Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.139/10. határozata

névhasználat megsértéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. július 13. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

Az önálló bírósági végrehajtó bejelentő fordult beadvánnyal a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd összeférhetetlen ügyvállalását és névhasználatát kifogásolta. Bejelentéséhez mellékleteket is csatolt.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, erről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette. Egyben felhívta, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentéssel összefüggésben csatolta a vonatkozó okiratait és igazoló jelentést terjesztett elő. Nyilatkozatában fegyelmi felelősségét vitatta.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntette, mivel álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd terhére nem volt megállapítható olyan vétkes kötelezettségszegés, mely fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgálhatna. A fegyelmi jogkör gyakorlója a határozatot tudomásul vette, a fegyelmi biztos a fentiekkel összefüggésben a bejelentőt tájékoztatta.

A bejelentő a határozattal szemben kifogással élt, és a bejelentésében foglaltakat fenntartotta.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa - arra hivatkozással, hogy a határozat a tényállást nem derítette fel teljes körben és a határozat indokolása hiányos - a fegyelmi biztost utasította fegyelmi eljárás kezdeményezésére.

A fegyelmi biztos az országos vezető fegyelmi főbiztos utasítása alapján határozatát visszavonta, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Határozatában rögzítette, hogy a kiegészített tényállás alapján felmerül a gyanú, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, 20. § (1) bekezdését, valamint az Üttv. 8. § (1) bekezdését.

A Fegyelmi Tanács az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, melyről a fegyelmi biztost és az eljárás alá vont ügyvédet, továbbá a bejelentőt is tájékoztatta.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos végindítványával - melyben 1 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd névhasználatával összefüggésben - kapcsolatos észrevételeit előterjesztette, fegyelmi felelősségét e körben is vitatva.

A tényállás:

1. A végrehajtást kérő, és az adósok megbízást adtak az eljárás alá vont ügyvéd részére végrehajtási ügyekben való képviseletük ellátására.

Végrehajtást kérők és adósok mindegyik végrehajtási ügyben megállapodtak abban, hogy végrehajtást kérők az adósok részére a tartozásuk megfizetésére halasztást adnak, ezért közösen kérték a végrehajtás szünetelését, valamint az adósok ingatlanára bejegyzett végrehajtási jog törlését.

Az eljárás alá vont és a bejelentő között ezt követően elhúzódó jogvita keletkezett, végül a bíróság a tárgyi esetekben az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett végrehajtási kifogásoknak helyt adva a végrehajtót (bejelentőt) utasította, hogy a végrehajtási jog törlése iránt intézkedjen.

2. Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti végrehajtási eljárások során névaláírásánál a rendelkezésre álló okiratokon X.Y.Z. nevet tüntetett fel.

A fenti végrehajtási eljárásokkal kapcsolatban eljárás alá vont rendelkezésre álló legkésőbbi beadványának - a végrehajtó részére címzett adott kérelmének - kelte 2018.03.26., a további iratok ezt megelőző időszakban keletkeztek.

A Budapesti Ügyvédi Kamara határozatával megállapította, hogy X.Y.Z. ügyvéd kamarai nyilvántartásban szereplő kamarai neve [...] napjától X.Y., ezt megelőzően eljárás alá vont kamarai neve X.Y.Z. volt.

IV. A bejelentő az előzetes vizsgálati eljárásban a végrehajtási ügyekkel kapcsolatos iratokat csatolt.

Az eljárás alá vont ügyvéd ugyancsak csatolta a Budapesti Ügyvédi Karama változásbejegyző határozatát kamarai nevének használatával összefüggésben.

A fegyelmi biztos előterjesztett végindítványában kérte a tényállás fegyelmi eljárást elrendelő határozatban foglaltak szerinti megállapítását. Rögzítette, hogy a tényállás alapján eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy végrehajtási eljárások során névaláírásánál a kamarai neve helyett X.Y.Z. nevet tüntetett fel, megsértette az Üttv. 8. §-át, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Fenntartotta ugyanakkor álláspontját abban a körben, hogy a vizsgált végrehajtási eljárásokban a végrehajtást kérők és az adósok érdekei egybeestek, egymással megállapodtak és közösen kérték az eljárás szünetelését, valamint a végrehajtási jog törlését, így az ügyvállalás nem ütközött az Üttv. rendelkezéseibe egyik ügyben sem, és miután mindkét fél megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, így az ügyvédi titok sérelme sem merült fel. Erre tekintettel ebben a körben az eljárás megszüntetésére tett indítványt.

