A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. november 9. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 40.000 Ft, azaz Negyvenezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentők az eljárás alá vont ügyvéddel szemben okiratszerkesztést kifogásoló bejelentést tettek, melyhez mellékleteket csatoltak.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd közvetítői eljárás lefolytatását kérte, amely azonban meghiúsult.
Az eljárás alá vont ügyvéd iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget.
A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette és egyben az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette.
Határozatának indokolása szerint a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok figyelembevételével megállapított tényállás alapján a bejelentésekben foglaltak nem foghattak helyt, az eljárás alá vont ügyvéd eljárásával kapcsolatban ügyvédi szabályszegésre utaló körülmény nem volt megállapítható, a bejelentéssel érintett ügyvéd az ügyvédi hivatás normáit ebben a körben nem szegte meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd azonban azzal a magatartásával, hogy az előzetes vizsgálati eljárásban az iratcsatolást elmulasztotta, megsértette az ÜESZ 12.3. pontjában foglalt rendelkezést és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Miután azonban a fegyelmi vétség kisebb súlyú és a bejelentők a szükséges iratok nagy részét csatolták, illetve mivel az eljárás alá vont személy fegyelmi előélete sem tette szükségessé szigorúbb következmény alkalmazását, így a határozatának rendelkező részében foglaltak szerint határozott.
A bejelentők a vizsgálat lezárása elleni kifogás tárgyú beadványt terjesztettek elő.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította, felhívta, hogy határozatát vonja vissza és kezdeményezzen fegyelmi eljárást.
Indokolása szerint a kifogásban olyan magatartások is leírásra kerültek, amelyek nyilvánvalóan csak fegyelmi eljárás során kerülhetnek kivizsgálásra, de ezen túlmenően kérdéses lehet a rendbeliség száma is, hiszen különböző időpontokban készült több okiratról van szó.
Az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett a figyelmeztetés nem arányos a fegyelmi vétséggel, a megállapított tényállás pedig hiányos, hiszen nem ad választ a bejelentésben foglalt valamennyi felvetésre.
A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett figyelmeztetést alkalmazó határozatát visszavonta és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi eljárást elrendelő határozat értelmében az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során érdemi nyilatkozatot nem tett, a bejelentők állításait nem vonta kétségbe, így nagyrészt a bejelentők nem vitatott előadásai és a csatolt iratok alapján került sor a tényállás megállapítására: az így rendelkezésre álló adatok és iratok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a határozatban hivatkozott szakmai szabályokat tartalmazó több rendelkezést megsértette, tevékenységét nem a szakmai előírásoknak megfelelően, a legjobb tudása és lelkiismerete szerint látta el.
A felrótt magatartások az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett közbizalom megingatására, illetve az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmasak.
A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti tevékenységeivel és mulasztásaival megsértette az Üt. 27. § (1) bekezdés a) pontjában, a régi ÜESZ 3/1., 3/3., 7/1., 7/3. pontjaiban, az Üttv. 1. § (1), (3) és (5), 20. § (4), 42. § (1), (3) és (4) bekezdéseiben, valamint a 44. § a) pontjában, illetve az ÜESZ. 2.1., 2.2., 2.4. és 12.3. pontjaiban foglalt rendelkezéseket.
Mindezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, négy rendbeli - három esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2016. év végén, 2017. év elején kapott megbízást a [...] Kft-től azzal, hogy a [...] szám alatti telekingatlanon a társaság által megvalósítani kívánt lakóingatlanban kialakításra kerülő lakásokra, teremgarázs-parkolóhelyekre és felszíni parkolók kizárólagos használati jogára vonatkozó adásvételi előszerződés, majd annak alapján és a társasház alapítását és albetétesítést követően a végleges adásvételi szerződéseket elkészítse.
A társaság a kivitelezés finanszírozására projekthitelt vett igénybe a banktól, melynek biztosítékaként a bank javára jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint elővásárlási jog került bejegyzésre az ingatlanra.
