A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. szeptember 28. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli - ebből 1 rendbeli folytatólagos - szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
150.000 Ft, azaz Egyszázötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a bejelentő tett nem megfelelő jogi képviseletet kifogásoló bejelentést, melyhez mellékleteket csatolt.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles - az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult - a kamarának megküldeni.
A kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről tájékoztatta a bejelentőt.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatot terjesztett elő, melyhez iratokat csatolt.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.
A fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a bejelentővel kötött megbízási szerződést/tényvázlatot 8 napon belül csatolja.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozott és a kizárólag általa aláírt „Ügyvédi tényvázlat és eljárási terv” elnevezésű iratot csatolta.
A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az előzetes vizsgálat során megállapítottak értelmében az eljárás alá vont ügyvéd külön felhívásra tett nyilatkozata alapján megbízási szerződés nem készült: ugyan mellékletként csatolásra került egy tényvázlat, melyet azonban a bejelentő nem látott el aláírásával, ennélfogva nem volt megállapítható az okirat keltezése sem, ezért az eljáró fegyelmi biztos nem találta alkalmasnak arra, hogy a megbízás tartalmát kétséget kizáró módon bizonyítsa. Az eljárás alá vont ügyvéd tehát azon magatartásával, hogy nem készített írásbeli megbízási szerződést, megsértette az Üttv. 27. § (1) bekezdés a) pontját és a 29. § (1) bekezdését, mellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd keresetlevelének és kiegészítésének csupán külzeteit csatolta, azonban az eljáró bíróság visszautasító végzése alapján megalapozottan lehet következtetni arra, hogy azt nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjesztette elő.
A rendelkezésre álló iratok alapján az is megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felmondását a bejelentő 2019. június 7. napján vette át, azaz a felmondás ezen a napon hatályosult. Az Üttv. 35. § (3) bekezdése azonban rögzíti, hogy a megbízottként eljáró eljárás alá vont ügyvéd a megbízást csupán 15 napos felmondási határidővel mondhatja fel, azaz jelen esetben a bejelentő jogi képviseletét 2019. június 22. napjáig el kellett volna látnia és a bejelentő utasításának megfelelően a keresetlevelet ismételten, szabályszerűen elő kellett volna terjesztenie.
Mindezek alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, 27. § (1) bekezdés a) pontját, 29. § (1) bekezdését és a 35. § (3) bekezdését, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.1., 2.2. és 2.4. pontjait, mellyel az Üt. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. szándékos - ebből a második esetben folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétséget követett el.
A tényállás:
A bejelentő ingatlanát jogerős határozattal kisajátították, mely határozatot 2019. február 7. napján e-mailben kapott meg a kisajátítási hatóság munkatársától.
A bejelentő a kisajátításért megállapított kártalanítás összegét kevesellte, ezért 2019. február 18. napján az eljárás alá vont ügyvéd irodájához fordult és meghatalmazta arra, hogy kezdeményezzen polgári peres eljárást magasabb összegű kártalanítás elérése érdekében, írásbeli megbízási szerződés azonban nem készült.
Az eljárás alá vont ügyvéd a keresetet 2019. február 22. napján terjesztette elő a törvényszékhez, amely nem ismert okból a [...] Bíróságon került iktatásra, mely utóbbi az iratokat megküldte a törvényszéknek.
Az eljárás alá vont ügyvéd írásban kereset-kiegészítést, majd újabb kereset-kiegészítést és módosítást nyújtott be.
A törvényszék végzésével a keresetlevelet visszautasította arra hivatkozással, hogy nem volt határozott a felperes kereseti kérelme, ugyanis a II. rendű alperest meghatározott pénzösszeg fizetésére kérte kötelezni, azonban annak jogalapjaként a sérelmezett határozatot támadta, amelyre csak közigazgatási eljárás keretében kerülhet sor, amely egyben előfeltétele is az érintett közigazgatási szerv elleni kártérítési pernek, míg a II. rendű alperes perbeállítása vonatkozásában semmilyen tény- és jogelőadást nem tett, így a keresetlevél elbírálásra nem volt alkalmas. A bíróság hiányosságként utalt arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevélben a közigazgatási bíróság hatáskörét és illetékességét jelölte meg és alapozta meg, melyhez képest azonban azt a törvényszéknek címezte. A bíróság tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a keresetlevél előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt újra szabályszerűen előterjeszti.
