A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. szeptember hó 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft (Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés:
A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését - nem megfelelő jogi képviselet ellátása, elszámolás elmulasztása - kifogásolta.
A bejelentő előadta, hogy elégedetlen volt az eljárás alá vont ügyvéd ügyintézésével, többször nem tudta elérni és megfelelő tájékoztatást sem kapott az ügyéről.
A bejelentő sérelmezte, több alkalommal kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy kizárólag a [...] Bt. jelenlegi megbízáshoz kapcsolódó ügyintézésével kapcsolatos költségeit számolja el, és a 150.000 Ft-ból ezt követően fennmaradó összeget fizesse vissza részére, ez mégsem történt meg.
A fegyelmi biztos a vizsgálati eljárás eredményeképpen a fegyelmi eljárást elrendelte.
A tényállás:
A [...] Bt. 2016. évben alakult meg két taggal. A Bt. beltagja a bejelentő, kültagja a bejelentő élettársa volt.
Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő élettársa, továbbá a bejelentő baráti kapcsolatban álltak, az eljárás alá vont ügyvéd több cégügyben járt el a bejelentő élettársa halálát megelőzően is, a céges ügyeket az eljárás alá vont ügyvéd látta el - írásbeli megbízási szerződés nélkül, szóbeli megállapodás alapján.
A bejelentő élettársa (kültag) 2017. évben végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt.
A közjegyző hagyatékátadó végzése 2019. augusztus 30. napján emelkedett jogerőre.
A hagyatékátadó végzés értelmében a bejelentő néhai élettársának törvényes örököse a Magyar Állam lett, így a Magyar Állam örökölte az elhunytat a Bt-ben megillető jogokat és kötelezettségeket (vagyoni hozzájárulás összege: 100.000 Ft). A Magyar Állam, mint törvényes örökös képviseletét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: MNV Zrt.) látja el.
A bejelentő - a korábbiaknak megfelelő formában, írásbeli megbízási szerződés nélkül, szóban - megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a Bt. cégmódosítását az általa előadottak szerint végezze el és az ügyintézésre készpénzben átadott az ügyvédnek 150.000 Ft-ot.
A Bt. 2019. évben a székhelyén gyűlést tartott, mely tagi gyűlésen a jegyzőkönyv szerint jelen volt a bejelentő, mint beltag, P.A. és Cs.D., valamint az eljárás alá vont ügyvéd.
A jelenlevők megállapodtak abban, hogy P.A. kültagként, Cs.D. beltagként belép a Bt-be, egyúttal a bejelentő megszünteti beltagsági és ügyvezetői jogviszonyát, és a Bt. kültagja lesz. A jelenlevők ügyvezetővé megválasztották Cs.D. beltagot és P.A. kültagot is.
Felek aláírták a fentiekről szóló „Taggyűlési jegyzőkönyvet” és a módosításokkal átvezetett egységes szerkezetű Társasági szerződést. A tagok gyűléséről szóló jegyzőkönyvet az eljárás alá vont ügyvéd aláírta, a Társasági szerződést pedig ellenjegyezte. Ezen kívül elkészítette és ellenjegyezte Cs.D. beltag és P.A. kültag aláírás-mintáját.
A bejelentő meghatalmazást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy az MNV Zrt. előtt a Magyar Állam által örökölt Bt. kültagi „társasági részesedéssel” kapcsolatban járjon el.
A 2019. október 11-én adott meghatalmazás ellenére a bejelentő már 2019. október 8-án érdeklődött e-mailben az MNV Zrt. jogi képviselőjénél, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felvette-e velük a kapcsolatot.
Az MNV Zrt. jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda tájékoztatta a bejelentőt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd még nem kereste őket, egyúttal jelezte, hogy a korábbiakban már kért tájékoztatást és iratokat a bejelentő küldje meg az MNV Zrt. részére. Az ügyvédi iroda kérte továbbá a bejelentőt, amennyiben a Magyar Állam által megörökölt kültagi részesedésre vételi szándék van, azt teljes bizonyító erejű magánokiratban küldjék meg.
