A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. augusztus 26. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és előzetes eljárás:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a bejelentő azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem teljesítette és nem adott tájékoztatást az ügyről. A bejelentő iratokat nem csatolt, az általa ismert bírósági eljárások ügyszámát adta meg.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, erről a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet értesítette, utóbbit felhívta, hogy az ügyre vonatkozó iratokat 8 napon belül küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban iratot nem csatolt, ezt a későbbiekben pótolta.
A fegyelmi biztos határozatával az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett. A határozatban megállapított tényállást a fegyelmi biztos a bejelentő által előadottak alapján állapította meg, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a határozat meghozataláig érdemi nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.
A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló adatok alapján az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésének, a 28. § (3) bekezdésének a 39. § (3) bekezdésének, valamint az 52. § (2) bekezdésének, továbbá, ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4., 12.3. pontjaiban foglalt rendelkezések, és a Ptk. 6:272. §-ának megsértését.
A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatást kapott. Ezt megelőzően az eljárás alá vont ügyvéd megküldte részletes érdemi nyilatkozatát, amelyhez csatolta az ügyre vonatkozó dokumentumokat.
A Fegyelmi Tanács tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyben határozatát tárgyaláson kívül fogja meghozni, egyidejűleg felhívta, hogy további észrevételeit 8 napon belül teheti meg. Az eljárás alá vont ügyvéd további észrevételt nem tett.
A tényállás:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd által foglalkoztatott ügyvédjelölt ismerőseként 2014. évben kereste fel az ügyvédi irodát. A bejelentő előadta, hogy 2014. évben bankon keresztüli lízing konstrukcióval egy gépkocsit vásárolt. Az autó nem sokkal később meghibásodott, a javítás során a szerelők azt állapították meg, hogy a meghibásodott alkatrészt már korábban cserélhették nem megfelelő minőségben.
Ezen kívül a bejelentőben gyanú ébredt, miszerint az autó kilométeróráját visszaállították, jelentősen több kilométert futott az autó, mint amennyit a gépjármű átvételekor az óra mutatott. A bejelentő az általa tapasztaltakat saját kezűleg leírta az ügyvédi irodában. Ezzel egyidejűleg meghatalmazást írt alá, amelyben meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az általa leírtakkal kapcsolatban őt teljes körűen képviselje, bíróságok, hatóságok, más személyek előtt. A bejelentő tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy külföldön dolgozik és folyamatosan ott tartózkodik, elérhetőségeit később fogja megadni, egyelőre nem elérhető, ha hazajön, jelentkezni fog, de az állandó bejelentett lakcímén tartózkodik az édesanyja, aki továbbítja az ügyvéd részére, ha irat érkezik.
Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt a lehetséges eljárásokról, azok költségeiről, továbbá arról is, hogy a bejelentő által állítottakat bizonyítani kell.
Írásbeli megbízási szerződés nem készült, tekintettel az ügyvédjelölttel való ismeretségre, ugyancsak erre tekintettel sem munkadíj előleget, sem pedig költséget a bejelentő nem fizetett.
Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd megkereste az eladót és egyidejűleg a cég két ügyvezetőjét külön- külön levélben, előadva az általa ismert tényállást, ügyfele anyagi követelését, a lehetséges eljárásokat, azzal, hogy az ügy békés megoldását kezdeményezte. Az eladó jogi képviselője visszautasította a kilométerórával kapcsolatos vádat, továbbá nem tartotta megállapíthatónak a meghibásodás pontos okát, valamint hivatkozott arra, hogy a gépjárművet bank vette meg, így álláspontja szerint a nyilatkozattételre csak a vevő jogosult.
2014 februárjában az eljárás alá vont ügyvéd feljelentést tett az illetékes rendőrkapitányságon kilométer számláló meghamisítása miatt. 2014 májusában telefonon, majd 2014 decemberében írásban kereste meg az eljárás alá vont ügyvéd a nyomozó hatóságot tájékoztatást kérve. 2015 januárjában ismételt szóbeli megkeresésre azt a tájékoztatást kapta, hogy az eljárás folyamatban van. 2015 februárjában ismételt írásbeli megkeresést intézett a nyomozóhatósághoz, választ nem kapott.
