Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.146/13. határozata

ügyvédi mulasztás, tájékoztatási kötelezettség elmulasztása; iratcsatolási kötelezettség elmulasztása

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. október 12. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 (két) rendbeli - ebből 1 (egy) esetben folytatólagos - szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

170.000 Ft, azaz Egyszázhetvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács a jelen határozat jogerőre emelkedésével elrendeli a [...] számú fegyelmi ügyben hozott, a végrehajtásában 3 (három) évre felfüggesztett, kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott 170.000 Ft, azaz Egyszázhetvenezer forint pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a jelen határozat jogerőre emelkedését követően az igazolványát, a szárazbélyegzőjével együtt haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül adja át a Budapesti Ügyvédi Kamarának.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

1. A bejelentők a Budapesti Ügyvédi Kamaránál tettek nem megfelelő jogi képviselet, valamint kapcsolattartás elmulasztását kifogásoló bejelentést, melyhez mellékletet csatoltak.

A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

A bejelentők a bejelentésüket kiegészítették és ahhoz további mellékleteket csatoltak.

A bejelentők kérelmet terjesztettek elő a közvetítői eljárás lefolytatása iránt, melynek 10.000 Ft-os eljárási díját átutalással megfizették.

A bejelentők bejelentésüket kiegészítették és ahhoz további mellékleteket csatoltak.

A fegyelmi biztos határozatával a hivatalból indult vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.

A kamara elnökhelyettese tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost a kamarai közvetítő jelentéséről és feljegyzéséről, miszerint a közvetítői eljárás a bejelentők és az ügyvédi tevékenységet gyakorló között részmegállapodással befejeződött.

2. A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéd ellen az alábbiak szerint. A rendelkezésre álló adatok alapján az előzetes vizsgálati eljárásban az volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd számos esetben a bejelentők megkereséseit válasz nélkül hagyta, továbbá az ügyük állásáról őket félretájékoztatta, a részére átadott dokumentumokat nem továbbította az ellenérdekű fél felelősségbiztosítójának, továbbá a megbízás megszűnésekor az iratokat nem adta ki a megbízó-bejelentők részére.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos, majd később az eljáró fegyelmi biztos felhívására sem csatolta az ügy releváns iratait, nyilatkozatot nem tett.

Ezzel a magatartásával megsértette az Üttv. 1. § (3), 39. § (3) bekezdését, 52. § (2) bekezdését, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.1., 2.4. 12.2. a) és 12/3. pontjait, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rb. szándékos - ebből egy esetben, a megbízás teljesítése körében, folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétséget követett el.

3. Az ügyben kijelölt Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.

A fegyelmi biztos végindítványában fenntartva a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban rögzített megállapításokat, az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértett rendelkezéseket és a mindez alapján megvalósított 2 (két) rendbeli, melyből 1 (egy) rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség minősítést. Fegyelmi büntetésként az Üttv. 108. § b) pontja szerint pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványát - annak mértékét 250.000 Ft-ban megjelölve - azzal, hogy a Fegyelmi Tanács kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet 30.000 Ft átalányköltség megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács felhívására az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos végindítványára észrevételeket terjesztett elő.

4. A Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívül hozott határozatában az eljárás alá vont ügyvédet 2 rb. - egy esetben folytatólagos - szándékos fegyelmi vétségben marasztalta el. Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 170.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki és kötelezte a 30.000 Ft átalányköltség megfizetésére, valamint elrendelte a [...] sz. fegyelmi ügyben alkalmazott felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását.

Az eljárás alá vont ügyvéd kérelmében tárgyalás tartását kérte: erre figyelemmel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát vesztette.

A tényállás:

A bejelentők 2018. október 12. napján adtak megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek egy hotelben 2018 júniusában elszenvedett balesetükből eredő kárigényük peren kívüli érvényesítésére.

A bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd egymással e-mailben, illetőleg telefonon tartották a kapcsolatot. Az eljárás alá vont ügyvéd több esetben a bejelentők által a részére küldött e-mail üzenetekre egyáltalán nem válaszolt, telefonhívásaikra nem reagált.

