Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.150/5. határozata

iratkiadási kötelezettség megszegése

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. július 6. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt

170.000 Ft, azaz Százhetvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentő bejelentésében az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta, sérelmezte, hogy a peres képviseletre vonatkozó megbízás keretében az eljárás alá vont volt ügyvéd a tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a megbízói utasításokat figyelmen kívül hagyta és megtagadta az iratok kiadását.

A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd felhívás ellenére érdemi nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt, a bejelentő felhívásra a bejelentését kiegészítette.

Az ügyben eljáró fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

A bejelentő 2012. évben ingatlan adásvételi szerződést kötött leányával és unokájával, amellyel eladta nekik a lakóhelyéül szolgáló lakását, valamint az ugyanabban az épületben található garázsát. A vevők ténylegesen vételárat nem fizettek. A felek között a viszony megromlott és a bejelentő az eredeti állapotot szerette volna helyreállítani. Első ízben a bejelentő megbízást adott az eljárás alá vont volt ügyvédnek 2015. évben, hogy az eredeti állapot helyreállítása érdekében levélben keresse meg leányát és az unokáját. Mivel a megkeresés eredménytelen volt, így a bejelentő megbízta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy igénye érvényesítése érdekében indítson polgári peres eljárást leánya és unokája ellen. A megbízási díj 500.000 Ft volt, amelyet a bejelentő megfizetett, és amelyről számlát is kapott.

A megbízás alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd keresetet nyújtott be a bíróságra a színlelt szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. A keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés ellen az eljárás alá vont volt ügyvéd által benyújtott fellebbezést a törvényszék elutasította, az első fokú végzést helybenhagyta.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a keresetlevelet - immár megfelelő tartalommal - ismételten benyújtotta a bíróságra, amelyet azonban a bíróság elutasított. Az eljárás alá vont volt ügyvéd által előterjesztett fellebbezés kapcsán a törvényszék az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasította.

A megismételt eljárásban a bíróság ítéletével a bejelentő javára döntött, majd az ellenérdekű fél fellebbezése kapcsán eljárt törvényszék jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.

A törvényszék ítéletének kihirdetését követően a bejelentő felülvizsgálati kérelem elkészítésére kérte az eljárás alá vont volt ügyvédet, aki ezért további 150.000 Ft megbízási díjat kívánt felszámolni, tekintettel arra, hogy az ügyvédi megbízási szerződés nem terjedt ki a felülvizsgálati eljárásra.

A felülvizsgálati eljárásért felszámítandó díjat a bejelentő nem kívánta megfizetni, ezért külön megbízást adott másik ügyvéd részére a felülvizsgálati eljáráshoz szükséges dokumentáció elkészítésére. Ezzel összefüggésben kérte az ügyben keletkezett peres és peren kívüli iratok kiadását az eljárás alá vont volt ügyvédtől, aki azt 170.000 Ft másolási költség megfizetéséhez kötötte. A későbbiekben az utóbb megbízott ügyvéd is kérte a keletkezett peres és peren kívüli iratok kiadását, amelyet azonban az eljárás alá vont volt ügyvéd megtagadott.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi eljárás során érdemi védekezést nem terjesztett elő, iratokat nem csatolt. A tényállás azonban a bejelentő által csatolt iratokból aggálytalanul megállapítható volt.

A bejelentő előadása szerint az őt terhelő bizonyításra több tanút jelölt meg bizonyítási indítvány előterjesztése céljából, azonban az eljárás alá vont volt ügyvéd ennek nem tett eleget. A csatolt jegyzőkönyvből megállapíthatóan az eljárás alá vont volt ügyvéd tanúbizonyítási indítványt terjesztett elő.

A bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződés nem terjedt ki a felülvizsgálati eljárásra, így az eljárás alá vont volt ügyvéd megbízása a törvényszék ítéletével megszűnt. A felülvizsgálati eljárás ellátása nem kérhető számon az eljárás alá vont volt ügyvédtől.

A becsatolt iratokból nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd miről nem adott tájékoztatást a bejelentőnek.

Ténykérdés azonban, hogy a megbízás megszűnését követően az eljárás alá vont volt ügyvéd sem a bejelentőnek, sem az új jogi képviselőnek az iratokat felszólítás ellenére nem adta ki, továbbá először azok kiadását 170.000 Ft fénymásolási költség megfizetéséhez kötötte.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos az indítványát módosította és azt az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben csupán az iratok kiadását megtagadó magatartása tekintetében tartotta fenn. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd magatartása az Üttv. 52. §-ba és az ÜESZ 2.4. pontjába ütközik, ezzel egyrendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács vizsgálta az elévülés kérdését és az alkalmazandó jogszabályokat, figyelemmel arra, hogy 2018. január 1-jén lépett hatályba az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

Az eljárás alá vont ügyvéd megbízása 2018. évben szűnt meg, ezt követően nem adta ki a bejelentőnek és a későbbiekben az új jogi képviselőnek az iratokat. Minderre figyelemmel a 2017. évi LXXVIII. törvény, valamint a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) az irányadó az eljárásra.

Figyelemmel a 2018. évi elkövetésre, a fegyelmi felelősségre vonhatóság nem évült el.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos módosított indítványa alapos.

Az Üttv. 52. § (2) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója a megbízás teljesítése után az ügyfél kérésére köteles kiadni az iratokat az Üttv. 52. § (3) bekezdésében felsoroltak kivételével.

Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.

Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd magatartását kizárólag a fegyelmi biztos módosított indítványa körében vizsgálta és értékelte.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédet korábbi fegyelmi vétsége miatt jogerősen kizárás fegyelmi büntetéssel sújtották, így a Fegyelmi Tanács elegendőnek látta a pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását a határozatban írt mértékben.

A jogkövetkezmények tekintetében a Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség súlyával arányban állónak tartotta az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását és annak mértékét 170.000 Ft-ban határozta meg, továbbá 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ). 40.2. pontja alapján a fizetendő átalányköltséget 80.000 Ft-ban határozta meg.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. szeptember 5. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 150.)