2015 januárjában megkereste levélben az eljárás alá vont ügyvéd a bankot és ismertetve az okokat, bejelentette, hogy ügyfele a lízing szerződéstől eláll. Ügyvédi meghatalmazását mellékelte. A bank levelében közölte, hogy 2014 novemberében a bejelentő közvetlenül fordult hozzájuk, ahol csak a saját elérhetőségét adta meg, így az ügyvédnek csak külön erre vonatkozó kérelem esetén hajlandók válaszlevelet küldeni.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd továbbra sem rendelkezett ügyfele elérhetőségével, annak édesanyján keresztül üzent, hogy amennyiben fenn kívánja tartani a megbízást, keresse fel az ügyvédi irodát. A bejelentő telefonon jelentkezett az ügyvédjelöltnél, megerősítve a megbízást. Így 2015 áprilisában adatszolgáltatást kért az iroda a gépjárműről, előlegezve ennek költségét, előadva, hogy az adatokat perben kívánják felhasználni.
Ezt követően a bejelentő telefonon történ jelentkezésekor tájékoztatta őt az eljárás alá vont ügyvéd, hogy ingyenesen a Békéltető Testülethez lehet fordulni. Ez 2015 novemberében megtörtént. A Békéltető Testület hatáskörének hiányát állapította meg és áttette az ügyet a Pénzügyi Békéltető Testülethez, amely hiánypótlást bocsátott ki. Az eljárás alá vont ügyvéd a hiánypótlásnak eleget tett. Az eljárás nem volt eredményes.
Ezt követően a bejelentő 2017-ig nem jelentkezett, édesanyja 2017 márciusában vette fel a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel, átadta az eltelt idő alatt érkezett iratokat és a bejelentő üzenetét, hogy indítsanak polgári peres eljárást. Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta, hogy a bírósági eljárás illetékköteles, azonban az ismeretségre tekintettel az ügyvédi iroda megelőlegezi költségeket, mint ahogyan az addig felmerült költséget is. A keresetlevelet az eljárás alá vont ügyvéd benyújtotta a járásbírósághoz, annak hiánypótlását határidőben teljesítette, az eljárási illetéket befizette. A járásbíróság végzésével az ügyet áttette a [...] bírósághoz a II. r. alperes kérelme alapján.
A bíróság a keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasította azzal az indokolással, hogy az illeték nem került megfizetésre és az ügyvédi meghatalmazásról hiányzott az ügyvéd aláírása. Az eljárás alá vont ügyvéd ismételten benyújtotta a keresetlevelet, igazolva az illeték korábbi megfizetését is. A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította az illetékfizetés elmulasztása miatt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a határozatot a nyitva álló határidőn belül megfellebbezte, igazolva ismételten az illeték megfizetését. A törvényszék a fellebbezést nem találta alaposnak, ugyan a határozat indokolásában szerepel, hogy a járásbíróság előtt indult eljárásban valóban megfizetésre került az illeték, ugyanis a II. fokú bíróság megkereste a járásbíróság kezelőirodáját, amely igazolta az eljárási illeték megfizetését. Bár az igazolás szerepelt a bíróság előtti eljárásban, ez az I. fokú bíróság figyelmét elkerülte. A II. fokú bíróság arra hivatkozta utasította el a fellebbezést, hogy az eljárási illetéket nem megfelelő összegben fizette meg a felperes. A határozatok egyike sem tartalmazza, hogy azt ki kellett volna egészíteni. A bíróság 66.000 Ft illetéket állapított meg, a befizetett illeték pedig a pertárgyérték 6%-a, 65.568 Ft, ezt ugyan egyik I. fokú elutasító végzés sem tartalmazta.
A bejelentő e-mailben kereste meg az eljárás alá vont ügyvédet, aki az így ismertté vált e-mail címre válaszolt, tájékoztatta a bejelentőt, hogy a bírósági eljárás nem vezetett eredményre az illeték hiánya miatt, annak ellenére, hogy azt az eljárás alá vont ügyvéd megfizette. Tájékoztatta az ügyvéd a bejelentőt arról is, hogy a keresetlevelet ismételten be kellene nyújtani az illeték megfizetése mellett, kérte a bejelentőt, hogy tájékoztassa őt erre vonatkozóan döntéséről. A bejelentő nem adott választ, ugyanakkor a megbízást nem mondta fel.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást az eljárás alá vont ügyvéd érdemi nyilatkozata, de elsődlegesen az általa csatolt dokumentumok alapján állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd érdemi nyilatkozatában fegyelmi felelősségét vitatta. Álláspontja szerint nem vétett sem az Üttv., sem pedig az EÜSZ ellen, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban felsorolt normákat nem sértette meg, a rábízott ügyet ellátta annak ellenére, hogy az ügyfél a kapcsolattartást nehezítette elérhetőség hiányában.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozata nem alapos.