A bejelentők 2019 márciusában személyesen átadták az eljárás alá vont ügyvédnek a kárigényük alátámasztásául szolgáló okiratokat, melyet a károkozó hotel biztosítója kért (orvosi ambuláns lapok, jövedelem-kiesésről szóló munkáltatói igazolások, számlák közjegyző által hitelesített másolata), és kérték az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az iratokat továbbítsa a károkozó biztosítója felé.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentők által átadott iratokat nem továbbította a biztosító felé, a bejelentők többszöri érdeklődésére nem reagált, majd tévesen tájékoztatta a bejelentőket az ügy állásáról, nevezetesen azt állította, hogy a biztosítónál áll az ügy.

Az eljárás alá vont ügyvéd e-mailben azt javasolta a bejelentőknek, hogy levelet küld a hotel ügyvédjének, azt ígérte, hogy a levelet tájékoztatásul még kiküldés előtt megküldi a bejelentőknek.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőknek nem küldte meg az ígért levelet, - megfelelő igazolás (tértivevény) bemutatása hiányában - feltehetően a hotel ügyvédjének sem.

A károkozó hotel képviselője tájékoztatás-kérés céljából megkereste bejelentőket, akik ekkor tudták meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen iratot nem küldött meg a biztosítónak.

A bejelentők azonnali tájékoztatás kéréssel fordultak az eljárás alá vont ügyvédhez, azonban az eljárás alá vont ügyvéd ezen megkeresésükre sem válaszolt.

A károkozó felelősségbiztosítója levelében arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy a kárrendezéssel kapcsolatos iratanyagot az eljárás alá vont ügyvéd kétszeri levelük ellenére nem küldte meg részükre.

A bejelentők az eljárás alá vont ügyvéd részére adott megbízást felmondták, azonban a megbízással összefüggésben az eljárás alá vont ügyvéd részére átadott irataikat nem kapták vissza.

A felek között közvetítői eljárás volt folyamatban, amely részmegállapodással zárult.

A részmegállapodás értelmében (i) bejelentők az ügyvéddel szembeni kártérítési igényüket nem tartották fenn, (ii) a bejelentők megerősítették, hogy a megbízással összefüggésben átadott iratanyagot teljes egészében visszakapták, így ezen igényüket rendezettnek tekintik, (iii) a panaszbeadványban részletesen kifejtettek szerint sérelmezett ügyvédi magatartást illetően az eljárással érintett ügyvéd a mulasztás tényét elismerte, a kimentésre felhozott indokokat a bejelentők megértették, de elfogadni nem tudták, így ebben a tekintetben változatlanul kérték a eljárás lefolytatását és szükség esetén a további intézkedés megtételét, így az ügyvédi eljárással kapcsolatos panaszukat változatlanul fenntartották.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

1. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás során a kamara felhívására a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat nem csatolta, a bejelentésre észrevételt nem tett.

Észrevételt a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának kezdeményezését követően, a fegyelmi biztos végindítványára tett csak, ahhoz azonban iratokat nem csatolt.

Előadása szerint és a közvetítői eljárásban is igazoltan több e-mail, sms-váltás történt ügyfeleivel (a bejelentőkkel), amit ők el is ismertek. Félretájékoztatás nem történt.

Megítélése szerint előfordul, hogy az ügyvéd más tempóban és az ügymenet által megkívánt rendszerességgel kommunikál az ügyféllel és nem olyan gyakorisággal, ahogyan az ügyfél gondolná.

A közvetítői eljárásban elmondta ügyfeleinek, hogy az ellenérdekű fél biztosítójának tömörített fájlban elküldte a 42 oldal terjedelmű beszkennelt iratanyagot, amelyet feltehetőleg nem dolgozott fel a másik fél.

A megbízás megszűnésekor nem tartotta vissza az iratokat, azokat akadályoztatásának megszűnését követően eljuttatta ügyfeleinek, amit meg is kaptak és a közvetítői eljárásban el is ismerték.

Előadta, hogy a tárgybeli időszakban egészségügyi kezelésen vett részt veszélyeztetett terhesként, ezért nem tudott cselekedni az ügyfelei által megjelölt 3 napon belül.

