A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. július 7. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti .
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd letétkezelési tevékenységét kifogásolta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó iratokat 8 napon belül küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében fegyelmi felelősségét vitatta. Csatolta az ügy releváns iratait, egyidejűleg utalt arra, hogy a megbízást érintően már volt folyamatban előzetes vizsgálati eljárás, amely során már csatolt iratokat.
A bejelentő bejelentését kiegészítette, amelyre vonatkozó észrevételeiben az eljárás alá vont ügyvéd fenntartotta korábbi álláspontját.
A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyről a bejelentőt értesítette.
A Fegyelmi Tanács tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyben határozatát tárgyaláson kívül fogja meghozni, egyidejűleg felhívta, hogy további észrevételeit 15 napon belül teheti meg. Az eljárás alá vont ügyvéd további észrevételt nem tett.
A tényállás:
A [...] „lakás” megnevezésű ingatlan a bejelentő kizárólagos tulajdonát képezte. Az ingatlant jelzálogjog terhelte.
A bejelentő adásvételi szerződést kötött a vevőkkel, amelynek alapján eladta részükre a fenti ingatlant 43.000.000 Ft vételár ellenében. A vevők a szerződést megelőzően 2.150.000 Ft-ot, a szerződés megkötésével egyidejűleg pedig további 2.150.000 Ft-ot fizettek meg az eladó részére. A fennmaradó vételárból a vevők 2016. július 4. napjáig további 23.650.000 Ft megfizetését vállalták az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára, amelynek célja a tehermentesítés, illetve az ingatlant terhelő tartozás csökkentése volt. Az utolsó vételár-részlet 10.750.000 Ft, amelyet a vevők kölcsönből kívántak kiegyenlíteni. A bejelentőt az ügyletkötés során másik ügyvéd képviselte.
A felek a szerződést módosították. A módosítás alapján a felek felhatalmazták az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az időközben letétbe helyezett 23.650.000 Ft vételár-részlet terhére a tehermentesítést az eljárás alá vont ügyvéd intézze. Ezen túlmenően a vevők vállalták, hogy az utolsó, 10.750.000 Ft vételár-részletet is ügyvédi letétbe utalják.
A szerződés-módosítás 3.1. pontja szerint: „a teljes vételár megérkezését követően, abban az esetben, ha az ingatlan teljesen tehermentes, illetve a bank törlési kérelme legalább széljegyen szerepel, és Eladó bemutatja érkeztetett példányt ügyvéd részére, úgy az eljárás alá vont ügyvéd kifizeti a teljes vételárból fennmaradó - a pénzintézet által ügyvédi letétbe teljesített - összeget az Eladó részére azzal, hogy 1.000.000 Ft összeget visszatart mindaddig, amíg az ingatlan birtokbaadása nem történik meg. Ezen összeg a birtokbaadással egyidejűleg esedékes. Felek az ügyvédi letétbe történő utalást, mint teljesítést elfogadják és ezen összegnek az ügyvédi letéti számlára történő megérkezésével a vevők teljesítették fizetési kötelezettségüket és a bejegyzési engedély beadható az illetékes földhivatalhoz.”
A szerződés-módosítás 4.1. pontja szerint: „Felek megállapodnak abban, hogy a lakás birtokbaadása a teljes vételár megfizetésétől (vagyis az eljáró ügyvédnek történő átutalástól) számított 15 napon belül történik. Amennyiben az eladó a birtokbaadás feltételeit nem tudja teljesíteni, úgy a jelen szerződés szerinti kötbért köteles fizetni. A kötbér összege az utolsó vételárból levonható és az eljáró ügyvéd a levonásokkal csökkentett összeget köteles kifizetni az eladó részére.”
Az eljárás alá vont ügyvéd 22.507.023 Ft-ot a jelzálogjogosult, 5.442.977 Ft-ot pedig a bejelentő részére megfizetett, ennek alapján a tehermentesítés megtörtént. A hivatal a jelzálogjogot az ingatlan- nyilvántartásból törölte.
A bejelentő egy indokolás nélküli elállási nyilatkozat-tervezetet küldött az eljárás alá vont ügyvédnek, kérve annak véleményezését, hivatkozással arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek az ő érdekeit is képviselnie kell. Az eljárás alá vont ügyvéd válaszlevelében jelezte, hogy az elállásnak jogi alapja nincs, az elállással az eladó súlyos kockázatot vállal és rosszul dönt. Álláspontjához csatlakozott a bejelentő képviseletét ellátó ügyvéd is. Ettől függetlenül az eladó elállási nyilatkozatát közölte.
A vevők a hátralékos 10.750.000 Ft vételárat letétbe helyezték az eljárás alá vont ügyvédnél. Erről az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt, egyidejűleg kérte, hogy a bejelentő a letétbe helyezett tulajdonjog-bejegyzési engedély kiadásával kapcsolatban foglaljon állást. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd egyeztetést kezdeményezett a felek között, amely a bejelentő távolmaradására tekintettel eredményre nem vezetett.
