A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. június 26. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd két rendbeli - egy esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
500.000 Ft, azaz ötszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
Az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben hivatalból indult eljárás.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa előzetes vizsgálatot rendelt el.
Az eljáró fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Fegyelmi Tanács elnöke tájékoztatta az eljáró a fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartás nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta az indítványa megtételére.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd nyilatkozatot nem tett, védekező vagy egyéb iratot nem terjesztett elő.
A tényállás:
A felperes személyesen eljárva keresetet nyújtott be ingatlan bérbeadásával kapcsolatos perben a járásbírósághoz. A hivatal a bejelentő kérelmére engedélyezte a peres eljárásban a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét.
A hivatal határozatával a perben pártfogó ügyvédként rendelte ki az eljárás alá vont volt ügyvédet.
A felperes a határozatban foglaltaknak megfelelően felvette a kapcsolatot az eljárás alá vont volt ügyvéddel, részére átadta a peres iratait.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a perben kérte a peres eljárás felfüggesztését arra hivatkozással, hogy a felperes elmeorvosi vizsgálata folyik, mivel kezdeményezték a gondnokság alá helyezését. A felperessel azonban ezen körülményeket illetően előzetesen nem konzultált, tájékoztatást a kérelem előterjesztéséről részére nem adott.
A felperes az ügye elhúzódása miatt a törvényszékhez fordult. A törvényszék elnöke válaszlevelében tájékoztatta a felperest, hogy az eljáró bíróság három alkalommal is felhívta a pártfogó ügyvédet a keresetlevél hiányainak pótlására, azonban annak egyetlen alkalommal sem tett eleget, még pénzbírság kilátásba helyezése mellett sem. Mindemellett a fenti felhívásokról és mulasztásairól a felperest sem tájékoztatta.
A felperes átadott az eljárás alá vont volt ügyvédnek 10.000 Ft összeget tulajdoni lap beszerzése és a perben történő csatolása érdekében, azonban az eljárás alá vont volt ügyvéd a tulajdoni lapot nem szerezte be, illetve azt nem csatolta az eljárásban, a fenti összeg átvételéről elismervényt nem adott, azzal nem számolt el ügyfele felé.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara nyilvántartásából lemondás folytán törlésre került. A kamarai tagságának és az ügyvédi tevékenységének megszűnéséről a felperest, a hivatalt és a bíróságot sem tájékoztatta. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a bíróság még lemondását követően is neki címezte a felhívását.
Amikor a felperes tudomást szerzett a jogi képviselet megszűnéséről, szerette volna az iratait és az átadott összeget visszakapni, azonban az eljárás alá vont volt ügyvéddel kapcsolatba lépni nem tudott, az iratait sem kapta vissza.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárásban a kamara vezető fegyelmi biztosának felhívására az ügy iratait nem csatolta.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli - egy esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el és az eset összes körülményeire tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja alapján maximális összegű pénzbírságot szabjon ki.
A Fegyelmi Tanács elnöke felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a fegyelmi biztos indítványában foglaltakra észrevételt tehet, azonban az eljárás alá vont volt ügyvéd nyilatkozatot nem tett.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás - a bíróság hiánypótlásra történő felszólításától számítva, amelynek az eljárás alá vont volt ügyvéd már nem tett eleget - 2019. április 10-től valósul meg folytatólagosan, az elkövetés időpontjában az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatályos.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ. 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ. 2.4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A 2003. évi LXXX. tv. (Jstv.) 67. § (1) bekezdése szerint a szolgáltatási szerződésben a jogi segítő kötelezettséget vállal arra, hogy - a közreműködési kötelezettségének terjedelmén belül - a hozzá e törvény alapján forduló felek részére ingyenesen jogi szolgáltatást nyújt, amelyet csak e törvényben foglalt okból jogosult megtagadni.
A Jstv. 70. § (1) bekezdés kimondja, hogy a jogi segítő - ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak - a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha
a) a közreműködést mint ügyvéd is köteles lenne megtagadni az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján, vagy a reá vonatkozó etikai szabályzat értelmében,
b) már teljesítette a közreműködési kötelezettségét a szolgáltatási szerződésben meghatározott számú ügyben, illetve a jogi szolgáltatás nyújtása nem tartozik a szolgáltatási szerződésben meghatározott szakterületébe, vagy
c) a fél által kért vagy a jogi segítségnyújtó szolgálat által engedélyezett okirat vagy beadvány készítése, nyilatkozat megtétele csak a szakmai szabályok megsértésével lehetséges,
d) a szolgáltatás nyújtását lehetetlenné teszi az, hogy - a jogi segítőn kívül álló okból - a féllel nem tud együttműködni, és a közreműködés ezen okból történő megtagadásához a jogi segítségnyújtó szolgálat előzetesen hozzájárult.
A Jstv. 61. § (5a) bekezdése alapján a fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd vagy ügyvédi iroda köteles a bíróság idézésének eleget tenni, valamint a képviselt személlyel a kapcsolatot késlekedés nélkül felvenni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 52. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
Az ÜESZ. 12.3. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Jelen esetben, különös tekintettel arra, hogy a tényállás tekintetében a rendelkezésre álló jogerős büntető bírósági ítélet az eljáró Fegyelmi Tanácsot köti, a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd magatartásával súlyosan megszegte a korábban hivatkozott hivatásrendi normákat, az ügyfele képviseletét nem megfelelően látta el, a bíróság hiánypótlási felhívásától folytatólagosan megvalósítva azt, továbbá a Kamara felhívásai ellenére nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt, ezért a Fegyelmi Tanács 2 rendbeli - egy esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel - figyelemmel az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára - a rendelkező rész szerint állapította meg.
A büntetés kiszabása körében súlyosbító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség konkrét tárgyi súlyát, annak ismétlődő jellegét, a felperes egyébként is kiszolgáltatott helyzetének további nehezítését, amit az iratok ki nem adása tovább fokozott. Az eljárás alá vont volt ügyvéd karunk tekintélyét és az ügyfelek bizalmát súlyosan veszélyeztető magatartásokat valósított meg. További súlyosbító körülmény az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi élőélete és az a körülmény, hogy vele szemben több hasonló fegyelmi eljárás volt és van jelenleg is folyamatban, amely nyomatékos súllyal értékelendő.
A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem talált.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. alapján tárgyalás tartása nélkül hozott határozatot, mert az ügy egyszerű megítélésű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. szeptember 5. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 133.)