Elismerte, hogy nem volt módja becsatolni a kamara részére a vonatkozó bizonyítékait, mert abban az időszakban is egészségügyi ellátás alatt állt várandóssága miatt, a prioritások megváltoztak, majd később - sajnos - elfelejtette ezt pótolni.

A fegyelmi biztos végindítványának a kamarai felhívásra iratcsatolás elmulasztásra vonatkozóan elismerte, a többi pontban megjelölteket elutasította, vétséget nem követett el.

Más tempóban dolgozott, mint ahogyan ezt ügyfelei elvárták.

Ügyfeleinek kárt nem okozott. Visszatetszőnek tartja, hogy az általa elkészített kérelem szerint fizetési szándékot jelzett a biztosító, azonban ügyfelei éppen azon a héten mondták fel a tisztán sikerdíjas megbízást, így ő mindvégig ingyen és önköltségen dolgozott.

Kérte a fegyelmi biztos végindítványának i)-iii) pontjaiban írt vétségek elvetését, a pénzbüntetést mellőzni és fegyelmi büntetésként a figyelmeztetés / megrovás intézményét alkalmazni.

Kérte figyelembe venni anyagilag megterhelő élethelyzetét, amikor is 8 hetes újszülött gyermekét neveli, megnövekedett kiadások mellett.

2. A Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívül hozott fegyelmi határozatának kézhezvételét követően az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kérte. Kérelmét meghaladóan további előadást nem tett, iratokat nem csatolt, bizonyítási indítványa sem volt.

A kitűzött tárgyaláson nem jelent meg, távolmaradását ugyanezen a napon telefonon tett bejelentésével kimentette, a tárgyalás elhalasztását nem kérte.

3. A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást elrendelő határozatát, az abban foglalt tényállást, az indítvány vonatkozásában is, az eredetivel megegyező tartalommal tartotta fent azzal, hogy kérte kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet a 80.000 Ft átalány költség megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa a kiszabandó pénzbírság fegyelmi büntetés mértékét meghaladóan alapos.

Figyelemmel arra, hogy a bejelentők által kifogásolt tevékenység a 2018. október 12-i megbízási szerződést követő időszakra esik, ezért azt a 2018. január 1. napjától hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) és a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezései szerint kellett vizsgálni.

Az Üttv. 107. § értelmében: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

Az Üttv. 39. § (3) bekezdés második mondata értelmében „a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

Az ÜESZ 2.1. pontja szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.”

Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében „az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”

Az ÜESZ 12.3. pontja kimondja, hogy „az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”

Az ÜESZ 12.2. a) pontja értelmében „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni a) az ügyvédi kamara bármely -jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának”

A FESZ 26.4. a) pontja szerint „törvény eltérő rendelkezése hiányában enyhítő körülményként értékelendő különösen, ha a közvetítői eljárás legalább részben eredménnyel zárult.”

Az Üttv. 111. § (2) bekezdése alapján: A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti.

A rendelkezésre álló, a bejelentők által csatolt - és az eljárás alá vont ügyvéd részéről az abban foglaltakat semmivel meg nem cáfoló - iratokból megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem kellően látta el: a megbízó-bejelentők megkereséseire több alkalommal nem reagált, ha válaszolt is, azt többszöri sürgetésre, késedelmesen tette. Az általa adott határidőket sem tartotta meg.

Csak állította, hogy az általa küldött levelet a hotel átvette, de ezt a bejelentők kifejezett kérése ellenére a tértivevény másolatának megküldésével nem igazolta.

Ugyancsak állította, hogy az ellenérdekű fél biztosítójának a 42 oldalas anyagot tömörített fájlban megküldte, ezt azonban semmivel nem igazolta.

Ezzel szemben a bejelentők által csatolt levelekkel igazoltan a biztosító kétszeri felhívása ellenére az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentők által beszerzett és részére 2019. márciusában átadott iratokat nem továbbította a biztosítónak.

Erről a bejelentők a biztosító leveléből értesültek.