Az adásvételi előszerződés tervezetének elkészítését követően az eljárás alá vont ügyvéd egyeztetéseket folytatott a finanszírozó bankkal, annak érdekében, hogy a projekthitel finanszírozásához a bank elvárásai is megfelelő módon szabályozásra kerüljenek.
Az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte a társaság, mint eladó és vevő1 között a [...] szám alatti telekingatlanon a II. emelet 12. jelű lakásingatlan és a 4-es számú teremgarázs parkoló tulajdonjoga tárgyában létrejött ingatlan adásvételi előszerződést. Az előszerződéssel együtt került aláírásra az ügyvédi megbízási szerződés is.
Ebben az időpontban még nem kerültek teljes mértékben véglegesítésre a banki feltételek, ezért az adásvételi előszerződés azt rögzítette, hogy a felek azt követő 30 napon belül kötnek egymással végleges adásvételi szerződést, hogy a társaság a projektfinanszírozó bankkal szerződést köt, és ehhez kapcsolódóan meghatározásra kerülnek a bank végleges adásvételi szerződéssel szemben támasztott elvárásai és feltételei.
Erre figyelemmel az előszerződés módosításra került, annak tervezete előzetesen megküldésre került vevők részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte a társaság, mint eladó és a vevő2 között a [...] szám alatti telekingatlanon a II. emelet 11. jelű lakásingatlan és a 2-es számú teremgarázs parkoló tulajdonjoga tárgyában létrejött ingatlan adásvételi előszerződést. A rendelkezésre álló adatok szerint a vevő a szerződés tartalmát saját jogi képviselőjével leegyeztette és csak ezt követően írta alá a megállapodást. Egyidejűleg az ügyvédi megbízási szerződés is aláírásra került.
Az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte a társaság, mint eladó és a vevő3, illetve haszonélvezeti vevő között a [...] szám alatti telekingatlanon a II. emelet 10. jelű lakásingatlan és a 3-as számú teremgarázs parkoló tulajdonjoga és a kapcsolódó tárolóhelyiség használati joga tárgyában létrejött ingatlan adásvételi szerződést. Egyidejűleg ügyvédi megbízási szerződés is aláírásra került.
A vevő2-vel, a vevő3-mal és a haszonélvezeti vevővel kötött adásvételi előszerződés időpontjában a társaság már rendelkezett a projektfinanszírozó bankkal aláírt szerződéssel.
A társaság kivitelezésre vállalt határidő be nem tartásából eredő (jog) vitában, annak rendezése érdekében vevő3 és vevő2 megbízták a „B” Ügyvédi Irodát a jogi képviseletük ellátásával.
Az eljáró ügyvéd vevő2 jogügylete vonatkozásában levelében megkereste az eljárás alá vont ügyvédet az eladó teljesítési késedelmével kapcsolatos álláspontjával, és kérte a végleges adásvételi szerződés megkötését.
Az eljárás alá vont ügyvéd erre a levélre érdemben reagált, abban kifejtette - a kizárólag az eladók érdekeit szem előtt tartó - saját jogi és az eladó által vele közölt ténybeli álláspontját a kialakult helyzettel kapcsolatban, tájékoztatást adott a rendelkezésére álló adatokról, információkról, megosztotta jogi érveit a kialakult helyzet kapcsán.
Az eljáró ügyvéd a vevő3 jogügylete vonatkozásában megkereste az eljárás alá vont ügyvédet, kérve a megkötött adásvételi szerződés ismételt benyújtását az illetékes földhivatalhoz, mivel a korábbi benyújtást követő hat hónapos függőben tartás határideje letelt, amire tekintettel a vevők bejegyzés iránti kérelme elutasításra került. Az eljáró ügyvéd megítélése szerint a szerződés 7.1. pontja kötelezővé teszi az eljárás alá vont ügyvéd részére a szerződés ismételt benyújtását és a kérelem elintézésének ismételt függőben tartásának indítványozását. Kifejtette továbbá az eladó teljesítési késedelmével kapcsolatos álláspontját.