A bíróság megállapította, hogy a keresetlevelet visszautasító végzés 2019. május 15-én emelkedett jogerőre.
A bíróság a felperes jogi képviseletének változásáról értesítést nem kapott, tehát az eljárás alá vont ügyvédet tekintette hatályosan megbízott jogi képviselőnek, aki részére a kamara megkeresésére adott tájékoztatással egyidejűleg küldte meg a jogerőre emelkedett végzést.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. május 23. napján a megbízást felmondta, melyet a bejelentő 2019. június 7. napján vette kézhez. A felmondólevélben az eljárás alá vont ügyvéd úgy tájékoztatta a bejelentőt, hogy a keresetlevél újbóli előterjesztésének határideje 2019. június 14. napja.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd törvényes határidőben nem élt a keresetlevél ismételt előterjesztésének lehetőségével.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatában előadta, hogy az irodájában 2019. február 18-án élettársával megjelent bejelentőt az irodában alkalmazott ügyvédként tevékenykedő kollegája hallgatta meg, mivel a bejelentő az ő ismerőse volt. 20.000.000 Ft kártalanítási igényt kívánt érvényesíteni, amit az ügyvéd eltúlzottnak tartott. A keresetlevélhez az abban előterjesztett igény alátámasztásul értékbecslést csatoltak, majd később még két újabb értékbecslés is benyújtásra került, mely alapján a bejelentő-felperes kártalanítási igényét 10.000.000 Ft-ra csökkentette. Erre figyelemmel újabb keresetkiegészítés és módosítás került benyújtásra a bíróságra.
A bejelentővel történt első találkozás alkalmával az általa elmondottak alapján feltételezhető volt, hogy a keresetindítási határidő már letelt, erre őt figyelmeztették. Tájékoztatták arról is, hogy csak szűk körben tudják elképzelni a kereseti érvelés alátámasztását, a kereset visszautasítására lehet számítani, a rendelkezésre álló határidő is szűkös, de végül az ügyfél többszöri kérésének eleget téve felajánlották, hogy a tevékenységet „pro bono” elvégzik.
A bejelentő a fentieket tudomásul vette, előzetesen a keresetet e-mailben megküldték részére, majd azt benyújtották. A törvényszékhez benyújtott kereset ismeretlen okból a [...] Bíróságon került iktatásra, mely bíróság megküldte azt a törvényszék, illetve a kormányhivatal részére.
2019. márciusában az önálló irodát alapító alkalmazott ügyvéd távozott az eljárás alá vont ügyvéd irodájából, így kapacitáshiány alakult ki az eljárás alá vont irodájában.
2019. április utolsó napjaiban érkezett a törvényszék keresetlevelet visszautasító végzése, melynek újbóli beadását tervezte, azonban a jogerőre emelkedő végzés több hét elteltével sem érkezett meg.
Időközben a folyamatban lévő ügyek feldolgozása és a keletkezett kapacitáshiány miatt egyes megbízásokat fel kellett mondania, így került sor a bejelentő megbízásának felmondására is. A felmondást 2019. május 27. napján postázta.
Volt kollegája jelezte felé, hogy a bejelentő élettársa telefonon kereste őt, tájékoztatást kért az ügyről. Tájékoztatta, hogy már nem dolgozik az eljárás alá vont ügyvéd irodájában, de arról is, hogy a megbízás felmondásra és postai úton megküldésre került, további kérdésekkel az eljárás alá vont ügyvédi irodáját kell keresnie. Ilyen további megkeresés a bejelentő részéről semmilyen úton nem érkezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a bejelentő nem hivatkozhat alappal arra, hogy az iratok hiánya miatt nem tudott új jogi képviselőt megbízni, mert az ügyben releváns iratok az ő rendelkezésére is álltak, de azokat el is vihette volna az ügyvédi irodából. Ilyen igényt azonban nem jelzett.
Tudomása szerint a megbízás felmondását követően kapta kézhez a bejelentő a visszautasító végzést jogerősítő végzést, így elég idő állt volna rendelkezésre másik jogi képviselő megbízására és a kereset ismételt benyújtására.
Fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
A fegyelmi biztos felhívására előadta, hogy megbízási szerződés nem készült, csak az ügyben történt egyeztető megbeszélést követően kelt ügyvédi tényvázlat és eljárási terv.