Az eljárás alá vont ügyvéd ezzel a magatartásával jelentősen hátráltatta, késleltette a bejelentők kárigényének biztosító általi elbírálását, amit csak fokozott az a körülmény is, hogy a megbízás bejelentői felmondását követően a birtokában lévő (többek között a biztosítónak meg nem küldött) iratokat késlekedve adta ki bejelentők, mint volt megbízói részére.

A tárgyaláson kívül meghozott határozat kézbesítését követően az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kérte, azonban kérelmét nem indokolta, további tényelőadást nem tett, iratokat nem csatolt. Az ennek folytán kitűzésre került tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, noha távolmaradását kimentette, de a tárgyalás elhalasztását nem kérte, tényelőadást nem tett, iratokat nem csatolt.

Minderre figyelemmel a Fegyelmi Tanács a tárgyaláson kívüli határozat meghozatalakor rendelkezésre álló tényállást tekintette irányadónak, ahhoz képest változás nem történt, új előadás, új bizonyíték, további bizonyítási indítvány nem volt.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratok alapján a tényállás mindenre kiterjedően megfelelően megállapítható, így a fegyelmi felelősség is elbírálható volt, nem volt szükséges és indokolt a tárgyalás elhalasztása és az eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatása.

Az eljárás alá vont ügyvéd a kamara felé a fentiekben írt egyetlen, a végindítványra tett észrevételt tette, az ügy elbírálása szempontjából releváns iratokat nem csatolta, nem kérte meghallgatását sem.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy 1.) a bejelentők megkereséseit késedelmesen válaszolta meg, vagy válasz nélkül hagyta, őket az ügyük állásról nem megfelelően, vagy félretájékoztatta, 2.) a részére átadott dokumentumokat a biztosító felé nem továbbította, 3.) a megbízás megszűnésekor az iratokat visszatartva, azokat jelentős késedelemmel adta csak ki, 4.) a kamara felhívása ellenére a vizsgálati szakban az ügy iratait nem csatolta, megszegte a fentiekben hivatkozott, az Üttv. 1. § (3), 39. § (3), 52. § (2) bekezdését, az ÜESZ 2.1., 2.4., 12.2. a) és 12.3. pontjait, és ezzel 2 (két) rendbeli - ebből 1 (egy) rendbeli (a megbízás nem megfelelő teljesítése tekintetében) folytatólagos - fegyelmi vétséget valósított meg.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével: a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével, mérlegelési jogkörében a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét ugyancsak mérlegeléssel és a fokozatosság elvének figyelembevételével, a rendelkező rész szerinti mértékben látta arányban állónak a megvalósított fegyelmi vétséggel.

Figyelemmel arra, hogy a bejelentők által kezdeményezett közvetítői eljárás a felek részmegállapodásával zárult, ezt a Fegyelmi Tanács a FESZ 26.4. a) szerinti enyhítő körülményként értékelte.

Enyhítő körülményként volt értékelhető eljárás alá vont ügyvéd családi-személyi körülménye (8 hetes gyermekének nevelése).

Súlyosító körülményként értékelte azonban a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédnek a megbízás teljesítése során tanúsított, a fentiekben részletezett magatartását, különösen azt, hogy a biztosító részére több, mint fél évet meghaladóan sem küldte meg a rendelkezésére álló és a megbízók kárigényének elbírálásához szükséges iratokat.

A megbízás ellátása során kifejtett tevékenységét is késlekedve teljesítette (ha és amennyiben teljesítette, tekintve, hogy a bejelentő-megbízók kérése ellenére ezt nem igazolta, a kamara részére sem csatolt iratokat), megbízóival is vagy késlekedve tartott kapcsolatot, vagy megkereséseikre egyáltalán nem reagált. A megbízókat ügyük állásáról nem kellően, nem megfelelően tájékoztatta, esetenként félretájékoztatta.

A bejelentőkkel folytatott e-mail-levelezésekben szabadságára hivatkozott, később, a perindítás esetére, annak ellátása akadályának tekintetében képzési programban való részvételre utalt.

Késedelmeinek, mulasztásainak kimentéseként várandóssága miatti egészségügyi ellátásra, veszélyeztetett terhességére nem, csak a fegyelmi biztos végindítványára tett észrevételeiben hivatkozott. Állítását azonban nem igazolta.

