Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.138/17. határozata

ügyvédi mulasztásról, tájékoztatási kötelezettség elmulasztása

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. október hó 5. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács 100.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, továbbá 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvédnek az ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.

Sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a neki cégmódosítási okiratszerkesztésre és az ezzel kapcsolatos jogi képviseletre adott megbízást nem teljesítette, megtévesztette az iratok aláírása alkalmával, illetve a cégmódosítással érintett társaság működéséből kizárta.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte, majd a fegyelmi biztos az eljárást 3 hónappal meghosszabbította, majd a vizsgálati eljárás eredményeképpen fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

A [...] Kft-t az eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével alapította N.S., valamint az Amerikai Egyesült Államok Florida Államában bejegyzett [...] Inc., mely utóbbi cégnek N.J. a nyilvántartásba bejegyzett képviselője. A társaság törzstőkéje 3.000.000 Ft, melyből N.S. 1.490.000 Ft, a [...] Inc. 1.510.000 Ft névértékű üzletrésznek volt tulajdonosa a vizsgált időszakban.

A kft. tagjai és a bejelentő megállapodtak abban, hogy közös üzleti terveik megvalósítása érdekében a bejelentő 50%-os részesedést szerez a kft-ben. Erre tekintettel a bejelentő 750.000-750.000 forintot megfizetett a kft. tagjainak. A fizetésről szóló átvételi elismervényeket az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyezte. Az üzletrész-átruházás okiratba foglalása, a társasági szerződés ennek megfelelő módosítása és a cégjegyzékbe történő bejegyzés céljából a cég tagjai, valamint a bejelentő szabályos megbízási szerződést kötöttek az eljárás alá vont ügyvéddel. Ennek 5. pontja értelmében az eljárás alá vont ügyvéd kizárólag a megbízókkal, vagy esetlegesen az általuk kapcsolattartásra kijelölt személlyel tart személyes kapcsolatot; ez utóbbi kijelölésére azonban nem került sor. A kapott megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd megszerkesztette az üzletrész adásvételi szerződést, az egységes szerkezetű társasági szerződést szerződésminta alapján, a taggyűlési jegyzőkönyvet, a tagjegyzéket, az ügyvédi meghatalmazást, valamint az ügylethez kapcsolódó egyéb okiratokat, melyeket ellenjegyzésével látott el. Az iratokat a változásbejegyzési kérelemmel nyújtotta be elektronikus úton a cégbíróságra.

A cégbíróság végzésében 30 napos határidővel három pontba foglalva hiánypótlási felhívást intézett az eljárás alá vont ügyvédhez, melyben többek közt a [...] Inc. cégkivonatának és képviselőjének ebbéli jogosultságát igazoló okiratnak a becsatolását írta elő. Az eljárás alá vont ügyvéd a hiánypótlási felhívást átvette, azt azonban nem továbbította a bejelentőnek, annak tartalmáról részére nem adott semmilyen tájékoztatást. Arról kizárólag N.S-t tájékoztatta telefonon, illetve N.J-nek adta át személyesen a végzést az ügyvédi irodájában.

Tekintettel arra, hogy a cég, illetve jogi képviseletében az eljárás alá vont ügyvéd a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, a cégbíróság végzésével a bejelentő tagsági viszonyának bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelmet elutasította, melyben emlékeztetett egyben arra, hogy az elutasítás nem mentesít a változásbejegyzési kérelem benyújtásának kötelezettsége alól.

Az eljárás alá vont ügyvéd az elutasító végzést nem továbbította a bejelentőnek, annak tartalmáról részére nem adott semmilyen tájékoztatást. Arról kizárólag N.S-t tájékoztatta telefonon, illetve N.J-nek adta át személyesen a végzést az ügyvédi irodájában, s elmulasztott meggyőződni arról, hogy a bejelentő a végzésről tudomást szerzett-e. Elmulasztotta továbbá figyelmeztetni a megbízókat arról, hogy a változásbejegyzési kérelmet, a hiánypótlási felhívásban írtaknak megfelelően ismét be kell adni, vagy az alapul szolgáló szerződéseket szabályszerűen fel kell bontani.

A változás bejegyzésének újabb kezdeményezésére nem került sor, csakúgy, mint az üzletrész-átruházási szerződés, illetve társasági szerződés felbontására sem.

A bejelentő és a társaság tagjai ezt követően adtak szabályos megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek a társasági szerződés módosítására és a kapcsolódó okiratok megszerkesztésére és ellenjegyzésére, valamint a cégbírósági eljárásra, mivel a bejelentőt - N.S. lemondására tekintettel - ügyvezetővé kívánták kinevezni, továbbá a társaság székhelyét át kívánták helyezni. Az aznap tartott taggyűlésen a bejelentő csupán meghívottként vett részt, a társasági szerződés és a tagjegyzék értelmében a társaságnak nem volt és nem lett a tagja. A megbízók ezen alkalommal nem kezdeményezték a korábban elutasított, a bejelentő tagsági viszonyát érintő változás bejegyzését, illetve a társaság iratain történő átvezetését.

Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásnak megfelelően elkészítette az ügyvezető- és székhelyváltozást magában foglaló társasági iratokat, így a társasági szerződést is, melynek 11.7. pontja értelmében a taggyűlést az ügyvezető hívja össze. Az iratokat a változásbejegyzési kérelemmel együtt benyújtotta a cégbíróságra. A cégbíróság végzésével elrendelte a változások bejegyzését, amelyről az eljárás alá vont ügyvéd valamennyi megbízót szóban tájékoztatott, továbbá a változásbejegyzés e-aktáját a bejelentő kérésére elküldte a cég könyvelőjének.