Ügyvédi megbízási szerződés nem készült, figyelemmel arra, hogy az előre közölt bizonytalanságok miatt az ügyvédi munkadíjtól eltekintett, az ügyvédi tevékenység végzésére „pro bono” került sor. A megbízás egyebekben különleges tartalmat nem foglal magában, így megbízási díjat sem, az ügyféllel a kapcsolattartás és kommunikáció folyamatos volt.
A fegyelmi eljárást elrendelő határozatban foglaltakra észrevételeket tett.
A bejelentővel és élettárásával mindvégig az alkalmazott ügyvédje egyeztetett személyesen, ingyenes jogi tanácsadás keretében. Amikor az alkalmazott ügyvéd jelezte felé, hogy segíteni szeretne, arra kérte a kollégát, hogy ezt az ügy bizonytalan kimenetele miatt „pro bono” tegye meg.
Miután az alkalmazott ügyvédje saját irodát alapított, megállapodtak abban, hogy továbbiakban is tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ezért a felmondás után történtekről csak a tőle kapott információkról tud tájékoztatást adni.
Vitatta, hogy fegyelemsértést valósított volna meg. A bejelentő minden irattal rendelkezett.
A visszautasítást tartalmazó végzés jogerősítését soha nem kapta meg. Állította, hogy a keresetlevél ismételt benyújtásának 30 napos határidejét a jogerősítő végzés kézbesítésének időpontjától kelt számítani.
Indítványozta a bíróság megkeresését a jogerősítő végzés átvételének időpontja és az átvevő személy tisztázására.
Indítványozta alkalmazott ügyvédje és jelöltje tanúkénti meghallgatását.
Állította, hogy megbízása a keresetlevél újbóli benyújtása határidejének lejárta előtt 23 nappal jogszerűen megszűnt.
A kitűzött tárgyaláson a bejelentő nem jelent meg, távolmaradását előzetesen írásban kimentette.
Eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
A bejelentővel személyesen nem találkozott, az ügyről alkalmazott ügyvédje tájékoztatta őt.
A keresetlevelet visszautasító végzést az ügyvédi megbízás kizárólag kapacitáshiány miatt, május végére történő felmondással egyidejűleg küldte meg bejelentő-ügyfélnek.
A bejelentő június 4-én jelentkezett telefonon, érdeklődött a jogerős végzésről, de ekkor sem beszélt vele, hanem csak a kollégája. A kereset újbóli beadását az ügyfél nem kérte.
Előadta, hogy iratokat az ügyvédi titoktartás miatt nem csatolt.
A tanúként meghallgatott ügyvédjelölt nyilatkozata értelmében az ügyben semmit nem intézett, az alkalmazott ügyvéd és a bejelentő beszélgetését hallotta a keresetindítási határidő és a kártalanítási összeg körében.
Az eljárás alá vont alkalmazott ügyvédje nyilatkozata szerint a bejelentő az ügyével őt kereste meg. Arról nem tudott nyilatkozni, hogy megbízási szerződés készült-e. Ingyenesen vállalta az ügyet, annak bizonytalansága miatt.
A bejelentőnek minden iratot e-mail-ben megküldött, a keresetlevelet ő készítette.
Az első találkozást követően a bejelentő élettársával tartotta a kapcsolatot.
Az eljárás alá vont ügyvéd felmondását követően a bejelentőnek lehetősége és ideje is lett volna a keresetlevél újbóli benyújtására. A felmondást követően hívta őt fel a bejelentő élettársa.
A kereset visszautasításáról adott tájékoztatást az ügyfél tudomásul vette, de a továbbiakra vonatkozóan nem mondott semmit.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd indítványának helyt adva megkereste a törvényszéket, mely nyilatkozott, miszerint a keresetlevelet visszautasító végzést a felperesi jogi képviselő, az eljárás alá vont ügyvéd 2019. április 29-én vette át, ezért a bíróság 2019. június 7. napján megállapította, hogy a keresetlevelet visszautasító végzés jogerőre emelkedett.
A bíróság a felperes jogi képviseletének változásáról értesítést nem kapott, tehát az eljárás alá vont ügyvédet tekintette hatályosan megbízott jogi képviselőnek, aki részére az II. r. alperessel egyidejűleg a kamara megkeresésére adott tájékoztatással egyidejűleg küldte meg a jogerőre emelkedett végzést.
Az eljárás alá vont ügyvéd a Fegyelmi Tanács ügyvédi titoktartásról adott tájékoztatását követően iratokat csatolt.