Az ügyvéd - a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések, szakmai szabályok alapján - köteles az elvállalt megbízást teljesíteni, az ezzel járó feladatokat ellátni, megbízó-ügyfelei érdekeit szem előtt tartani, akadályoztatása esetén köteles helyettesítésről gondoskodni.

Mindezek hiányában a jogszabályban előírt határidők megtartásával jogosult a megbízás megszüntetésére, ezzel is megóvva megbízói érdekeit azzal, hogy azok a továbbiakban képviseletükről, más megbízott személyében gondoskodhassanak.

Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy az alapul szolgáló tényállás mellett súlytalan az eljárás alá vont ügyvéd azon észrevétele, hogy a megbízás felmondására éppen azon a héten került sor, amikor az általa elkészített kérelem alapján a biztosító fizetési szándékot jelzett. Az eljárás alá vont ügyvéd saját magatartása vezetett a megbízás felmondásához, amikor is a bejelentők által hosszú időn keresztül tanúsított türelem és megértést követően, több hónap eredménytelen elteltét követően, bizalmukat vesztve megszüntették a megbízást.

Ugyancsak súlyosító körülményként kellett értékelni az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét: a 2012. augusztusi ügyvédi bejegyzését követő két éven belül, 2014. évben ellene két fegyelmi eljárás is indult és mindkettő jelentős összegű, az eljárások idején hatályos szabályok szerinti, középmértéket meghaladó pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása mellett emelkedett jogerőre.

Továbbá különösen súlyosbító körülmény, hogy a jelen eljárás tárgyát képező magatartását, mulasztását a 2016. májusában jogerőre emelkedett, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt követte el.

A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kiszabható pénzbírság maximuma 1.000.000 Ft: a Fegyelmi Tanács a jelen eljárásban ennek alapulvételével - de a fegyelmi biztos indítványát eltúlzottnak tartva - szabta ki a mérlegeléssel megállapított és a cselekmény, a fegyelmi vétség súlyával arányban állónak ítélt pénzbírságot.

Itt jegyzi meg a Fegyelmi Tanács, hogy a jelenleg hatályos szabályozás figyelmeztetés fegyelmi büntetést nem ismer: a korábbi szabályozás keretében fegyelmi intézkedésként volt mód csekély súlyú fegyelmi vétség esetén figyelmeztetés alkalmazására.

Az eljárás alá vont ügyvéd a kapott megbízást nem megfelelően teljesítette. Késedelmeivel, mulasztásával negligens magatartást tanúsított, ügyfeleit nem megfelelően tájékoztatta, vagy éppen félretájékoztatta: ezek olyan szabályok megszegése, megsértése, mely alkalmas egyben az ügyvédi hivatásba vetett társadalmi bizalom csorbítására.

A fegyelmi eljárásban - annak vizsgálati szakában - az iratcsatolás elmulasztása önálló fegyelmi vétség.

Az Üttv. 111. § (2) bekezdése alapján a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség esetén a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ellene [...] szám alatt folyamatban volt fegyelmi eljárásban kiszabott, 2016. május 25. napján jogerőre emelkedett, végrehajtásában 3 (három) évre felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt követte el a jelen fegyelmi eljárás tárgyát képező fegyelmi vétséget, figyelemmel a jelen fegyelmi eljárás alapjául szolgáló, a bejelentők által 2018. október 12. napján adott megbízásra. A felfüggesztés 3 éves időtartama 2019. május 25-vel járt le.

A Fegyelmi Tanács a jelen ügy fenti indokolása keretében kifejtett álláspontjára, a fegyelmi vétség súlyára, különösen a súlyosbító körülményekre figyelemmel - mérlegeléssel - a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását indokoltnak látta - az eljárás alá vont ügyvéd korábbi fegyelmi büntetései, a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése nem bizonyult kellően preventívnek, így annak végrehajtását elrendelte.

Az igazolvány és szárazbélyegző kamarai átadására kötelezés a FESZ 25.7. pontján alapul.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslat az Üttv. 135. § (1) bekezdésén alapszik.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. november 25. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 146.)