Az eljárás alá vont ügyvéd erre a levélre is érdemben reagált, abban kifejtette - a kizárólag az eladók érdekeit szem előtt tartó - saját jogi és az eladó által vele közölt ténybeli álláspontját a kialakult helyzettel kapcsolatban, tájékoztatást adott a rendelkezésére álló adatokról, információkról. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerződés 7.1. pontja azt írja elő, hogy a felek a korábbi szerződés technikai jellegű felbontása mellett, egy újabb szerződés aláírását követően, ezen új megállapodás benyújtásával van lehetőség az ismételt földhivatali eljárásra és függőben tartásra.
A vevő1 megbízta „R” ügyvédet a jogvita rendezése során a jogi képviselete ellátásával.
A tárgyi ügyben személyes egyeztetésre került sor, melyről az eljárás alá vont ügyvéd e-mailben összefoglalót készített, rögzítve abban az eladó által előadottakat is. Az e-mail eladóknak, a vevőnek és jogi képviselőjének egyaránt kiküldésre került.
Az eljáró ügyvéd levelében megkereste az eljárás alá vont ügyvédet, tájékoztatást kérve, hogy a szerződésben foglaltak ellenére miért nem került sor a végleges adásvételi szerződés megkötésére, mely megkeresésre eljárás alá vont ügyvéd e-mail megküldésével érdemben reagált.
Az eljáró ügyvéd levelében ismét megkereste az eljárás alá vont ügyvédet a jogi álláspontját közlendő, illetve tájékoztatta ügyfele felmerült kárairól. Az eljárás alá vont ügyvéd e-mailben reagált a levélre, a címzettek között megjelölve eladókat és a vevő1-t is. Ezen e-mailben továbbította az eladó ajánlatát és felhívta a figyelmet a kötbér tekintetében a korábbi tervezethez képest módosított szerződés rendelkezéseire, mivel a vevő1 kötbérigényről is említést tett.
Az előzetes vizsgálati eljárás megindítását követően az ügyben bejelentők kezdeményezésére közvetítői eljárás indult, azonban a felek között megállapodás nem született.
A bejelentők az ügyben büntetőeljárást kezdeményeztek, továbbá a végleges adásvételi szerződés létrehozása iránt polgári peres eljárást kezdeményeztek.
A bejelentők bejelentésüket arra alapozták, hogy az eljárás alá vont ügyvéd őket, mint ügyfeleket az előtte kötött szerződésekkel kapcsolatban - az előadott tényállás szerint - módszeresen megtévesztette és félrevezette, ezzel nekik és az építési projekt valamennyi vevőjének kárt okozott.
Kifogásolták továbbá, hogy a velük kötött szerződések - amelyek fogyasztói szerződésnek minősülnek - számos olyan feltételt tartalmaznak, melyek egyoldalúan hátrányosak rájuk nézve, továbbá a szerződések a Ptk. rendelkezéseibe ütköző tisztességtelen szerződési feltételek (eladói mulasztásnak nincs következménye, beszámítási jog kizárásra került).
A bejelentők bejelentésükben azt adták elő, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2018. augusztusáig azt kommunikálta irányukba, hogy az előszerződéses konstrukciókban a végleges adásvételi szerződés megkötésére hamarosan sor fog kerülni, a vevő2 esetében a végleges szerződés tervezete is megküldésre került.
A szerződések teljesítésével kapcsolatban az eladói társaság és a bejelentők között jogvita alakult ki, melynek során az eljárás alá vont ügyvéd kizárólag az eladó érdekeit szem előtt tartó kommunikációba kezdett bejelentőkkel.
Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentőket - előadásuk szerint - arra szólította fel, hogy járuljanak hozzá a szerződésekben korábban kikötött vételár felemeléséhez, arra hivatkozással, hogy az építőiparban olyan jelentős változások álltak be, melyek a társaság ellenőrzési körén kívül állnak és nem voltak előre láthatóak. A bekövetkezett változások miatt a társaság nem tudja a kivitelezést tovább finanszírozni, így a munkálatok beláthatatlan ideig el fognak húzódni. A bejelentők előadása szerint azonban a munkálatok nem álltak meg, pusztán a felemelkedett ingatlanárak miatt igyekezett a társaság az eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével az lakásingatlanok vételárait megemelni.
Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd azt közölte a bejelentőkkel, hogy az ingatlanban a gázszolgáltatás engedélyezése valamilyen közelebbről meg nem határozott akadályba ütközik, ezért a használatbavételi engedély beszerzése belátható időn belül nem várható, aminek hiányában nem áll módjában az előszerződéses konstrukciók esetében a végleges szerződések megkötésében való közreműködés, ezzel igyekezve hatást gyakorolni a bejelentőkre, hogy álljanak el a szerződésektől, felajánlva, hogy ebben az esetben a társaság a foglaló kétszeres összegét visszafizeti részükre.
Az eljárás alá vont ügyvéd arról is tájékoztatta a bejelentőket, hogy a társaság nem tudja visszafizetni a bank hitelét határidőben, ennek következményeként a bank felmondja a társaság hitelszerződését, melynek hatására a bank előreláthatólag a bejelentőket megelőzve élni fog elővásárlási jogával a bejelentőkkel kikötött vételáron, így elesnek a lakásingatlanoktól. Ennek elkerülése végett felajánlotta a szerződések közös megegyezéssel történő felbontásának lehetőségét, azzal, hogy a társaság a foglaló kétszeresének és a kifizetett vételárrészletek visszafizetését is vállalja az ingatlanba történt beruházások kiegyenlítése mellett.
A végleges szerződést megkötött vevő3-t pedig arról tájékoztatta, hogy a befektető elővásárlási jogával élve meg fogja vásárolni bejelentő lakásingatlanát.
A bejelentők előadása szerint egyebekben a kérdéses befektető a társaság egyik tulajdonosának édesapja, akivel az eljárás alá vont személy korábban több cég vezetésében is részt vett.
A vevő1 (bejelentő1) személyes meghallgatása során azt adta elő, hogy 2017. májusában kötötték meg az előszerződést, foglaló fizetése mellett. Arról tárgyaltak, hogy megkötik az előszerződést és másfél- két hónap múlva lesz végleges szerződés. Az előszerződést megkapták, átnézték, aláírták, előzetesen nem véleményeztették más ügyvéddel.
Elmondta a történeti tényállást, a kivitelezés során folytatott egyeztetéseket a kivitelezővel, az eljárás alá vont ügyvéddel, az általuk megbízott jogi képviselővel, a kivitelezés vállalt határidejének csúszását.
Noha a késés a kivitelező hibája volt, de a fia felajánlotta, hogy drágábban is megvennék a lakást.
A késés oka, hogy a műszaki átadás nem történik meg. Amíg a műszaki átadás, használatbavételi engedély, társasházasítás nem történik meg, addig nem akartak szerződni.
Hajlandóak lettek volna a vételár több, mint felét előre megfizetni.
A kivitelező képviselője hívta fel kétszer is, hogy álljanak el a lakásvásárlástól, mert a foglalót sem kapják vissza. Erre a bejelentő ajánlata az volt, hogy ha 8,5 millió forintot és a foglaló dupláját vissza- kapják, nem tartanak igényt a lakásra. Ennyit azonban a kivitelező nem akart fizetni. Bírósági eljárást indítottak.
Az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét abban látja, hogy nem értesítette arról, hogy miért nem lehet megkötni a végleges szerződést. Az előszerződésben az szerepel, ha változás történik, értesítést fog kapni. Ezt az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta. Csak sokkal később tudta meg az eladótól, hogy nem tudják megírni a végleges szerződést. 8 hónapig nem érték el az ügyvédet.
A vevő2 (bejelentő2) személyes meghallgatásán előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét abban látja, hogy 2018. végén megszakadt vele a kapcsolat. Az eladó 2018. március 15-ig vállalta a végleges szerződés megkötését.
Eladóval egyeztetett, számlákat vitt. 2018. májusától az eljárás alá vont ügyvéd küldött értesítést arról, hogy áll az építkezés. Eladó azt mondta, hogy az ügyvédet keresse.
