A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. október 26. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a
fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
[...] tett bejelentést melyben eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettségszegését kifogásolta. A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Eljárás alá vont ügyvéd beadványában csatolta az ügyben keletkezett iratait, és érdemi észrevételét.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a határozatában fegyelmi eljárást kezdeményezett, melyben 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetelését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére.
Határozatában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről (Üt.) 3. § (2) bekezdésére, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 3/3. valamint a 12/4. pontjára hivatkozott, mint az eljárás alá vont ügyvéd által megsértett normákra.
A fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozatában leírt álláspontja szerint alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztásával, illetve az elvállalt megbízás teljesítése iránti kötelezettségének megszegésével 1 rendbeli - folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
2016-ban pártfogó ügyvédként eljárás alá vont ügyvédet rendelték ki bejelentő részére, melynek során eljárás alá vont ügyvéd bejelentő képviseletében a bejelentő által korábban önállóan beterjesztett, azonban a Törvényszék által a Pp. 130. § (1) bekezdés j) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasított keresetét pártfogó ügyvédként eljárva újra benyújtotta.
Eljárás alá vont ügyvédet a Bíróság felhívta a keresete pontosítására, azonban eljárás alá vont ügyvéd bejelentővel nem tudta felvenni a kapcsolatot, a részére küldött postai küldemény nem kereste jelzéssel visszajött, ezért a keresetet pontosítani nem tudta, melynek következtében az Ítélőtábla végzésével a Törvényszék keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzését helybenhagyta. Ezt követően 2019-ben kereste meg Bejelentő ismételten az eljárás alá vont ügyvédet, és kérte a keresetlevél ismételt benyújtását, eljárás alá vont ügyvéd a korábbi kirendelésre figyelemmel a keresetlevelet ingyenesen elkészítette, azt postán a bejelentő címére megküldte, azonban a perbeli képviseletet nem vállalta.
Eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban előterjesztett nyilatkozatában előadta, hogy bejelentő kérésére a korábbi képviseletre tekintettel a keresetlevelet megszerkesztette, azonban a perbeli képviseletet nem vállalta, a bejelentőt arról tájékoztatta, hogy a kereset alapján a per a Bíróságon ... számon folyamatban van.
A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd a korábbi nyilatkozatát fenntartotta előadta, hogy ingyenesen, a korábbi pártfogói kirendelésére tekintettel vállalta a keresetlevél megszerkesztését, melyet 2020.04.09. napján küldött el bejelentőnek postán, a Szabolcs köz alatti címére. Azért nem rögzítette a megbízást írásban, mert nem akarta vállalni a megbízást, csak szívességből megszerkesztette a keresetlevelet.
Bejelentő a szabályszerű idézésekre nem jelent meg a fegyelmi tárgyaláson, valamint a Fegyelmi Tanács felhívására sem válaszolt.
A fegyelmi biztos előadta, hogy az megállapításra került, hogy eljárás alá vont ügyvéd írásban nem rögzítette a megbízást, így e tekintetben átfordul a bizonyítási teher. Rögzíthető azonban, hogy a bejelentő tényállítása, miszerint négy éve nem történt semmi, nem felel meg a valóságnak, ez az ügy irataiból kitűnik. A bizonyítási eljárás nem járt azzal az eredménnyel, hogy kétséget kizáróan meg lehessen állapítani az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét. A megbízási szerződés írásba foglalásának hiányából adódóan önálló fegyelmi vétségként történő felelősségre vonást nem tartott indokoltnak. Álláspontja szerint önállóan ez a cselekmény nem éri el a társadalomra veszélyesség azon fokát, mely fegyelmi vétség megállapításának alapjául szolgálhatna. Összegezve a körülményeket, a fegyelmi eljárás megszüntetésre tett indítványt.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának helyt adott.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget az alábbi indokok miatt.
Üt. 3. § (2) bekezdése értelmében az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
Üt. 23. § (1) bekezdése szerint az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
Üt. 23. § (2) bekezdése szerint a megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Üt. 37. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Megállapítható, hogy jelen ügyben eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem foglalta írásba, azonban az eljárás alá vont ügyvéd védekezése, miszerint kizárólag a keresetlevél megszerkesztését vállalta, - aminek eleget tett -, nem volt cáfolható. A bejelentő által a bejelentésében leírtak, miszerint 2016 óta az ügyében semmi nem történt, okiratokkal volt cáfolható, és bejelentő a fegyelmi eljárásban a továbbiakban semmilyen megkeresésre nem reagált, így a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd védekezését fogadta el, és a fegyelmi eljárást megszüntette.
A jelen ügyben a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. február 11. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 155.)