Az eljárás alá vont ügyvéd akként nyilatkozott, hogy a megbízás felmondását a kollégája jelentette be a bíróságnak. Ezért ő nem jelentette be a felmondást. Megállapodásuk alapján a kollégája intézte a megbízás megszüntetését. 2019. június 15-ig volt köteles ellátni az ügyet, figyelemmel a törvényi 15 napra. A felmondás után nem érdeklődött a bíróságon a jogerőre emelkedés időpontjáról.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A lefolytatott bizonyítási eljárást követően a fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat azzal a kiegészítéssel tartotta fent, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kereset visszautasításáról szóló jogerősített végzést nem kapta meg.
A visszautasító végzés kézbesítésétől számítottan 2019. június 15. napjáig lehetett a visszautasított keresetet újból előterjeszteni.
Az eljárás alá vont ügyvéd kötelességszegése egyértelműen megállapítható, nem fogadható el az az előadása, hogy a megbízás megszüntetését kollegájára bízta. Ez a kettejük közötti megállapodás nem mentesíti az eljárás alá vont ügyvédet.
Ezért a fegyelmi biztos az Üttv. 1. § (3) bekezdése, az Etikai Szabályzat 2.1., 2.2. és 2.4. pontjai, valamint az Üttv. 27. § (1) bekezdés a) pontja és 29. § (1) bekezdés alapján 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétségben és a felmerült költségekben indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd marasztalását. Az eddigi előéletére, három kiskorú gyermekes családi állapotára figyelemmel az alsó határhoz közel eső mértékű pénzbírságra tett indítványt. Súlyosító körülményként kérte értékelni a halmazatot.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Figyelemmel arra, hogy a kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd a részére a 2019. évben adott meghatalmazás és annak alapján tevékenységét ezt követően fejtette ki a tárgybeli ügyben, ezért fegyelmi felelősségének elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Üttv. 107. § értelmében: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”
Az 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az Üttv. 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében 27. §(1) Ügyvédi tevékenység a) megbízás (...) alapján folytatható.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint: 29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az ÜESZ 2.1. kimondja: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.”
A 2.2. pont szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”
Míg az ÜESZ 2.4. pontja értelmében: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”
A Fegyelmi Tanács a tényállást a fent írtak szerint a bejelentés, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, becsatolt, illetve beszerzett iratok, az eljárás alá vont ügyvéd személyes nyilatkozata és tanúk vallomása alapján állapította meg és azt minden vonatkozásában aggálytalannak tekintette.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. április 29-én vette át a keresetlevelet visszautasító végzést, mely ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül volt fellebbezésnek helye.
A végzésben a bíróság arról is tájékoztatta, hogy a keresetlevél előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a felperes az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra előterjeszti, vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
A fentiek alapján - mely jogszabályi rendelkezést a jogi képviselőnek a tájékoztatás nélkül is ismernie kell - a keresetlevél ismételt benyújtására a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől és nem a jogerőt megállapító végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül van lehetőség. Így nincs annak relevanciája, hogy a jogerősítő végzést a jogi képviselő mikor veszi át.
A visszautasító végzés kézhezvételétől számított 15 napos fellebbezési határidő kiszámítható: jelen esetben a felperes (jogi képviselője - az eljárás alá vont ügyvéd) fellebbezéssel nem élt, valószínűsíthető, hogy a visszautasítás miatt alperesek sem terjesztenek elő fellebbezést, így a felperesi képviselő számára megállapítható a jogerőre emelkedés napja.
Ezt meghaladóan a jogi képviselőnek lehetősége van a bíróságon eljárva a jogerőre emelkedés pontos idejének megismerésére.
Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az e körben előadott védekezésével saját magával is ellentmondásba került, hiszen a bejelentőnek küldött, az ügyvédi megbízás felmondását tartalmazó levelében ő maga is 2019. június 14. napját jelöli meg, mint keresetlevél újbóli előterjesztésének határidejét (helyesen számítva a visszautasító végzés 2019. április 29-i átvételétől).
Az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet visszautasító végzést csak a 2019. május 23-án kelt felmondásával egyidejűleg küldte meg a bejelentőnek, több mint három héttel a végzés kézhezvételét követően.
A felmondás annak közlésével - a címzett részéről történt átvétellel - hatályosul, a 15 napos felmondási határidőt a hatályosulás és nem a felmondás keltének (vagy feladása) napjától kell számítani.