2018. július 18-án kapott e-mailt, hogy a használatbavételi engedély benyújtása augusztusban kezdődik, az eljárás alá vont ügyvéd küldött is végleges adásvételi szerződést.
A kommunikáció miatt hibáztatja az eljárás alá vont ügyvédet.
Az előszerződés tartalmát egy ismerős jogásszal megnézette, ezt követően írta alá. 2018. végén már az egyeztetésre nem ment el, úgy döntött, hogy pert indít.
A vevő3 (bejelentő3) személyes meghallgatásán előadta, hogy az ügyvéd a feleket képviselte. A végleges szerződésben ki van kötve, hogy ha 6 hónap után visszautasítja a szerződést a földhivatal, újra beadásra kerül. A végleges szerződésüket visszautasította a földhivatal. Megkeresték az eljárás alá vont ügyvédet, hogy adja be újra a szerződést, az eljárás alá vont ügyvéd azt visszautasította. Új ügyvédjükkel adatták be a szerződést, azóta még kétszer, 6 havonta.
2019. januárban, februárban az édesanyja és az ügyvédnő között történt olyan beszélgetés, miszerint álljanak el a szerződéstől. Ügyvéd arra hivatkozott, hogy nem lesz kész a lakás, ha a banki hitel bedől, nem fogják visszakapni a pénzt.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A lefolytatott bizonyítási eljárást követően a fegyelmi biztos végindítványában utalt arra, hogy korábbi határozatával az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette, a Magyar Ügyvédi Kamara azonban fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította.
A Fegyelmi Tanács a Magyar Ügyvédi Kamara utasításának is messzemenőkig eleget tett, az elrendelt fegyelmi eljárásban széleskörű bizonyítást folytatott le: ennek, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján álláspontja szerint a laikus bejelentők összemosták és azonosították az ügyvéd és a kivitelező eljárását. Konkrétumokat nélkülöző feltételezés és vélemény volt a bejelentésük, amihez hozzájárult, hogy az eljárás alá vont ügyvéd személyes körülményei miatt akadozott egy ideig a kommunikáció, és nem volt szerencsés, hogy a segítő szándék mentén ennyire belebonyolódott az ügybe. A tényállás tisztázása során tisztázódott azonban, hogy az egyoldalúnak feltüntetett előszerződéseket a bejelentők saját jogi képviselővel megnézették, és értik is a szerződésben foglaltakat.
Az iratcsatolási kötelezettség elmulasztásán kívül az eljárás alá vont ellen felhozott vádak szerinti magatartásokról a lefolytatott eljárás bebizonyította, hogy fegyelmi vétségnek nem tekinthetők.
Erre figyelemmel a fegyelmi biztos nem tartotta fenn az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában a határozatban terhére róttakat.
Az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolás elmulasztása körében fegyelmi felelősségét elismerte. Minderre figyelemmel írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt azzal, hogy a teljes eljárási költségben marasztalás sem lenne indokolt, mert utasításra kellett a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot a benne foglalt indítvánnyal megtenni, annak ellenére, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elfogadta az előzetes vizsgálati eljárást figyelmeztetéssel megszüntető döntést. Ezért rendkívül mérsékelt eljárási költség kiszabására tett indítványt a fegyelmi biztos.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 2018. január 1. napjával hatályát vesztette, helyébe az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) lépett.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló (rÜESZ), 2018. május 1. napjától 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ)
Figyelemmel arra, hogy a kifogásolt tevékenységek egy része (okiratszerkesztés) 2017. évben, egy része már 2018. január 1-jét követően történt, ezért a fegyelmi felelősség (anyagi jogi) szempontjából ezeket a tevékenységeket a cselekmények megvalósítása idején hatályban lévő anyagi jogszabály (Üt., illetve Üttv., rÜESZ, illetve ÜESZ) alapján kell elbírálni.
Eljárásjogi szempontból az előzetes vizsgálati eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
Az Üttv. 107. § értelmében: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”
A 2017. évi elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. §a.-b.) pontja szerint
Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg: jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Az ÜESZ 12.1. és 12.3. pontjai kimondják:
12.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.
