A fegyelmi biztos végindítványában az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt felelősségének 1 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben való megállapítását kérte, 100.000,- Ft összegű pénzbírság fegyelmi büntetés megállapítása mellett.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt beadványában a korábbi előadásának fenntartása mellett igazoló jelentését kiegészítette azzal, hogy csatolta a [...] Rendőr-főkapitányság értesítését, mely rögzíti, hogy a bejelentő ellen hamis vád bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomozás indult.

A tényállás:

A [...] Kft. által bérelt ingatlan kiürítésével kapcsolatban kialakult jogvitában az ingatlan tulajdonosa képviseletében az eljárás alá vont ügyvédjelölt principálisa járt el. Az ingatlan tulajdonosának képviseletében a meghatalmazott ügyvéd levélben tájékoztatta a bérlőt, hogy az ingatlan átvételére [...] napján 11 órakor fog sor kerülni az ügyvédi iroda munkatársa és két tanú jelenlétében, mozgóképfelvétel készítésével egyidejűleg. A levél mellékletét képezte egy ügyvédi meghatalmazás.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt principálisa utasítására és helyetteseként megjelent a társasháznál az ingatlan átvétele céljából. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel együtt érkezett a helyszínre egy videót rögzítő személy, valamint két tanú, valamint XY, aki a zárcserét bonyolította az ingatlanon.

A bérlő társaság ügyvezetője és a társaság alkalmazottja, a bejelentő, valamint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt között az ingatlan átadás-átvétele során szóváltás alakult ki. A bejelentő kifogásolta, hogy az ügyvédi meghatalmazáson az ingatlan ajtószáma tévesen került rögzítésre, mely alapján vitatta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltnek jogosultsága van az ingatlan átadás-átvétele során eljárni, továbbá többször kifogásolta az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt szakmai felkészültségét.

Az ingatlanban történt szóváltást követően, amikor a bejelentő és a bérlő társaság ügyvezetője felszólították az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, hogy gépkocsijával az ingatlan parkolóját hagyja el, további nézeteltérés alakult ki a bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt között. A gépkocsival a parkolóból történő kiállás közben, amikor az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a gépkocsijával a bejelentő mellé ért, a bejelentő jobb karját behajlította, jobb könyökét teste vonalából kitartotta és könyökével mozdult a jármű felé, annak jobb oldali visszapillantó tükrét megütötte, ami ennek következtében behajlott.

A fentieket követően az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt kiállt a parkolóból és megállt az első szabad köztéri parkolónál, majd számon kérte a bejelentőt a történtekkel kapcsolatosan, és visszament az ingatlanba, ahol még további 45 percen keresztül tartózkodott a két tanú, a videót rögzítő és a zárcserét végző személy jelenlétében.

A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a bejelentés, valamint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt igazoló jelentése, az általa csatolt hangfelvétel, továbbá a járásbíróság ítélete alapján állapította meg.

A bejelentő panaszbeadványában úgy nyilatkozott, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az ingatlan átadás-átvétele során ügyvédhez nem méltó magatartást tanúsított, becsmérlő kifejezéseket használt, és hivatkozott arra is, hogy a bejelentővel szemben diplomája van, továbbá az ingatlan átadás-átvétele során felkészületlen és pontatlan volt. Az ingatlanban történt szóváltást követően az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az ingatlan parkolójában is folytatta a bejelentő „provokációját, majd gépkocsijával a parkolónk területén elsodort.” A bejelentő a panaszbeadványa mellékleteként csatolta a rendőrségi bejelentés jegyzőkönyvét, melyben rögzítésre került a bejelentő előadása, mely szerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a gépkocsijával elsodorta, a könyökének ment a visszapillantó tükrével. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nem állt meg, nem győződött meg arról, hogy szenvedett-e a bejelentő sérülést, hanem elhajtott a helyszínről.

