A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. június 26. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért
400.000 (négyszázezer) Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A jelen eljárás a [...] Bank Zrt. bejelentő bejelentése alapján indult, melyben a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd nem megfelelő képviseleti tevékenységét, tájékoztatás elmulasztását, valamint joghatás kiváltására alkalmatlan beadvány szerkesztését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és erről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, egyúttal felhívta, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatot nem terjesztett elő, iratait nem csatolta.
A fegyelmi biztos határozatában 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja alapján kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárást.
Határozata szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a megbízóját az ítéletről és a jogorvoslati jog gyakorlásáról nem értesítette, a hiánypótlás elmaradása miatt a megbízója a jogorvoslati jogát elvesztette, továbbá az ítélet jogerőre emelkedéséről és az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettségről nem adott tájékoztatást, illetve a peres ügy iratainak átadásakor a fellebbezési ügyiratok kiadását mellőzte, fegyelmi vétséget követett el, és megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését és a 39. § (3) bekezdését, valamint az ÜESZ 2.1., és 2.4. pontját.
A fegyelmi biztos az iratcsatolási kötelezettség megszegését nem értékelte az eljárás alá vont ügyvéd terhére, mivel a bejelentő mindazon iratokat benyújtotta, amelyek az előzetes vizsgálat lefolytatásához szükségesek voltak.
A fegyelmi tanács az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, és tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy határozatát tárgyalás tartás nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta az indítványa megtételére.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a korábbi nyilatkozatait fenntartva azt indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt tényállás és jogi minősítés elfogadásával állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában foglalt 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság kiszabását indítványozta, indítványozta továbbá eljárás alá vont ügyvéd kötelezését a fegyelmi eljárás FESZ 40.1. és 40.2. b) pontja szerinti költségeinek megtérítésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztosnak a tárgyaláson kívüli elbíráláshoz előterjesztett indítványára nyilatkozatot nem tett.
A tényállás:
B.K. felperesnek a bejelentő, mint alperes elleni - szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti - perében az alperes jogi képviseletét az ügyvédi iroda ügyintézőjeként az eljárás alá vont ügyvéd látta el. A törvényszék ítéletében megállapította, hogy a peres felek közötti kölcsönszerződés az árfolyamkockázat felperes általi viselését érintően, az ott meghatározottak szerint részlegesen érvénytelen. Kötelezte az alperest 4.588.150 Ft tőke és késedelmi kamata, valamint 15.437.400 Ft tőke és késedelmi kamata, továbbá 2.056.000 Ft perköltség, illetve 900.000 Ft le nem rótt illeték megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ítéletet az alperesnek nem küldte meg, és tartalmáról sem adott tájékoztatást. Az ítélet ellen az eljárás alá vont ügyvéd - a jogorvoslati jog igénybevételének alperessel történő egyeztetését mellőzve -jogi indoklást nem tartalmazó fellebbezést terjesztett elő.
A törvényszék végzésében az eljárás alá vont ügyvéd útján felhívta az alperest, hogy 8 napon belül adja elő, az ítélet megváltoztatását milyen okból kéri. A törvényszék végzésében felhívta az alperest arra is, 2.500.000 Ft fellebbezési illetéket 8 napon belül, a hivatalbóli elutasítás terhe mellett fizessen meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a hiányos fellebbezés benyújtásáról és a bíróság végzéseiről az alperest nem tájékoztatta.
A törvényszék végzésében a fellebbezést elutasította, mivel a fellebbezési illeték lerovására a felhívás ellenére nem került sor.
Az ítélet jogerőre emelkedéséről és végrehajthatóvá válásáról, s ennek alapján az alperest terhelő fizetési kötelezettségről, annak mértékéről és esedékességéről az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a megbízóját, s a peres ügy iratait sem adta át.
Az alperes a pervesztéséről és a fizetési kötelezettségéről a felperes fizetési felszólítása alapján szerzett tudomást. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyiratokat - a fellebbezési eljárás iratait ide nem értve - 2019. június 7-én adta ki a bejelentőnek.
A történtekről a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd közös feljegyzést vett fel, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd elismerte: „Tisztán látom, hogy többszörösen hibáztam ezen ügy kezelése és a megbízóval folytatott kommunikáció kapcsán, nem került olyan helyzetbe a megbízó, hogy tudjon dönteni arról, hogy a fellebbezés benyújtásra kerüljön-e vagy sem?”
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint megalapozott.
A jelen ügyben irányadó ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében:
Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ 2.4. szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A rendelkezésre álló iratok, a bejelentő meg nem cáfolt nyilatkozatai és a eljárás alá vont ügyvéd feljegyzésben tett elismerése alapján a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványával egyezően azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a megbízóját az ítéletről és a jogorvoslati jog gyakorlásának lehetőségéről nem értesítette, a hiányos fellebbezéshez kapcsolódó hiánypótlási kötelezettségről nem adott tájékoztatást, és ezzel összefüggésben a hiánypótlás elmaradása miatt megbízója jogorvoslati jogát elveszítette, továbbá az ítélet jogerőre emelkedéséről és megbízóját terhelő fizetési kötelezettségről nem tájékoztatta, illetve a peres ügy iratainak átadásakor a fellebbezési iratok kiadását nem teljesítette, megsértette az Üttv. 1. § (23) bekezdését, és 39. § (3) bekezdését, továbbá az elkövetéskor hatályos ÜESZ 2.1. és 2.2. pontjait, mellyel 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el. Tekintve, hogy a mulasztással megsértett rendelkezések az ügyvédi hivatás gyakorlásának kötelező szabályai, ezek megsértése nem tekinthető gondatlan cselekménynek.
A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősséget elismerő nyilatkozatát, súlyosító körülményként értékelte azonban a fegyelmi előéletét.
A fenti körülmények együttes mérlegelésével és a fokozatosság elve alapján a Fegyelmi Tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - úgy ítélte meg, hogy 400.000 Ft pénzbírság a cselekmény tárgyi súlyához igazodó büntetés.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A fegyelmi tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. szeptember 5. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 136.)