A bejelentő lánya, P.A. 2019. október 9-én az MNV Zrt-től kapott választ továbbította e-mailen az eljárás alá vont ügyvédnek és jelezte, ha az ügy intézésére nincs ideje, illetve kapacitása, jelezze.
Az eljárás alá vont ügyvéd e-mailben azt válaszolta, hogy már többször kereste az MNV Zrt-t, és következő hét hétfőjére egyeztetett velük időpontot.
Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő, valamint P.A. között 2019. október első felében többszöri e-mail váltás történt, melynek során a bejelentő és P.A. folyamatosan sürgették az ügyvéd ügyintézését. Mindeközben - a fennálló ügyvédi megbízás mellett - a bejelentő önállóan is eljárt az MNV Zrt. felé.
2019. október 28-án az eljárás alá vont ügyvéd megírta a bejelentőnek, hogy az ügyvédi iroda tájékoztatta arról, hogy az átadott iratokat továbbították az MNV Zrt. felé, ahol majd döntés születik az „üzletrésszel” kapcsolatban. Az MNV Zrt. fog majd jelentkezni, de azt nem közölték, ki foglalkozik ott az üggyel.
2019. október 28-án este a bejelentő e-mailben közölte az eljárás alá vont ügyvéddel, hogy a részére az MNV Zrt. előtti képviseletre adott meghatalmazást visszavonja.
Kérte az ügyvédet, hogy a nála levő cégmódosítással kapcsolatos eredeti iratokat adja vissza, valamint az ügyintézésre átadott 150.000 Ft ügyvédi költséggel csökkentett részét fizesse vissza.
A bejelentő kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy jelezzen vissza az elszámolással és a telefonon már megbeszélt személyes találkozó pontos időpontjával kapcsolatban.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd végül találkoztak, amikor az eljárás alá vont ügyvéd a 150.000 Ft-ból 50.000 Ft-ot visszaadott a bejelentőnek, a fennmaradó 100.000 Ft-ot pedig megtartotta a 2018. évben felszámolás útján megszűnt Kft. korábbi költségeire és a Bt. eddigi költségeire hivatkozással.
A bejelentő ezt követően e-mailben és postai levélben is felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a még nála levő 100.000 Ft-ot fizesse vissza, mert nem járult hozzá ahhoz, hogy a megszűnt Kft-ből esetlegesen még fennálló tartozásokat elszámolja a 150.000 Ft-ból.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a lefolytatott eljárás alapján a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta, és 1 rb. folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségben indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítani.
Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízással kapcsolatos jogi szabályozásról nem tájékoztatta szakszerűen a bejelentőt, és a jogszabályoknak nem megfelelő okiratot szerkesztett és ellenjegyzett akkor, amikor 2 évvel később készített társasági okiratot az ex lege megszűnt cég kapcsán, ezért ezeket az iratokat nem lett volna szabad elkészítenie.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződést nem foglalta írásba.
Nem tartotta fenn azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási díjjal nem számolt el, mivel igazolta a költségek kifizetését, így ebben a vonatkozásban nem tartotta fenn a felelősségre vonását.
Az első két esetre nézve fenntartotta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában írt jogszabályi rendelkezéseket, mellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fokozatosság elvére tekintettel alacsony pénzbírság kiszabását és az átalányköltség viselésére kérte az eljárás alá vont ügyvéd kötelezését.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésében előadta, hogy a cégiratok elkészítésére vonatkozó megbízást teljesítette, az MNV Zrt. jogi képviselőjével a kapcsolatot felvette, a bekért iratokat a rendelkezésükre bocsátotta.
Mivel a végleges döntést az MNV Zrt. jogosult meghozni, több feladat az ügyben nem volt, a megbízást teljesítette.
Előadta, hogy a néhaival baráti viszonyt ápolt, akinek halála miatt már nem volt lehetősége a korábbi tartozásait rendezni.
Kijelentette, hogy a visszatartott 100.000 Ft illeték és költségtérítés a Bt. korábbi cégmódosításával és a korábbi években a Kft-vel kapcsolatos tartozásokkal függött össze, amiről a bejelentőnek, mint a cég ügyvezetőjének és úgy is, mint néhai élettárásának nyilvánvalóan tudomása volt.