Az eljárás alá vont védekezése:

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a fegyelmi felelősségét nem ismerte el, igazoló jelentésében többször hangsúlyozta, hogy az ügyfél, egyetértésben az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt principálisával, szervezte úgy, hogy az ingatlan átvételekor készüljön videófelvétel, képfelvétel és legyenek jelen az ellenérdekű félhez nem köthető tanúk, mivel az ügyfél tartott tőle, hogy az ingatlan átvétele nem lesz zökkenőmentes. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt védekezésében előadta, hogy a két tanú jelenlétének a célja nem a félelemkeltés volt, hanem az ügyfél részéről a korábbiak miatti óvatosság. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt igazoló jelentésében rögzítette, hogy az ingatlan átvétele során a principálisa utasítására és helyetteseként járt el, és vitatta, hogy becsmérlő kifejezéseket használt volna, melynek alátámasztására csatolt egy, a helyszínen folytatott telefonbeszélgetésről készült hangfelvételt. Az igazoló jelentés továbbá rögzíti, hogy maga a bejelentő volt az, aki az ingatlan átadása során mindvégig „a legalapvetőbb tiszteletet is nélkülöző minősíthetetlen hangnemben” kommunikált, folyamatosan provokálta az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, és az átvétel során visszatérően az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt „felkészületlenségéről és pofátlanságáról” és „súlyos hiányosságairól” beszélt.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt vitatta, hogy az ingatlan átvétele során arra hivatkozott volna, hogy neki a bejelentővel szemben diplomája van.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt igazoló jelentésében részletesen előadta, hogy amikor gépjárművével kiállt az ingatlan parkolójából, a bejelentő „egy hirtelen mozdulattal belekönyökölt a tükrébe, ami attól visszacsuklott”, majd, ahogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt továbbhaladt, a bejelentő a gépjárműve hátuljába nagy erővel belerúgott, miközben becsmérlő kifejezéseket használt.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt beadványához csatolta a járásbíróság ítéletét, melyben a járásbíróság az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet a testi sértés vétsége miatt emelt vád alól a Be. 566. § (1) bekezdés a) pontja alapján bűncselekmény hiányában felmentette.

A járásbíróság az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt, mint vádlott védekezését elfogadta, figyelemmel arra, hogy az eljárás során rendelkezésre álló kamerafelvétel azt egyértelműen alátámasztotta.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt igazoló jelentésében és későbbi beadványaiban többször hangsúlyozta, hogy az általa a fegyelmi eljárás során becsatolt hangfelvétel, valamint a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet a bejelentő állításainak valótlanságát támasztja alá.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (1) és 1. § (3) bekezdésében és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 11.4., 13.1. és 13.5. pontjában foglaltakat, mellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon, melynek mértékét 100.000,- Ft-ban javasolta megállapítani.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa nem megalapozott.

Az Üttv. 107. § rögzíti, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A fegyelmi biztos végindítványában az alábbi szabályok megsértését rótta az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt terhére:

Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az ÜESZ 11.4. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója csak jogerős hatósági határozat alapján elrendelt végrehajtási cselekményeknél lehet jelen. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem működhet közre birtokháborításnak minősülő cselekménynél.

Az ÜESZ 13.1. pontja előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.

Az ÜESZ 13.5. pontja deklarálja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során távol tartja magát a felek személyes ellenszenvéből fakadó vitáktól és ügyfeleit is hasonló magatartásra ösztönzi.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az ingatlan átvétele során ügyvédjelölti minőségben jelen volt, abban közreműködött, amely ellentétes az ÜESZ 11.4. pontjában írt követelménnyel, figyelemmel arra, hogy az ÜESZ 11.4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója csak jogerős hatósági határozat alapján elrendelt végrehajtási cselekményeknél lehet jelen, melynek a tárgyi ingatlan átadás-átvétele nem felelt meg.

Az Üttv. 62. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése érdekében ügyvéddel, ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója helyetteseként, utasításai szerint, azok ügyfelei számára gyakorolja. A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. IM rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a joggyakorlat többek között a jogi szakvizsgával rendelkező jogász közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett ellátott, okleveles jogász szakképzettséget igénylő, igazolhatóan jogi munka végzésére irányuló munkakörben eltöltött munka.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a principálisa utasítására és helyetteseként, az irányítása és ellenőrzése mellett vett részt az ingatlan átvétel során, melyre tekintettel az ÜESZ 11.4. pontjának megszegése miatti marasztalásnak a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint elsődlegesen az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt principálisával szemben lenne helye.

