Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. F. 152/14. határozata

ügyvédi mulasztás, tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, iratvisszatartás

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember 20. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

300.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd pártfogó ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta, miszerint nem megfelelően látta el jogi képviseletét és elmulasztotta iratkiadási kötelezettségét.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot, majd ugyanezen a napon kelt levelében felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó releváns iratait küldje meg és nyilatkozatát terjessze elő. A volt ügyvéd az iratokat a Budapesti Ügyvédi Kamara részére nem küldte meg.

Az eljáró fegyelmi biztos határozatával kezdeményezte a fegyelmi eljárás lefolytatását.

A tényállás:

A gyámhivatal 2018. szeptember 24-én engedélyezte a bejelentőnek, hogy apaság megdöntésére irányuló per indításával kapcsolatos ügyben 5 óra időtartamban, jogi tanácsadás és keresetlevélszerkesztés céljából jogi szolgáltatást vegyen igénybe az állam költségén.

Az engedély alapján a bejelentő felvette a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel. Felek a kapcsolatot egymással e-mail útján és személyesen tartották. Az eljárás alá vont ügyvéd elkészített egy keresetlevéltervezetet, melyben a bejelentő, mint felperes keresetet indított gyermektartásdíj csökkentése és érdemtelenség megállapítása iránt. A keresetlevél tartalmát - többszöri e-mail váltást követően - 2019. december 11-én véglegesítették.

2019. december 17-én az eljárás alá vont ügyvéd e-mail útján megküldte a bejelentőnek a végleges keresetlevelet és mellékleteit. Egyúttal tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a keresetlevelet 5 példányban nyomtassa ki, írja alá 2 tanúval együtt, majd a mellékletekkel vigye be a bíróságra és ott érkeztesse, mely meg is történt.

A bíróság végzésében a keresetlevél visszautasításának terhével felhívta a bejelentőt, mint jogi képviselő nélkül eljáró felperest, hogy keresetlevelét a jogszabályban az adott pertípusra előírt formanyomtatványon terjessze elő.

A végzésről a bejelentő e-mail levelében tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet és további segítséget kért tőle az ügyben. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívta a bejelentőt, hogy amennyiben igényt tart a peres képviseletre, úgy szerezzen be arra szóló pártfogó ügyvédi meghatalmazást.

A gyámhivatal engedélyezte a bejelentőnek, hogy pártfogó ügyvédi képviseletet vegyen igénybe a bíróság előtti peres eljárásban.

A bejelentő pártfogó ügyvédi képviseletét az eljárás alá vont ügyvéd elvállalta, a peres képviselettel kapcsolatban személyes egyeztetést tartottak az ügyvédi irodában.

Mivel hónapokig nem történt érdemi lépés az ügyben, a bejelentő e-mailben érdeklődött a peres eljárásról, illetve a tárgyalás kitűzéséről, mire az eljárás alá vont volt ügyvéd e-mailben azt válaszolta, hogy az általa beadott keresetlevelet a bíróság visszautasította, mert az eljáró bíró álláspontja szerint az érvényesíteni kívánt jog, a tényállás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelés nem volt kellően megalapozott. Majd azt is közölte a bejelentővel, hogy „Álláspontom szerint az Ön esetében érdemes a kereseti kérelmet ismételten előterjeszteni és ily formában az idézés kibocsátására lesz alkalmas”.

A bejelentő e-mailben kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a keresetet újból nyújtsa be, aki e-mailben jelezte a bejelentőnek, hogy a kereseti kérelem ismételt előterjesztése felől intézkedett.

2019. október 3-án a bejelentő arról szerzett tudomást, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodája megszűnt. Még ezen a napon e-mailt írt az eljárás alá vont ügyvédnek és kérte visszajelzését, hogy az ügyvédi irodája valóban megszűnt-e, továbbá kérte kiadni a gyermektartási üggyel és egy korábbi üggyel kapcsolatban a volt ügyvédnél levő összes iratait.

A bejelentő sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megkeresésére nem válaszolt, telefonon nem volt elérhető, az iratait nem adta ki. Előadta, hogy különösen hátrányos ez részére, mert az összes eredeti dokumentum az eljárás alá vont ügyvédnél maradt, melyek hiányában esélye sincs az eljárás folytatására. Kifogásolta, hogy a volt ügyvéd sem a keresetlevél visszautasításáról, sem a visszautasított keresetlevél újbóli benyújtásáról semmilyen dokumentumot részére nem küldött, az ismételt benyújtást nem igazolta.

