A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. május 27. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt a Fegyelmi Tanács
450.000 Ft (négyszázötvenezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, továbbá 30.000 Ft (harmincezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el, egyben felhívta az eljárás alá vont volt ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratait 8 napon belül köteles, az észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
A fegyelmi biztos a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte és erről a vezető fegyelmi biztost tájékoztatta, egyben kérte, hogy az indítványát 8 napon belül tegye meg.
A tényállás:
A bejelentő 2018. évben állapodott meg az eljárás alá vont volt ügyvéddel abban, hogy ellátja sértetti jogi képviseletét büntető eljárásban. Az eljárásban született elsőfokú ítélet megállapította a vádlott büntetőjogi felelősségét, mely ítélet ellen a terhelt fellebbezett, a másodfokú eljárásban ítélethirdetésre került sor, melynek tartalma nem ismert. Az elsőfokú eljárásban több tárgyaláson az eljárás alá vont volt ügyvéd bizonyosan jelen volt, azonban az ügy állásáról a bejelentőt nem tájékoztatta, ahogy arról sem, hogy a terhelt az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezéssel élt, valamint a bejelentő sérelmezte, hogy utóbb az eljárás alá vont volt ügyvéd elérhetetlenné vált.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd annak ellenére, hogy az előzetes vizsgálat elrendelésére vonatkozó fegyelmi biztosi határozat szabályszerűen kézbesítésre került a részére, nem csatolta az ügy iratait és észrevételt sem tett a bejelentésben foglaltakra.
A bejelentő beadványában előadta, hogy eljárás alá vont volt ügyvéddel ügyvédi megbízás, tényvázlat iratot írtak alá. A bejelentő a beadványában csatolt mellékletként utalt az általa is aláírt tényvázlatra, azonban azt ténylegesen nem csatolta, ahogyan az elsőfokú eljárásban tartott tárgyalások jegyzőkönyveit is csatolmányként tüntette fel, de azokat sem mellékelte.
A bejelentő által csatolt tárgyalási jegyzőkönyvből, valamint a bejelentő nyilatkozatából megállapítható, hogy ezen a tárgyaláson, valamint az utolsó tárgyaláson az eljárás alá vont volt ügyvéd ellátta a sértetti jogi képviseletet. Mivel a többi tárgyalás jegyzőkönyveit bejelentő nem csatolta, azonban nem is sérelmezte ezen tárgyalások eljárás alá vont volt ügyvéd általi mulasztását, így ennek vizsgálatát a Fegyelmi Tanács mellőzte. Arra nézve, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt az ügy állásáról, valamint a terhelti fellebbezésről, kizárólag a bejelentő előadása áll rendelkezésre, melyet az eljárás alá vont volt ügyvéd nem vitatott, iratot nem csatolt, így ezen bejelentői előadást a fegyelmi tanács - ellenkező bizonyítás hiányában - elfogadta.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos a végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta, álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal, hogy tájékoztatási kötelezettségének a bejelentő felé nem tett eleget, valamint az ügy iratait nem csatolta, megsértette az Üttv. 1. § (3) és 39. § (3) bekezdését, valamint az ÜESZ. 2.2., 2.4. és 12.3. pontjait, és ezzel 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. Indítványozta az Üttv. 108. § (b) pontja alapján a kiszabható maximumhoz közeli mértékben pénzbírság kiszabását és kérte az eljárás alá vont ügyvéd eljárással felmerült átalányköltség megfizetésére kötelezését az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.1. és 40.2. b) pontja alapján.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a megbízóját az eljárási cselekményekről és a terhelti fellebbezésről nem tájékoztatta, valamint a fegyelmi eljárásban iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, megszegte az alábbi szabályokat:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (1) Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
39. § (3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)
2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez,
2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el,
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 1. számú mellékletét képező CCBE Etikai kódexe
3.1.2. Az ügyvéd ügyfelének képviseletét és a számára nyújtott tanácsadást késedelem nélkül, lelkiismeretesen és gondosan köteles teljesíteni. Az ügyvéd köteles személyesen felelősséget vállalni a részére adott megbízás teljesítéséért és a rábízott ügy állásáról köteles ügyfelét tájékoztatni.
A 2013 évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
6:275. § A megbízott köteles a tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a fegyelmi biztos felhívására nem bocsátotta rendelkezésre az ügy iratait, megszegte az ÜESZ 12.3. pontjában írtakat: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ÜESZ 12.1 pontja az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kötelezettségeit a kamarai szervek minden szabályzatára és határozatára kiterjeszti.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd megszegte a jelen fejezetben kifejtettek szerint a reá vonatkozó szabályokat.
A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása és az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása önállóan egy- egy rendbeli fegyelmi vétséget valósít meg.
Az eljárás alá vont volt ügyvédet törölték a kamarai nyilvántartásból, azonban a cselekményt még ügyvédként követte el. Az Üttv. 113. § (2) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.
A Fegyelmi Tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja és a 109. § (1) bek. alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvének figyelembevételével.
A Fegyelmi Tanács nyomatékos súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét, azt, hogy a jelen eljáráson túl is több fegyelmi felelősséget megállapító határozattal végződött fegyelmi eljárás folyt ellene, cselekménye az ügyvédi kar megbecsülését csorbítja. Enyhítő körülményt a fegyelmi tanács nem észlelt.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet - felelősségének megállapítására tekintettel - az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40.1. a) és 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A fegyelmi vétség tárgyalás tartása nélkül történő elbírálásának lehetőségét Üttv. 127. § (1) bekezdése teremti meg, amely szerint „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.” A Fegyelmi Tanács az ügyet egyszerű megítélésűnek tekintette, figyelemmel arra is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentésben foglaltakat nem vitatta.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. augusztus 23. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 122.)