Az ügyvédi megbízás felmondás estén a felmondást gyakorló ügyvédnek erre figyelemmel kell lennie. A jelen esetben bejelentő 2019. június 7-én vette át a felmondást, tehát a megbízás felmondási ideje 2019. június 22-én telt le, addig a felmondást gyakorló ügyvéd köteles a megbízást teljesíteni.
A felmondás ellenére (attól függetlenül) köteles lett volna megbízóját nyilatkoztatni, vele egyeztetni, még a visszautasító végzés elleni fellebbezésre nyitva álló határidőn belül, többek között a keresetlevél ismételt benyújtásáról - különösen a rövid határidő miatt is -, de abban az esetben, ha ez az egyeztetés akadályba ütközik, a határidőn belül az eredeti megbízás alapján köteles lett volna a keresetlevelet ismételten benyújtani, tekintettel arra is, hogy ellenkező utasítás nélkül, vagy akár egyeztetés hiányában, nincs változás a megbízás tartalmában, továbbá a visszautasítás olyan okból történt, amely a jogi képviselő nem megfelelő keresetlevél benyújtására vezethető vissza, mely magatartásért az ügyvéd felelősséggel tartozik.
A felmondás átvételének időpontjában a keresetlevél ismételt benyújtására már csak 7 nap állt rendelkezésre.
Ez az idő még abban az esetben is rövid új jogi képviselő megbízására, ha a bejelentő-ügyfélnek minden releváns irat rendelkezésére áll.
A keresetlevél ismételt benyújtására nyitva álló határidő elmulasztásával (a keresetlevél ismételt benyújtásának elmaradásával) a bejelentő-ügyfél számára meghiúsult az igénye bírósági úton való érvényesítésének lehetősége.
Nemcsak a megbízás felmondása, annak kezelése nem volt megfelelő az eljárás alá vont ügyvéd részéről, hanem az ügy egészének kezelése sem: nem fogadható el az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása körében tett azon védekezése, hogy az ügyet alkalmazott ügyvédje látta el.
A megbízást az ügyvédi iroda kapta, az iroda alkalmazottjai tevékenységéért felelősséggel tartozik, azt rendszeresen ellenőriznie kell.
Az alkalmazott ügyvéd távozását követően is az eljárás alá vont ügyvéd kizárólag az ő információira támaszkodott, a megbízó ügyféllel (bejelentővel) még ekkor sem vette fel a kapcsolatot, vele nem egyeztetett az ügy további sorsáról.
Kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy ügyvédi megbízási szerződés nem készült, a becsatolt „ügyvédi tényvázlat és eljárási terv” elnevezésű okirat ezt nem pótolja, annál is inkább, mert azt a megbízó-bejelentő nem írta alá.
Mindebből következően a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy 1.) nem készített ügyvédi megbízási szerződést 2.) a fenti indokolásban kifejtettek szerint az ügy ellátása, a képviselet, majd a megbízás felmondása során sem a szakma szabályainak megfelelően járt el, a keresetlevél ismételt, határidőn belüli benyújtásának elmulasztásával ügyfelét elzárta igényének bírósági úton történő érvényesítésétől, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdése, 27. § (1) bekezdés a) pontja és 29. § (1) bekezdés, továbbá az Etikai Szabályzat 2.1., 2.2. és 2.4. pontjainak rendelkezéseit és ezzel 2 rendbeli szándékos - az ügy ellátása körében folytatólagos - fegyelmi vétséget követett el.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - az Üttv. 109. § (1) bekezdésébe foglaltak figyelembevételével, a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében - a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét ugyancsak mérlegeléssel a rendelkező rész szerinti mértékben látta arányban állónak a megvalósított fegyelmi vétséggel. A Fegyelmi Tanács a rendelkező rész szerinti pénzbírság mértékével értékelte az alább rögzített súlyosbító körülményeket.
Súlyosbító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az egy eljáráson, egy ügyhöz kapcsolódó megbízáson belüli több szabálysértést, valamint azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az alkalmazott ügyvédje irányában fennálló, annak tevékenységének ellenőrzési kötelezettségét sem megfelelően teljesítette.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit (3 kiskorú gyermek eltartása) és fegyelmi előéletét.
A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kiszabható pénzbírság maximuma 1.000.000 Ft. A Fegyelmi Tanács a jelen eljárásban ennek alapulvételével szabta ki a mérlegeléssel megállapított és az alsó mértékhez igazodó pénzbírságot.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslat az Üttv. 135. § (1) bekezdésén alapszik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 7. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 117.)