Kérte a Fegyelmi Tanácsot, hogy amennyiben a cselekmény csekély súlya ellenére fegyelmi büntetést kíván kiszabni, úgy az Üttv. 108. § a) pontja alapján részesítse írásbeli megrovásban az eljárás alá vont ügyvédet és a FESZ 40.1.b) pontja alapján 30.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezze.

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás megszüntetését kérte, bejelentve, hogy kérte kamarai neve változásának bejegyzését is. A kamara határozata alapján eljárás alá vont ügyvéd kamarai neve X.Y.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa nagyrészt megalapozott.

Figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az eljárás alá vont 2018 tavaszán az ügyekben még folytatott ügyvédi tevékenységet (jogi képviseletet látott el) - értelemszerűen a névhasználat körében is kifejtve tevékenységet ekkor is - így a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont tárgyi cselekményeivel összefüggésben az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 2018.01.01. napján hatályba lépett rendelkezései az irányadóak.

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

A Fegyelmi Tanács - egyetértve a Fegyelmi biztos jogi értékelésével - megállapította, hogy a vizsgált végrehajtási eljárásokban a végrehajtást kérők és az adósok érdekei egybeestek, egymással megállapodtak, és közösen kérték az eljárás szünetelését, valamint a végrehajtási jog adott ingatlanokról való törlését, így az ügyvállalás nem ütközött az Üttv. rendelkezéseibe egyik ügyben sem, és miután mindegyik végrehajtási ügyben valamennyi fél megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, így az ügyvédi titok sérelme sem merült fel, emellett egyébként megvalósultak az Üttv. 20. § (7) bekezdés a)-d) pontjaiban írt engedő feltételek is.

A fentiekre tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd terhére a végrehajtási ügyekben ellátott képviselettel összefüggésben nem volt megállapítható olyan szabályszegés, mely fegyelmi felelősség megállapításának alapjául szolgálna.

Az Üttv. 8. § (1) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység természetes személy gyakorlója a saját családi és utónevét vagy a születési nevét, valamint doktori címét használja a 4. § szerinti - az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott - minőségére való utalással.

Az Üttv. 8. § (2) bekezdése szerint ügyvédi tevékenység olyan, az ügyvédi nyilvántartásba bejegyzett név alatt folytatható, amely nem téveszthető össze másnak az ügyvédi nyilvántartásba korábban bejegyzett nevével.

A Budapesti Ügyvédi Kamara határozata értelmében az eljárás alá vont ügyvéd kamarai neve X.Y.Z. volt, így ezen időpontig az eljárás alá vont ügyvéd jogszerűen kizárólag ezen név alatt láthatta el tevékenységét, míg a határozat meghozatalát követően már a módosult kamarai nevén.

A fegyelmi ügyben - a bejelentő és az eljárás alá vont által csatolt terjedelmes mellékleteket áttekintve - sincs olyan okirat, amely arra utalna, hogy az eljárás alá vont a tárgyi végrehajtási ügyekben 2018.08.30. napját követően folytatott volna ügyvédi tevékenységet a korábbi kamarai nevén.

Mindezek alapján tehát eljárás alá vont ügyvéd névhasználattal összefüggésben sem követett el olyan szabályszegést, mely fegyelmi felelősség megállapításának alapjául szolgálna.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az előzőekben részletezett rendelkezéseket nem sértette meg, és nem sértett meg további vonatkozó jogszabályi, vagy etikai szabályzati rendelkezést sem.

A Fegyelmi Tanács így az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az előzőekben megjelölt fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - tárgyaláson kívül hozott határozatával fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. szeptember 5. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 139.)