A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. július 28. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft (háromszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadványában az eljárás alá vont ügyvéd nem megfelelő jogi képviselet ellátását kifogásolta. A bejelentő 2019 februárjában egy betéti társaság alapításával bízta meg az eljárás alá vont ügyvédet. Az eljárás alá vont ügyvéd - a bejelentő által leírtak szerint - egy hetes határidővel vállalta el a megbízást, melynek az augusztusi kamarai bejelentésig sem tett eleget. A bejelentő a Cégbíróságon tájékozódott, ahol arról tájékoztatták, hogy a cégbejegyzési kérelem 2019. július közepén elutasításra került, továbbá elmondták, hogy a társasági szerződés csak 2019. június 6-án került beadásra az eljárás alá vont ügyvéd által. A bejelentő állítása szerint erről a tényről az eljárás alá vont ügyvéd őt nem tájékoztatta. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőnek jelentős kárt okozott, tekintettel arra, hogy az nem tudta megkezdeni áprilisi működését, így ügyfelek pártoltak el tőle és ezáltal jelentős anyagi vesztesége is keletkezett. Ezen körülményekre való tekintettel élt beadvánnyal a bejelentő a kamara felé, és kérte az eljáró ügyvéd munkadíj és költség megfizetésére való kötelezését.
A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, s felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat köteles és az ügyre vonatkozó észrevételeit jogosult 8 napon belül a Kamarának megküldeni.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában tájékoztatást adott arról, miszerint kompenzálta a bejelentőt és a fegyelmi eljárás lefolytatására okot adó körülményt megszüntette.
A bejelentő visszavonta az eljárás alá vont ügyvéddel szembeni panaszát, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a munkadíjat és a költségeit megtérítette.
A fegyelmi biztos a tényállás tisztázása érdekében ez eljárás alá vont ügyvédet iratcsatolásra hívta fel, és az eljárás további 3 hónappal történő meghosszabbításáról rendelkezett.
A fegyelmi biztos határozatában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott, tekintettel arra, hogy a fentiekben rögzítetteket figyelembe véve alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása és eljárása 3 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, ekként a fegyelmi eljárás lefolytatása indokolt volt.
A tényállás:
A bejelentő 2019 februárjában egy betéti társaság alapításával bízta meg az eljárás alá vont ügyvédet. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásnak csak utólag tett eleget, illetve a megbízása során a bejelentőt nem tájékoztatta arról, hogy a cégbejegyzési kérelmet késedelmesen adta be, valamint arról sem, hogy azt a cégbíróság elutasította. Az előzetes vizsgálati eljárásról való tudomásszerzést követően kárpótolta az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt, és eleget tett a megbízásban vállaltaknak - a hatályos cégnyilvántartás adatai szerint a bejelentő által alapítani kért bt-t 2019. november 18-i hatállyal jegyezte be a cégbíróság. Ezen körülményre való tekintettel a bejelentő visszavonta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben tett panaszát.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívására a csatolni kért iratokat nem nyújtotta be.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálatban védekezést nem terjesztett elő, csak tájékoztatást nyújtott arról, hogy a bejelentőt kárpótolta, és a megbízásnak utólag eleget tett. Fegyelmi felelősségét egyértelműen nem vitatta, és felhívás ellenére a becsatolni kért iratokat sem nyújtotta be.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában 3 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésének gyanújára való tekintettel rendelte el a fegyelmi eljárást, indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd 3 rb. szándékos fegyelmi vétségben történő marasztalását. Indítványozta továbbá írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását és költségátalány megtérítésére való kötelezését.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás elkövetési időpontjában és elbírálásakor egyaránt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) a hatályos és alkalmazandó jogszabály.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
- a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
- b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdését, 27. § (1) bekezdés a) pontját, a 29. § (1) bekezdését, 39. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.2. és 2.4. pontját, valamint az Etikai Szabályzat 12/3. pontját, amellyel 3 rendbeli, szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
A jelenlegi szabályozás szerint:
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv.27. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdésében írtak szerint a megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az ÜESZ. 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ. 2.4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 12.3. pontja alapján: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A FESZ 1.3. pontja kimondja, hogy a bejelentés visszavonása az előzetes vizsgálat elrendelését, lefolytatását, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezését és lefolytatását nem akadályozza.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a megbízást nem foglalta írásba, az ügyet késedelmesen látta el és az iratait a kamara felhívására nem csatolta be, ezen magatartásaival összesen három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, ezért az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárással érintett megbízásnak utólag eleget tett, valamint azt, hogy a bejelentőt kárpótolta, költségeit megtérítette.
Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, valamint az egy eljáráson belüli halmazatot.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. szeptember 30. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 121.)