A vevők kereseti kérelmet terjesztettek elő elállás érvénytelenségének megállapítása, ingatlan kiürítése és kötbér megfizetése iránt. A keresetindítás tényét az eljárás alá vont ügyvéd előtt igazolták. Az eljárás alá vont ügyvéd a letétként kezelt tulajdonjog-bejegyzési engedélyt benyújtotta az ingatlanügyi hatósághoz, amelynek alapján a kormányhivatal - fellebbezés és hatályon kívül helyezés után - a vevők tulajdonjogát bejegyezte. Az eljárás alá vont ügyvéd állásfoglalás iránti kérelmet terjesztett elő a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, kérve a kamara jogi álláspontját, hogy adott feltételek mellett hogyan járjon el. A kamara tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy állásfoglalás kiadására nincs hatásköre. Az eljárás alá vont ügyvéd kezdeményezte 10.750.000 Ft bírósági letétbe helyezését.
A törvényszék az eljárás alá vont ügyvédet hiánypótlásra hívta fel, amelyben - a többi között - 250.000 Ft eljárási illeték lerovására hívta fel. Miután az illeték lerovását egyik fél sem vállalta, az eljárás alá vont ügyvéd a hiánypótlásnak nem tett eleget, így a törvényszék a bírósági letétbe helyezés iránti kérelmet elutasította. A törvényszék ítéletével kötelezte a bejelentőt az ingatlan birtokba adására, továbbá az ott írtak szerint kötbér és perköltség fizetésére. Tekintettel arra, hogy az ítélethozatal időpontjában a bírósági letétbe helyezési eljárás még folyamatban volt, a törvényszék e tárgyban is rendelkezett, megállapítva, hogy a letét jogosultja 9.730.000 Ft erejéig a bejelentő, 1.020.000 Ft erejéig pedig a vevők.
Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a feleket, hogy az elsőfokú ítéletről tudomása van, és továbbra is szolgalmazta a felek egyeztetését. A bejelentő a letéti összeg részére történő kifizetését kérte.
A bejelentő panaszt terjesztett elő az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, kifogásolva a jelen fegyelmi eljárás alapját is képező adásvételi szerződéssel kapcsolatos magatartását. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálati eljárást a régi FESZ 15. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette, miután a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja. A határozat tényállási része rögzíti a szerződéskötéses folyamatot, továbbá azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bírósági letétbe helyezte a vételár összeget.
A bejelentő fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, mellőzte a letétre vonatkozó rendelkezést, továbbá a vevők részére megítélt perköltséget mérsékelte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A jogerős ítélet ismeretében az eljárás alá vont ügyvéd levelet intézett a bejelentőhöz, amelyben rögzítette azon álláspontját, hogy a letétben lévő összeget kötbérrel csökkentett összegben tudja kifizetni, a kötbér összegének meghatározásához ugyanakkor a birtok átruházásának időpontját kell dokumentálni, ehhez birtokbaadási jegyzőkönyvet kért.
A jogerős ítélet ellen a bejelentő terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria ítéletének kézhezvételét követően, a vevők által készített kimutatás alapján, a letét teljes összegét a vevők jogi képviselőjének rendelkezése szerint fizette ki.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a bejelentés és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, valamint mellékletei, továbbá az előzetes vizsgálati eljárásban foganatosított meghallgatás jegyzőkönyve, és a meghallgatás nyomán az eljárás alá vont ügyvéd csatolt okiratai, végül a Budapesti Ügyvédi Kamara előtt korábban folyamatban volt előzetes vizsgálati eljárás iratai alapján állapította meg.
A tényállás a vonatkozó szerződés, annak módosítása, bírósági ítéletek, valamint az eljárás alá vont ügyvéd, a bejelentő és a vevők levelezése alapján érdemben egyértelműen megállapítható volt.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy bár a letét kifizetésének feltételei bekövetkeztek, a kifizetést az eljárás alá vont ügyvéd mégsem teljesítette. Ezen magatartásával a fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (1)-(3) bekezdését, 48. § (1) bekezdését, az Etikai szabályzat 2.1. és 2.2. pontjaiban foglaltakat, valamint a 7/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 1.1. pontját, ezzel 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el. Végrehajtásában felfüggesztett pénzbírság kiszabására tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében fegyelmi felelősségét vitatta. Megítélése szerint a bejelentő elállási nyilatkozatával a szerződés fennállása vitássá, ezzel egyidejűleg annak jogosultja bizonytalanná vált. Nem volt célja a letét magánál tartása, azt a bíróság ítéletének megfelelően kívánta teljesíteni, és a Kúria határozatának ismeretében ennek megfelelően is járt el.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozata nem alapos.
Az Üt. 3. § (2) bekezdése, valamint a régi Etikai Szabályzat 3/2. pontja szerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
A letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 1/2014. (XI. 03.) MÜK Szabályzat (korábbi Letéti Szabályzat) 6. § (1) bekezdése szerint az ügyvéd a megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés szerint fizesse ki, vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse vagy adja vissza. (teljesítési letét)
Az Üt. 41. § (1) bekezdése szerint nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.