Ahogy az Üt. 39. § (4) bekezdése alapján a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd köteles megtagadni az ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik, úgy az ügyvédjelöltnek is meg kell tagadnia a jogszabályokkal, így a hivatásrendi szabályokkal ellentétes utasítások végrehajtását.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem életszerű, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a principálisa utasítását megtagadja egy olyan esetben, melyben maga a bérlő is írásban értesítést kapott arról, hogy az ügyvédi iroda egy munkatársa vesz részt az ingatlan átvétele során, melyet a bérlő sem írásban, sem a későbbiek során szóban nem kifogásolt. Annak ellenére, hogy az ilyen jogellenes eljárás rontja az ügyvédek társadalmi megítélését, megbecsülését, egyben az ügyvédi kar érdekeit, a Fegyelmi Tanács a jelen határozatban rögzített egyéb körülmények mérlegelése miatt nem látta indokoltnak az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt marasztalását.

A bejelentő panaszbeadványában az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt terhére rótta, hogy az ingatlan átadás-átvételekor a gépkocsijával a parkolóból történő kiállás közben elsodorta a bejelentőt. A bejelentő feljelentése alapján indult büntetőeljárásban az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet a járásbíróság a testi sértés vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. Az ítélet rögzíti, hogy „a kamerafelvételen jól látható, hogy amikor a vádlott (eljárás alá vont volt ügyvédjelölt) gépkocsijával a magánvádló (bejelentő) mellé ért, a magánvádló jobb karját behajlította, jobb könyökét teste vonalából kitartotta és könyökével mozdult a jármű felé, annak jobb oldali visszapillantó tükrét megütötte. A tükör ennek következtében behajlott.”

A bíróság jogerős ítélete (és az annak alapjául szolgáló kamerafelvétel) alapján megállapítható, hogy a bejelentő által a fentiekben előadottak nem felelnek meg a valóságnak, a vitatott helyzetet valójában a bejelentő okozta, mely a bejelentő szavahihetőségét kétségessé teszi.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ingatlan átadás-átvétele során elhangzott, a bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt közötti szóváltás nem meríti ki az Üttv. és az ÜESZ rendelkezéseinek a megszegését. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az igazoló jelentésében és későbbi beadványaiban mindvégig következetesen tagadta a bejelentő állításait, melyeket a hangfelvétel is alátámaszt. A fegyelmi eljárás során a bejelentő a bejelentésében foglaltakat nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, állításaival ellentétes tényállást állapított meg jogerős ítéletében a bíróság.

A Fegyelmi Tanács az ingatlan átadás-átvételének körülményeivel kapcsolatosan rögzíti, hogy a bejelentő által kifogásolt azon körülmény, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel érkezett két tanú megjelenése kifejezetten félelemkeltő volt, álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt fegyelmi felelősségét nem veti fel. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt principálisa, mint meghatalmazott ügyvéd a bérlőt írásban tájékoztatta arról, hogy az ingatlan átadás-átvételekor 2 tanú jelenlétében helyettesként egy ügyvédjelölt fog megjelenni, valamint mozgóképfelvételére is sor fog kerülni, mellyel szemben az ingatlan átadás-átvételét megelőzően és a helyszínen sem emelt - sem szóban, sem írásban - a bejelentő kifogást, csupán panaszbeadványában kifogásolta azt. Egyebekben megállapítható, hogy a bérlő társaság ügyvezetőjét és alkalmazottját nem érhette váratlanul a bérbeadó képviseletében megjelenő eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és a két tanúként résztvevő személy, ezért megalapozatlan a bejelentő azon állítása, hogy félelemkeltő volt a hivatkozott személyek megjelenése.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint önmagában az, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt egy jogkérdésben felmerülő vita - így a meghatalmazás érvényességével kapcsolatos vita - során felhívja az ellenérdekű fél figyelmét arra, hogy jogi diplomája van és így a meghatalmazás érvényességéről jogosult érdemben állást foglalni, nem ütközik hivatásrendi normába.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. május 15. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 114.)