A Fegyelmi Tanács megtekintette az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarai tagságának megszűnése okán a Budapesti Ügyvédi Kamara által kirendelt irodagondnok jelentéseit, melyek szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd nem tájékoztatta az irodagondnokot a folyamatban lévő ügyekről és az egyes ügyfeleket megillető iratokat sem adta át részére.

Tárgyaláson kívüli határozathozatal:

A fegyelmi biztos az Üttv. 127. § (1) bekezdése alapján indítványozta az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását. Álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében és az 52. § (2) bekezdésében, a Pp. 246. § (1) bekezdésében, az ÜESZ 2.4. pontjában foglalt rendelkezéseket, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Indítványozta pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását és az eljárás alá vont volt ügyvéd kötelezését az eljárás költségeinek megtérítésére is.

A Fegyelmi Tanács - helyt adva a fegyelmi biztos indítványának - tárgyaláson kívül meghozott határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért 400.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd tárgyalás tartása iránti kérelemnek minősülő „fellebbezést” terjesztett elő, amely a jogorvoslati határidő túllépése miatti igazolási kérelmet is tartalmazott.

A kitűzött tárgyaláson az eljárás alá vont volt ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását előzetesen csatolt írásbeli beadványában kimentette egészségügyi okokra való hivatkozással és indítványozta, hogy az eljáró tanács a tárgyalás elhalasztása mellett tűzzön ki új tárgyalási időpontot. A bejelentő szabályszerű idézés ellenére szintén nem jelent meg, távolmaradását előzetesen nem jelezte.

A második tárgyaláson a bejelentő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását előzetesen kimentette azzal, hogy kiskorú gyermekére felügyel, és ez akadályozza őt a megjelenésben.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a tárgyalást megelőzően csatolta egy 2020. október 26. napján feladott küldemény tértivevényének másolatát, amely a bejelentő nevére küldött küldemény feladását igazolná. Azonban annak bizonyítására semmit sem tudott bemutatni, hogy mi volt ennek a postai küldeménynek a tartalma, pl. esetleg iratjegyzéket.

Előadta, hogy ebben a küldeményben szerepelt az a tájékoztató levele is, miszerint megírta, hogy nem tudja ellátni a jövőben a bejelentő képviseletét, mert ügyvédi tevékenysége megszűnt. Ez egy sablon kísérőlevél volt, amit akkoriban mindenkinek megküldött. A sablon a gépén el volt mentve, de jelenleg nincs nála belőle kinyomtatott példány, így nem tudja bemutatni.

Előadta, hogy a jogi segítségnyújtásról szóló törvény szerint ugyan az ügy jogerős befejezéséig szólt a megbízás, de a jogerős befejezés nem csak ítéletet jelenthet, hanem visszautasító végzést is. Jelen ügyben abban maradtak az ügyféllel, hogy beadják ismételten a kereseti kérelmet és azt követően jogi segítségnyújtás keretében pártfogó ügyvéd segítségével fogja az eljárást lefolytatni. Ő azonban lemondott az ügyvédi tevékenységéről 2019 júniusában, így onnantól, hogy megkapta az IM-től a törlő határozatot, nem járhatott volna el pártfogóként egyetlen ügyben sem, hiába mondja a törvény, hogy a jogerőig tart a képviselet. A rendelkezésre álló adatok alapján igyekezett szakmailag megfelelő keresetet készíteni. Első alkalommal formai okokból került visszautasításra a kereset, akkor még az ügyfél nevében adták be, de alá sem tudták volna írni, mert peren kívüli támogatás keretében jártak el. Az új Pp. hatálybalépésével egyébként is úgy látták indokoltnak, hogy az ügyfél nyújtsa be, így volt minimalizálható a visszautasítás esélye. Másodjára elektronikusan, mint jogi képviselő terjesztette elő, ekkor is visszautasításra került, amelynek okait a végzés hosszan indokolta. Ő az indokolással nem értett egyet, de e-mailben azt javasolta az ügyfélnek, hogy érdemesebb a keresetlevél jogi hatályának fenntartásával újra előterjeszteni a kereseti kérelmet, mint fellebbezni a végzés ellen. Ez volt 2019. júniusban.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd fenntartva az írásbelit nyilatkozatában foglaltakat, bizonyítási indítványként lényegében határidőt kért a korábban említett, az ügyfél részére kiküldött tájékoztató levél egy példányának, valamint egyéb iratmásolat csatolására.

A fegyelmi biztos ellenezte az indítvány teljesítését.

