A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. július 23. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000,- Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot és felhívta eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles csatolni, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette észrevételeit, amelyhez mellékelte az üggyel összefüggő iratait.
A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság kijelölt Fegyelmi Tanácsának elnöke kezdeményezte a határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalát.
A tényállás:
A bejelentő, mint felperes személyesen eljárva keresetet nyújtott be a törvényszékre személyiségi jogsértés tárgyában az önkormányzat alperessel szemben. A hivatal a bejelentő kérelmére pártfogó ügyvédként rendelte ki az eljárás alá vont ügyvéd által vezetett ügyvédi irodát.
A bejelentő a határozatban foglaltaknak megfelelően telefonon kapcsolatba lépett az eljárás alá vont ügyvéddel, és már ekkor jelezte számára, hogy az ügyben átvette a bíróság hiánypótlásra felhívó végzését, így az abban foglalt 15 napos határidőre tekintettel soron kívüli konzultáció szükséges. A határozat szerint, lévén kötelező a jogi képviselet, ügyvéd által ellenjegyzett formában kérte a bíróság a keresetlevél benyújtását, csatolva az eljárási jogosultságot igazoló mellékletet is.
Az eljárás alá vont ügyvéd az irodájában fogadta bejelentőt, aki átadta a kirendelésről szóló határozatot és a hiánypótló végzést, egyben bemutatta a keresetlevelet. Az eljárás alá vont ügyvéd kérte, hogy a benyújtott keresetet e-mailben, word formátumban küldje meg részére, illetve tájékoztatta, hogy valószínűleg határidő-hosszabbítást fog kérni, figyelemmel a terjedelmes iratanyagra és a határidő rövidségére. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen a napon tényállást készített, melyben az ügy tárgya és a bejelentő által a keresetben megjelölt jogsérelem is rögzítésre került.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem jelezte ügyfelének, sem nyomban a hivatalnak, hogy az adott ügy tárgya nem tartozik a kompetenciájába, a perre nézve nincs meg a kellő szakértelme.
A bejelentő e-mailben megküldte az eljárás alá vont ügyvédnek a keresetlevelet. Az eljárás alá vont ügyvéd ekkor sem jelezte a bejelentőnek, hogy további adatokra, vagy iratokra lenne szüksége, ahogyan azt sem, hogy bármely oknál fogva nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit.
Az eljárás alá vont ügyvéd anélkül, hogy az ügyfelét, vagy a bíróságot erről tájékoztatta volna, kérte a kirendelés alóli felmentését arra hivatkozással, hogy az ügy tárgya nem tartozik a szakterületébe. Az eljárás alá vont ügyvéd a bíróság felé határidő-hosszabbítás iránti kérelmet terjesztett elő.
A törvényszék felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kézhezvételt követő 15 napon belül tegyen eleget a végzésben foglaltaknak, erről azonban ügyfelét nem tájékoztatta.
A hivatal határozatában mérlegeléssel és nem a szolgáltatási szerződésére (azaz arra, hogy a szerint ne tartozna az ügy a szakterületébe) mentette fel az eljárás alá vont ügyvédet a kirendelés alól. Az eljárás alá vont ügyvéd erről a körülményről sem értesítette bejelentőt.
A törvényszék a pert megszüntette, mivel a jogi képviselő által ellenjegyzett keresetlevél nem lett határidőben benyújtva, egyben 27.000 Ft összegű díjfizetésre kötelezte a bejelentőt.
Ezt a határozatot már az időközben kirendelt [...] és Társai Ügyvédi Iroda vette át, aki igazolási kérelemmel élt a mulasztás miatt, amit a bíróság határozatával elutasított, mivel az elkésett.
Később az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között az előzetes vizsgálati eljárást követően kapcsolatfelvételre került sor, melynek során az ügyvéd mindent megtett a kialakult probléma és a vitás helyzet megoldása érdekében, külön megbízási díj felszámolása nélkül elvállalta a bejelentő jogi képviseletét a tárgyi ügyben.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos szerint megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a pártfogó ügyvédi tevékenység ellátása során nem tett eleget a szakmai szabályoknak, tevékenységét nem a szakmai előírásoknak megfelelően, a legjobb tudása és lelkiismerete szerint látta el, nem tett eleget a szolgáltatási szerződésében vállalt kötelezettségeinek, ami alkalmas volt arra, hogy az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett közbizalmat megingassa, az ügyvédi hivatás méltóságát megsértse. Ezért egy rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során csatolt észrevételében visszautasította a bejelentésben foglaltakat, előadta, hogy álláspontja szerint a jogszabályoknak és a szakma szabályainak betartásával járt el, nem követett el fegyelmi vétséget. Utalt arra, hogy a bejelentőnek és az új kirendelt pártfogó ügyvédi irodának lett volna jogi eszköze a hiányok pótlására.