A bejelentő, mint ügyvezető és kft. tagjai között nézeteltérések alakultak ki, ezért a tagok ez előbbinek a visszahívásáról döntöttek.

Ennek érdekében a tagok, valamint az új ügyvezetőnek választandó N.J-né ügyvédi megbízást adtak az eljárás alá vont ügyvédnek az ügyvezetőváltást magában foglaló társasági iratok megszerkesztésére és ellenjegyzésére, valamint az ahhoz kapcsolódó cégbírósági eljárásra.

Az eljárás alá vont ügyvéd ennek megfelelően megszerkesztette és ellenjegyezte a szükséges okiratokat, így többek között a taggyűlési jegyzőkönyvet, amely szerint a taggyűlésen N.J., a [...] Inc. tag képviseletében, N.S. tag, N.J-né meghívott és az eljárás alá vont ügyvéd voltak jelen.

A bejelentő a taggyűlésen nem vett részt, arról nem tudott. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint (N.J.) „levezető elnök megállapítja, hogy a taggyűlésre minden tagot személyesen meghívtak (...)”. Ezzel szemben a bejelentő, mint ügyvezető a taggyűlést nem hívta össze, és a tagok kezdeményezésére a cégbíróság sem tette ezt, illetve az összehívásra nem hatalmazta fel a tagokat, melyről az eljárás alá vont ügyvédnek tudomása volt.

Az így készült iratokat a változásbejegyzési kérelemmel, amelyen szerepel az eljárás alá vont ügyvéd azon nyilatkozata, hogy az ahhoz csatolt iratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, benyújtotta a cégbíróságra, amely a bejelentőt, mint ügyvezetőt törölte a cégjegyzékből. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt a végzésről nem tájékoztatta.

A bejelentő levélben fordult az eljárás alá vont ügyvédhez, melyben kifogásolta annak a fent írt cégmódosítások során tanúsított magatartását és tevékenységét. Az eljárás alá vont ügyvéd ekkor adott tájékoztatást a tagváltozás átvezetése iránti kérelem elutasításáról.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában 2 rb. szándékos fegyelmi vétségben kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítani, amelyet a tárgyaláson fenntartott.

Végindítványában kifejtette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elismerte azt, hogy nem tájékoztatta a bejelentőt egyik ügyben sem.

A taggyűlés kapcsán nem vitatta, hogy az szóban lett összehívva, valamint nem az ügyvezető hívta össze, amely nem szabályos.

Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amely abból adódik, hogy 2 külön cég által adott megbízásról van szó.

Enyhítő körülményként kérte értékelni azt, hogy ténybelileg egészben, jogilag részben elismerte a kolléga a felelősségét.

Pénzbírság kiszabását indítványozta, amelynek összegét az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletének és a fegyelmi vétség súlyának figyelembevételével a középmértéknél jóval alacsonyabb mértékben kérte megállapítani, továbbá kérte az átalányköltség megfizetésére kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésében előadta, hogy a hiánypótlásról a tagokat szóban értesítette, akik azonban nem tettek eleget a felhívásban foglaltaknak.

Az ügyvezető leváltásával kapcsolatban előadta, hogy a taggyűlés szabályszerűen lett összehívva, arról a bejelentő is tudott, azonban azon nem jelent meg.

Elismerte azt, hogy a megbízási szerződésének 9. pontja szerint a megbízása a mai napig fennáll, továbbá elismerte a felelősségét abban, hogy a bejelentőt nem tájékoztatta a szükséges intézkedésekről.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A 2017. évi LXXVIII. törvény Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1. szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez

Az ÜESZ 2.2. alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

Az ÜESZ 5.10. pontja rögzíti, hogy az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell.

Az Üttv. 44. § (1) bekezdésének a) pontja pedig azt rögzíti, hogy „az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy az okirat a jogszabályoknak megfelel”.

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A leírtak alapján megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja alapján minősülő 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mivel elmulasztotta tájékoztatni a bejelentőt a tagváltozás kapcsán indult változásbejegyzési eljárásban kibocsátott hiánypótlási felhívásról, majd az ezt követő elutasító végzésről, illetve nem győződött meg arról, hogy a bejelentő ezekről hitelt érdemlően tudomást szerzett-e, valamint azzal, hogy nem kezdeményezte megbízóinál az elutasítást követően a kérelem ismételt benyújtását, megsértette a Ptk. 6:275. §-ban előírt tájékoztatási kötelezettségét, valamint az ÜESZ 2.1. és 2.4. pontban írt kötelezettségeit. Mindezen felül ellenjegyezte a nem szabályszerűen összehívott taggyűlés jegyzőkönyvét, majd a cégbejegyzési eljárásban úgy nyilatkozott, hogy annak törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, megsértette az Üttv. 44. § (1) bekezdés a) pontját és a Ctv. 48. § (2) bekezdését, figyelemmel a Ptk. 3:103. § (1) bekezdésére és a 6:196. § (1) bekezdésére.

A fegyelmi tanács súlyosító körülményt nem észlelt, míg enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét elismerő és megértő magatartását, ezért a minimálishoz közeli pénzbírság büntetést látta arányban állónak cselekménye tárgyi súlyával.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének (80.000 Ft) megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. november 14. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 138.)