A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti kamarai jogtanácsos ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. június 8. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont kamarai jogtanácsos 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont kamarai jogtanácsost arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A jelen ügyben a bejelentők az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos okiratszerkesztési, ellenjegyzési tevékenységét kifogásolták.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos az előzetes vizsgálati eljárás során részletes védekezést terjesztett elő, melyben vitatta fegyelmi felelősségét.
A Budapesti Ügyvédi Kamara kijelölt fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálati eljárást lefolytatta és határozatával az eljárás alá vont kamarai jogtanácsossal szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett. Határozatában az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 44. § (1) bekezdésére és a Ptk. 3:75. § (2) és (3) bekezdésére hivatkozott, mint az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos által megsértett normákra és 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását indítványozta.
A tényállás:
Az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos részt vett a [...] küldöttgyűlésén, ahol levezető elnöknek G.T-t, és O.I-t, jegyzőkönyvvezetőnek T.E-t, míg jegyzőkönyv-hitelesítőnek F.I-t és az eljárás alá vont kamarai jogtanácsost választották meg.
A küldöttgyűlést követően a jegyzőkönyvvezető munkaviszonyát megszüntették, ezért a jegyzőkönyvet, illetve annak kivonatos változatát - az elnök utasítása alapján - az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos készítette el. A jegyzőkönyvet a két levezető elnök és a két jegyzőkönyv-hitelesítő - köztük az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos is - aláírta. A jegyzőkönyvvezető azonban a jegyzőkönyvet nem írta alá, a neve feletti rész üresen maradt, neve alá pedig a következő nyomtatott szöveg került: „Tartós távollétében hangfelvételről leírta: [...]”. A szöveg mellett az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos aláírása látható.
A küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyv a változásbejegyzési kérelem mellékleteként benyújtásra került a törvényszékre.
A törvényszék végzésével hiánypótlási felhívást bocsátott ki, melyben felhívta a kérelmezőt, hogy a Ptk. 3:75. §-ában foglalt tartalommal nyújtsa be a küldöttgyűlésről készített jegyzőkönyvet, ennek megfelelően a jegyzőkönyvet a küldöttgyűlésen megválasztott jegyzőkönyvvezetőnek kell aláírnia. Ugyanilyen tartalommal kell benyújtania a küldöttgyűlésen résztvevők jelenléti ívét is. A törvényszék végzésében felhívta arra is a kérelmezőt, hogy az okiratokat teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyújtsa be.
A hiánypótlási felhívás alapján a küldöttgyűlési jegyzőkönyvet az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el, azonban a jegyzőkönyvvezető aláírását az ellenjegyzett és bírósághoz benyújtott jegyzőkönyv ismételten nem tartalmazta. A jegyzőkönyv a korábbi tartalommal került benyújtásra, azzal azonban, hogy arra már jogtanácsosi ellenjegyzés is került.
A törvényszék végzésével a változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította, tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyvvezető aláírását a jegyzőkönyv továbbra sem tartalmazta.
A végzéssel szemben az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos fellebbezést terjesztett elő az ítélőtáblához. A fellebbezés eredményéről a Fegyelmi Tanács információval nem rendelkezik.
A kijelölt Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte és felhívta a fegyelmi biztost indítványának megtételére.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat. Álláspontja szerint az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos megsértette az Üttv. 44. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakat, a Ptk. 3:75. § (2) és (3) bekezdését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontja szerinti, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt, melynek mértékét 300.000 Ft-ban kérte megállapítani.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa - a fegyelmi büntetésre vonatkozó indítvány kivételével - alapos.
Az Üttv. 2. § (1) bekezdés e) pontja alapján ügyvédi tevékenység az okirat ellenjegyzése, amely tevékenységet a 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján kamarai jogtanácsos is folytathat.
Az Üttv. 44. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
Az Üttv. 69. § (2) bekezdés alapján a kamarai jogtanácsos köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása fegyelmi vétség elkövetését eredményezné.
A Ptk. 3:75. § (2) bekezdése előírja, hogy az egyesület (szakszervezet) közgyűléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell többek között a c) pont szerint a jegyzőkönyvvezető nevét és a (3) bekezdés szerint a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
A jelen ügyben nem volt vitás, hogy az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos úgy ellenjegyezte a küldöttgyűlési jegyzőkönyvet, hogy azon a megválasztott jegyzőkönyvvezető aláírása nem szerepelt. A rendelkezésre álló iratok és az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos nyilatkozata ezt a tényt mindenben alátámasztotta.
Tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyvvezető aláírása a Ptk. hivatkozott szakaszai alapján nem mellőzhető, így az ellenjegyzett okirat nem felelt meg a jogszabálynak, melynek okán a változásbejegyzési kérelem elutasításra is került.
Tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyv elkészítésében semmilyen formában nem működött közre, így az Üttv. fentebb hivatkozott 44. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt körülmények sem álltak fenn.
Az ellenjegyzéssel a kamarai jogtanácsos azt tanúsítja, hogy az okirat a jogszabályoknak megfelel, illetve, hogy az okiratot a felek előtte írták alá, vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el, továbbá tanúsítja azt is, hogy az aláírók azonosítását elvégezte.
A jelen esetben ezen kritériumoknak a küldöttgyűlési jegyzőkönyv nem felelt meg, így annak ellenjegyzése a Ptk. és az Üttv. fent hivatkozott rendelkezéseibe ütközik.
Az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos írásbeli beadványában maga is úgy fogalmazott, hogy „a jegyzőkönyvvezető aláírását pótolni nem volt lehetséges, tekintettel arra, hogy a küldöttgyűlés másnapján, május 24-én a munkaviszonya megszűnt.”
Az iratokból a Fegyelmi Tanács számára egyértelműen kitűnt, hogy az eljárás alá vont kamarai jogtanácsosnak egy olyan nehéz helyzetet kellett kezelnie, amelynek előidézésében nem volt szerepe, hiszen a jegyzőkönyvvezető munkaviszonyának megszűnése nyilvánvalóan rajta kívül álló körülmény. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a jogszabálynak meg nem felelő okiratot a kamarai jogtanácsos ellenjegyzésével láthatja el.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a jelen esetben tehát formálisan megvalósult az ellenjegyzés szabályainak megsértése. Az adott ügy összes körülménye alapján azonban az állapítható meg, hogy az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos alapvetően jóhiszeműen járt el az ügyben - megpróbálva eleget tenni a munkáltatói utasításnak -, egyúttal olyan megoldást választva, mely szerinte az adott helyzetben előreviszi az ügyet.
Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy még egy ilyen helyzetben sem fordulhat elő, hogy a kamarai jogtanácsos megsérti az ellenjegyzés szabályait, különös tekintettel arra is, hogy az Üttv. fenti hivatkozott szabálya [69. § (2) bek.] alapján a kamarai jogtanácsos köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása fegyelmi vétség elkövetését eredményezné.
A jelen esetben a kamarai jogtanácsos aláírása három helyen is szerepelt az okiraton. A jegyzőkönyvet egyrészt aláírta, mint jegyzőkönyv-hitelesítő, másrészt aláírta, mint a jegyzőkönyvvezető helyett a jegyzőkönyvet hangszalagról leíró személy, harmadrészt pedig ellenjegyzéssel látta el az okiratot, mely ellenjegyzéssel egyúttal a saját aláírásait is hitelesítette, mely egyértelműen ütközik az Üttv. és az ÜESZ. szabályaival.
A fentiek alapján tehát a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a fegyelmi vétség megvalósult.
Tekintettel arra, hogy az adott ügyben 1 (egy) okirat szabálytalan ellenjegyzése történt meg, így egyrendbeli fegyelmi vétség került megállapításra.
A fentebb leírt szabályszegés szándékosan elkövetettnek minősül, tekintettel arra, hogy a kamarai jogtanácsosoknak/ügyvédeknek tisztában kell lenniük az Üttv.-ben és az ÜESZ-ben leírt kötelezettségekkel, melyek fentiekben leírtak szerinti megszegése szándékos elkövetésnek minősül.
A joghátrány alkalmazása körében a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos ténybelileg elismerte a felelősségét.
Súlyosító körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.
A Fegyelmi Tanács a fenti szempontokat mérlegelve úgy ítélte meg, hogy a fegyelmi biztos által indítványozott 300.000 Ft összegű pénzbírság eltúlzott szankció lenne a jelen ügyben, és a rendelkező részben megjelölt írásbeli megrovás fegyelmi büntetés áll arányban a cselekmény tárgyi súlyával, valamint ez a megfelelő és arányos fegyelmi büntetés az ügy összes körülményeit figyelembe véve.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ. 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása különösen akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A jelen ügyben valamennyi releváns dokumentum a Fegyelmi Tanács rendelkezésére állt, így az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos fegyelmi felelőssége további bizonyítás felvétele nélkül is megállapítható volt. Nem volt tehát akadálya annak, hogy a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül hozzon határozatot.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont kamarai jogtanácsost az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. pontjának b) alpontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. augusztus 30. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 129.)