A bejelentő úgy nyilatkozott, hogy eljárás alá vont ügyvéddel az ő kezdeményező együttműködése alapján megállapodást kötött, és kijelentette, hogy nem kívánja elmarasztalását.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az Üttv. 1 § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 36. § (2) bekezdése alapján a kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.)
2.1. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez (...).
Az ÜESZ 2.4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A 2003. évi LXXX. tv. (Jstv.) 67. § (1) bekezdése szerint a szolgáltatási szerződésben a jogi segítő kötelezettséget vállal arra, hogy - a közreműködési kötelezettségének terjedelmén belül - a hozzá e törvény alapján forduló felek részére ingyenesen jogi szolgáltatást nyújt, amelyet csak e törvényben foglalt okból jogosult megtagadni.
A Jstv. 69. § (1) bekezdése értelmében a jogi segítő szolgáltatási szerződésben megjelölt időtartamra vonatkozó közreműködési kötelezettsége vagy általános jellegű, vagy az általa megjelölt szakterületre, illetve az általa egy hónapra megjelölt számú ügyben történő jogi szolgáltatásra terjed ki. A (2) bekezdés szerint a jogi segítő a szakterületét a névjegyzékben a következők szerint jelölheti meg: a) polgári és közigazgatási ügyek, b) büntetőügyek.
A Jstv. 70. § (1) bekezdés kimondja, hogy a jogi segítő - ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak - a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha
a) a közreműködést mint ügyvéd is köteles lenne megtagadni az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján, vagy a reá vonatkozó etikai szabályzat értelmében,
b) már teljesítette a közreműködési kötelezettségét a szolgáltatási szerződésben meghatározott számú ügyben, illetve a jogi szolgáltatás nyújtása nem tartozik a szolgáltatási szerződésben meghatározott szakterületébe, vagy
c) a fél által kért vagy a jogi segítségnyújtó szolgálat által engedélyezett okirat vagy beadvány készítése, nyilatkozat megtétele csak a szakmai szabályok megsértésével lehetséges,
d) a szolgáltatás nyújtását lehetetlenné teszi az, hogy - a jogi segítőn kívül álló okból - a féllel nem tud együttműködni, és a közreműködés ezen okból történő megtagadásához a jogi segítségnyújtó szolgálat előzetesen hozzájárult.
Az eljárás alá vont ügyvéd több esetben elmulasztotta tájékoztatni a bejelentőt az általa megtett intézkedésekről, és azon túl, hogy a Jstv. 70. § (3) bekezdése előírja a jogi segítségnyújtó szolgálat tájékoztatását a közreműködés megtagadására vonatkozóan, azonban az ügyvédi tevékenységre vonatkozó normák az ügyfél felé fennálló tájékoztatási kötelezettséget is rögzítik, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget.
Továbbá a fegyelmi tanács álláspontja szerint az a körülmény, hogy utóbb az igazolási kérelem előterjeszthető lett volna, vagy sem, nem mentesíti az eljárás alá vont ügyvédet a fentiekben részletezett kötelezettségei teljesítése és így a fegyelmi felelősség alól.
A rendelkezésre álló adatok alapján eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3), az Üttv.36. § (2) és Üttv. 39. § (3) bekezdéseit, valamint az ÜESZ 2.1. és 2.4. pontjait, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 1 rendbeli, szándékos és folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétség elkövetését állapította meg, mert a cselekménye egy megbízás (pártfogói kirendelés) keretében több jogszabályhelyet, etikai normát sértett meg. A szándékos minősítést pedig az indokolja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a vonatkozó jogszabályokat, kamarai előírásokat ismerni köteles és ezekkel ellentétes eljárása során a magatartása (mulasztása) következményeivel tisztában volt, azokat kívánta, vagy e következményekbe belenyugodott.
A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményére tekintettel, figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd személyes körülményeire is és döntően arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd kezdeményező együttműködése során a bejelentővel megállapodott, aki már eljárás alá vont ügyvéd elmarasztalását sem kérte, az Üttv. 108. § a) pontja alapján írásbeli megrovás alkalmazását találta indokoltnak.
A Fegyelmi Tanács Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. alapján tárgyalás tartása nélkül hozott határozatot, mert az ügy egyszerű megítélésű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács felhívja eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 149. § (1) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. szeptember 23. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 145.)