Az Üttv. 107 § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat az alábbi jogszabály, illetve szabályzati helyeket hívta fel: Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 1. § (1) és (3) bekezdése:
(1) Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Üttv. 28. § (3) bekezdése:
(3) A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Üttv. 39. § (3) bekezdése:
(3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Üttv. 52. § (2) bekezdése:
(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1., 2.2., 2.4., 12.3. pontjaiban foglalt rendelkezések:
2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A Fegyelmi Tanácsnak azt kellett vizsgálnia, hogy a fent felsorolt magatartási és törvényi rendelkezéseket az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e és magatartása az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat kimeríti- e.
Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt dokumentáció azt igazolja, hogy az ügyvéd a megbízás létrejöttét követően haladéktalanul megkezdte a rábízott ügy vitelét. Az érdekelt feleket megkereste, megkísérelte békés úton a jogvita rendezését, a rendelkezésére álló lehetőséggel élve próbált adatokhoz jutni, a rendőrséghez fordult feljelentéssel, a békéltető testületekhez fordult, majd bírósághoz. A megbízást valójában 2014-2019. között szinte folyamatosan teljesítette. Nem róható az ügyvéd terhére, hogy ügyfelével a kapcsolattartás nehézkesen működött. Tehát minden rendelkezésére álló törvényes eszközt igénybe vett.
A bejelentő saját kezűleg írt, általa megfogalmazott tényállást figyelembe véve járt el az ügyvéd. A csatolt dokumentumokból nem volt megállapítható olyan magatartás, amely ellentétes lett volna ügyfele érdekeivel.
A bejelentő nem hivatkozott arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd részére eredeti dokumentumokat átadott volna, vagy kért volna ezekről elismervényt. A bejelentő a bírósági ügyszámokat ismerte, hiszen bejelentésében szerepelnek, alappal feltételezhető, hogy a határozatokat megkapta. Az iratkiadási kötelezettség egyebekben a megbízás teljesítése, vagy felmondása után esedékes. Jelen ügyben a fegyelmi határozat meghozataláig nem merült fel adat arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, vagy a bejelentő a megbízást felmondta volna. A teljesítés pedig a bejelentő válaszának hiányában félbeszakadt, mivel az eljárás alá vont ügyvéd utolsó e-mailjére nem válaszolt.
A becsatolt iratokból megállapítható, hogy az ügyvéd törekedett arra, hogy legjobb tudása szerint járjon el és teljesítse a megbízást.
Tény, hogy a fegyelmi biztos felhívásának az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettség tekintetében nem tett eleget, azonban azt a fegyelmi eljárásban teljes körűen pótolta és részletes érdemi nyilatkozatot is tett, ezek hiányában tényállás nem lett volna megállapítható.
A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményét mérlegelve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelen ügyben elbírálandó magatartásnál legfeljebb a negligentia olyan enyhe mértékét lehetne megállapítani, azt is inkább jogértelmezési kérdésben, amely nem veszélyes sem a társadalomra, sem pedig az ügyvédi karra. A fegyelmi vétség megállapításához pedig nem csak a vétkesség valamely formájának megléte szükséges, hanem a fegyelmi eljárásban elbírált magatartásnak alkalmasnak kell lennie az ügyvédségbe vetett bizalom csorbítására is. Ennek hiányában a fegyelmi felelősség megállapítása sem lehetséges.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fenti tényállás alapján értékelt magatartás nem éri el a felelősség megállapításához szükséges mértéket, ezért a Fegyelmi Tanács a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Mindezekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács - fegyelmi vétség hiányában - a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, a költségeket az Üttv. 142. § (1) bekezdése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. és 1.5. pontja szerint:
1.4. A fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.5. Amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét legfeljebb az iratcsatolás határidőben történő elmulasztása miatt lehetne megállapítani, azonban a jelen ügyben ezt a magatartást fegyelmi büntetéssel értékelni nem felelne meg az arányosság követelményének, figyelmeztetés pedig nem szerepel a törvényi lehetőségek között. Ezért a Fegyelmi Tanács a fenti FESZ rendelkezésekkel élve az alábbi jogszabályokat alkalmazta:
az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018 (XI. 26.) MÜK Szabályzat.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. október 17. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 141.)