A fegyelmi biztos előadta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a fellebbezés megnevezésű beadványában nem hivatkozik egyetlen olyan tényre, vagy körülményre sem, amely a fegyelmi felelősségre vonás szempontjából relevanciával bírna, vagyis érdemben a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését nem vitatja.

Állítása szerint a bejelentő által korábban részére átadott iratokat postán visszaküldte ügyfele részére, ugyanakkor ezt az állítást semmilyen okirattal nem támasztotta alá.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban írtakat fenntartotta. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő képviseletében eljárva szakszerűtlen keresetlevelet készített el, nem a jogi képviselő nélkül eljáró félnek alkalmazandó formanyomtatványon bocsátotta azt a rendelkezésére, a bejelentőt nem tájékoztatta az ügy állásáról, nem küldte meg részére az iratokat és ugyancsak nem tájékoztatta kellő időben arról, hogy ügyvédi tevékenysége megszűnt.

Indítványozta annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, az 52. § (2) bekezdésében, a Pp. 246. § (1) bekezdésében és az ÜESZ 2.4 pontjában foglalt rendelkezéseket, ezzel 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget elkövetve. Indítványozta a középmértéket elérő pénzbírság kiszabását, illetve marasztalást az eljárás költségeiben.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Üttv. 107. § szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi...

Üttv. 52. § (2) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.

ÜESZ 2.4. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, melyellentétes az ügyfél jogos érdekével.

A rendelkezésre álló adatok és a tárgyaláson elhangzottak alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy

- a keresetlevelet szakszerűtlenül készítette el, mert a jogi képviselő nélkül eljáró bejelentőnek azt nem az adott pertípusra előírt formanyomtatványon bocsátotta rendelkezésére,

- majd pedig perbeli jogi képviselőként elektronikus úton benyújtott keresetet is szakszerűtlenül készítette el,

- a bejelentőt nem tájékoztatta a perbeli eljárásáról, a perben keletkezett és oda becsatolt iratokról, ügyvédi tevékenysége megszüntetéséről,

- kamarai tagságának megszűnésekor, illetve a bejelentő kérésére az ügyekben keletkezett (és az átvett) iratokat nem adta ki, és nem adta át a kirendelt irodagondnoknak sem,

megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében és 52. § (2) bekezdésében, a Pp. 246. § (1) bekezdésében, az ÜESZ 2.4. pontjában foglalt rendelkezéseket, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget - egy rendbeliként értékelve a szakszerűtlen képviseleti tevékenységet, valamint egy rendbeliként értékelve a tájékoztatási kötelezettség és az iratkiadási kötelezettség elmulasztását - követett el, ezért az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazásával a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

A Fegyelmi Tanács figyelmen kívül hagyta az eljárás alá vont volt ügyvéd tanú meghallgatásra tett indítványát, mert nem jelölte meg, hogy mit kíván a tanú vallomásával bizonyítani, az pedig nem elegendő indok, hogy a bejelentő ügyeit közösen intézték ügyvédjelöltjével. Az iratcsatolásra kért határidőt (a tárgyalás halasztását) pedig azért utasította el a Fegyelmi Tanács, mert erre számos lehetősége volt, és az esetleges teljesítés sem eredményezhette volna az iratkiadás elmulasztásának meg nem történtét.

A fegyelmi büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt - az eljárás alá vont volt ügyvéd által hivatkozott alacsony jövedelmén, két kiskorú gyermekéről és egy rászoruló felnőttről való gondoskodásán, valamint egészségügyi helyzetén kívül - érdemben nem tudott figyelembe venni.

Mivel az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarai tagsága a bejelentés időpontjában már megszűnt, így a kamarai felhívásra történő iratcsatolás elmulasztása körében fegyelmi felelősségre nem vonható. Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács nem hagyhatja figyelmen kívül azt a körülményt sem, hogy az iratküldés igazolására csatolt feladóvevénnyel az eljárás alá vont volt ügyvéd elismerte, hogy az iratokat jelentős késedelemmel küldte volna meg a bejelentőnek, illetőleg az iratokat a kirendelt irodagondnoknak sem adta át. Ez súlyosbító körülményként volt értékelhető.

Súlyosbító körülményként értékelte azt is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd magatartásával jelentősen megnehezítette a bejelentő jogainak érvényesíthetőségét, továbbá azt, hogy korábban több hasonló ténybeli alapon nyugvó fegyelmi vétségben marasztalták el.

A Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontjában írt, a rendelkező rész szerinti, a kiszabható pénzbírság egyharmadához közeli mértékben pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. december 13. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 152.)