Álláspontja szerint a megbízás szóban is megadható, annak hiánya nincs kapcsolatban az üggyel, a baráti viszonnyal indokolta annak elmaradását.
Előadta, hogy az elszámolás megtörtént, a korábban általa előlegezett eljárási költségeket tartotta csak vissza, ezt igazolják a bejelentő által csatolt okiratok is.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, a csatolt okiratok, valamint a meghallgatott eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján a megállapított tényállást bizonyítottnak látta, a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt alaposnak találta.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ügyvédi tevékenység legjobb tudás szerinti és a jogszabályok megtartásával történő gyakorlása feltételezi, hogy az ügyvéd ismeri az elvállalt megbízás alapjául szolgáló hatályos anyagi és eljárásjogi jogszabályokat, és azokat megfelelően alkalmazni is képes. Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (új ÜESZ) Preambulumának g) pontja az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei között határozza meg az ügyvéd szakmai hozzáértését.
Az Üttv. 42. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász köteles megtagadni az okiratszerkesztést, ha az akaratnyilvánítás jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
Az Üttv. 42. § (4) bekezdése szerint az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata - az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között - az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
A Ptk. 3:158. § (1) bekezdése értelmében, a betéti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át.
A Ptk. 3:158. § (1) bekezdésében megszabott hat hónapos határidő jogvesztő, anyagi jogi határidő, melynek elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs, a társaság ex lege - a törvény erejénél fogva bekövetkező - megszűnése az utolsó beltag/kültag tagsági viszonyának (bármilyen okból történő) megszűnésétől számítva a hat hónap elteltével nyomban beáll.
Az eljárás alá vont ügyvédnek tisztában kellett lennie ezekkel a szabályokkal, ezek ugyanis nem jogértelmezési kérdések, a 6 hónapos anyagi jogi határidőt nem lehet többféleképpen értelmezni, még akkor sem, ha a jogszabály ezen rendelkezése egyáltalán nincs összhangban a hazai hagyatéki eljárással kapcsolatos gyakorlattal, hiszen 6 hónapon belül meglehetősen csekély számú hagyatéki eljárás jut el a jogerős befejezésig.
A fegyelmi tanács korábbi döntésében kifejtette, hogy amennyiben jogértelmezési kérdésben van tévedésben az ügyvéd, s később kiderül az ezzel kapcsolatos tévedése, az nem adhat alapot fegyelmi vétség megállapítására. A jelen esetben azonban nem jogértelmezésről, hanem konkrét és a cégbíróságok által szigorúan vett anyagi jogi határidőről volt szó, amely elmulasztása a cég hivatalbóli megszüntetésével járt.
Ehhez képest a megbízást sem lehetett volna szabályosan elvállalni, a bejelentőt tájékoztatni kellett volna a megbízás teljesíthetőségének lehetetlenségéről - még akkor is, ha az MNV Zrt-t képviselő ügyvédi iroda eljárása is azt a látszatot kelthette, hogy jogszerű az eljárása.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése előírja, hogy a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem foglalta írásba a megbízási szerződést, ezzel vétett ezen szabály ellen.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti magatartásával ezért 1 rendbeli, folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A büntetés kiszabása körében a fegyelmi tanács súlyosító körülményt nem észlelt, míg nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd baráti viszonyt ápolt a bejelentő élettársával, s a bejelentővel is, ezért a megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradása menthető, életszerű, az továbbá, hogy más ügyvédi iroda is azt a látszatot keltette az eljárás alá vont ügyvédben, hogy eljárása megfelel a jogszabályoknak, s csak a hagyatéki eljárás lezártát követően nyílik meg a 6 hónapos jogvesztő határidő, tehát a jogban való tévedését ez az egyeztetés erősítette, ezért az Üttv. 108. § (a) pontja alapján írásbeli megrovás büntetéssel sújtotta.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének (80.000 Ft) megfizetésére.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 149. § (1) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdésében foglaltakra: a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. október 31. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa - 2020. F. 127.)