A fegyelmi eljárást elrendelő határozat alapján a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd két magatartását vizsgálta: (1) a letétbe helyezett utolsó vételár-részlet kifizetésének elmaradását, valamint (2) a letétként kezelt összeg vevők részére történő ki(vissza)fizetését. Itt kell utalnia a Fegyelmi Tanácsnak arra, hogy a 2016 novemberétől folyamatosan tanúsított magatartására tekintettel arra az Üt., a régi Etikai Szabályzat és a korábbi Letéti Szabályzat rendelkezései az irányadók.
1. A letét kifizetésének elmaradása.
Az adásvételi szerződés a módosítás 3.1. pontjának letétre vonatkozó rendelkezését a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztossal azonosan értelmezi. A letét kifizetésének feltétele az ingatlan tehermentessége, illetve a jelzálogjog törlése iránti kérelem legalább széljegyen történő szereplése volt. Ez a letéti feltétel teljesült, a letét kifizetésének így jogi akadálya nem volt, ide nem értve a birtok átruházásra fenntartott 1.000.000 Ft összeget.
Az eljárás alá vont ügyvéd jogi álláspontja ehhez képest eltérő volt, megítélése szerint a bejelentő elállása folytán, amely érvényessége esetén a szerződést felbontja, a letéti összeg jogi sorsa bizonytalanná vált. A két álláspont közül nyilván csak az egyik lehet helyes, ennek a vitának az eldöntése ugyanakkor polgári bíróság hatáskörébe tartozik, amely eljárást a bejelentő indíthatott volna meg. A Fegyelmi Tanács meggyőződése szerint ebben az esetben az eljárás alá vont ügyvéd eltérő jogértelmezése fegyelmi felelősség megállapításának nem lehet alapja, miután az adekvát ténybeli és jogi alapokon nyugodott. A bejelentő elállást közölt és elszámolást kezdeményezett, amelyből releváns következtetés vonható le arra, hogy a hátralékos vételárra a továbbiakban nem, hanem az ingatlan tulajdonjogára tart igényt.
A Fegyelmi Tanács fenti álláspontjától függetlenül a fegyelmi felelősségre vonás önálló akadályát képezi a korábban folyamatban volt előzetes vizsgálati eljárás. Ebben az eljárásban a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke teljes terjedelmében megismerte az adásvételi szerződést, annak módosítását és egyértelmű tudomást szerzett arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a letéti összeget nem fizette ki, hanem annak bírósági letétbe helyezését kezdeményezte. A fenti magatartás ismeretében fegyelmi eljárást nem kezdeményezett, így az Üt. 41. § (1) bekezdés első fordulata alapján a fegyelmi felelősségre vonásnak egyébként is akadálya lenne.
Végezetül utal a Fegyelmi Tanács arra, hogy teljes mértékben hiányzik a fegyelmi felelősség alanyi oldala is. A megállapított tényállás alapján egyértelmű az eljárás alá vont ügyvéd azon törekvése, hogy szabályosan járjon el. Bírósági letétbe kívánt teljesíteni, ennek eredménytelensége után a felekkel folyamatosan tartotta a kapcsolatot, számos alkalommal kísérelve meg az egyeztetést.
2. A letéti összeg vevő részére történő kifizetése.
A bejelentő kifogásával ellentétesen az adásvételi szerződés módosításának 4.1. pontja kifejezetten feljogosította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az utolsó vételárból a levonásokkal csökkentett összeget fizesse ki az eladó részére.
A Fegyelmi Tanács meggyőződése szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartása és a bejelentő által állított károsodás között semmilyen összefüggés nincs.
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd és saját ügyvédje javaslata ellenére élt elállással, amely - jogerős bírósági ítélet által megállapítottan - jogellenesnek bizonyult. Amennyiben a bejelentő az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul veszi, úgy a letéti összegből jelentős rész illette volna meg. A bejelentő ennek ismeretében határozott úgy, hogy az ingatlan birtokát továbbra sem ruházza át, hanem fellebbezéssel él. Ezen magatartásának következményeit az eljárás alá vont ügyvédre nem háríthatja át. Az kizárólag a birtokbaadás késedelmének köszönhető, hogy a jogerős bírósági ítélettel megállapított kötbérkövetelés összege elérte a letétként kezelt összeget.
Mindezekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács - fegyelmi vétség hiányában - a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, a költségeket az Üttv. 142. § (1) bekezdése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog, valamint a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetősége az Üttv. 127. § (3) bekezdésén alapszik.
Alkalmazott jogszabályok: az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.), a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 1/2014. (XI. 03.) MÜK szabályzat (régi Letéti Szabályzat), „az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól” szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi Etikai Szabályzat), és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat „A fegyelmi eljárásról” (FESZ).
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. szeptember 23. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 144.)