12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a fent írtak szerint - széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatása mellett - a bejelentés, az eljárás alá vont ügyvéd - fegyelmi eljárási szakban előterjesztett - részletes igazoló jelentése, mellékletei, becsatolt iratok, az eljárás alá vont ügyvéd személyes nyilatkozata és a tanúk vallomása alapján állapította meg és azt minden vonatkozásában aggálytalannak tekintette.
Az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett, a bejelentőkkel, mint vevőkkel megkötött előszerződés számos rendelkezése - többek között a bejelentők által kifogásoltak - a projektfinanszírozó bank elvárása és feltétele volt, melyek módosítására az eljárás alá vont ügyvédnek nem volt lehetősége.
A Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy a bejelentők előtt a teljes szerződéses konstrukció, az előszerződés tartalma (projekthitel, a finanszírozó bank jelzálogjoga, elidegenítési-és terhelési tilalom, társasház/albetétek ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, mint a végleges szerződés megkötésének feltétele) ismert volt, mindez elmagyarázásra került, előzetesen lehetőségük volt az áttanulmányozásra, saját jogi képviselővel történő áttekintésre is. Az előszerződés ezt követően került aláírásra a bejelentők részéről.
A bejelentőktől 2018. márciusáig megkeresések nem érkeztek, csak ezt követően.
2018. március-május közötti időszakban az eljárás alá vont ügyvéd családi problémák miatt csak korlátozott időben tudta ügyvédi tevékenységét ellátni, ez idő alatt kolléganője fogadta a megkereséseket, de a bejelentők ez idő alatt is folyamatosan kapcsolatban voltak a kivitelezővel.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2018. májusától azonban már folyamatos és részletes írásbeli és szóbeli tájékoztatásokat adott a bejelentők, illetve a jogi képviselőjük megkereséseire, a kivitelezőtől kapott információk alapján. Személyes egyeztetésekre is sor került: ezek elsősorban a kivitelezővel való egyeztetések voltak, melynek helyszínéül az eljárás alá vont ügyvéd saját irodáját biztosította.
Ennek alapján tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőket a végleges adásvételi szerződés megkötésének várható időpontjáról, ehhez a végleges szerződések tervezetét előkészítette, a bejelentőkkel egyeztette, tőlük a szükséges információkat bekérte.
A lefolytatott bizonyítási eljárás, különösen a bejelentők személyes nyilatkozata, és azok értékelése alapján az volt megállapítható, hogy sem a kivitelező, sem az eljárás alá vont ügyvéd nem presszionálta a bejelentőket a szerződéstől való elállásra. Noha az egyeztetések során elhangzott az építőiparban bekövetkezett áremelés és előre nem látott nehézségek, azonban ennek következményeit a bejelentőkkel szemben nem kívánták érvényesíteni - különösen nem az eljárás alá vont ügyvéd, aki a bejelentők és a kivitelező egyeztetése alapján járt el, készített elő megállapodást a szerződés felbontásához - sőt: a bejelentők voltak azok, akik a kivitelezés mielőbbi befejezése érdekében magasabb vételár fizetését ajánlották fel.
A projektfinanszírozó bank hitele kiváltásra került, ebből eredően a bejelentőket hátrány, kár nem érte.
A vevő3 kifogásolta, hogy az édesanyjával tartott kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéd, noha ő szerződő fél nem volt. Ezt a bejelentő korábban nem kifogásolta, sőt elismerte, hogy édesanyja e-mail elérhetősége volt megadva.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vevő3 végleges szerződésének megkötése érdekében aktívan eljárt, számos egyeztetést folytatott.
A lefolytatott bizonyítási eljárást követően a Fegyelmi Tanács arra a megállapításra jutott, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentők által kifogásolt magatartása nem alapoz meg fegyelmi vétséget: eljárás alá vont ügyvédnek, mint okiratszerkesztőnek teljesítenie kellett a projektfinanszírozó bank elvárásait a szerződési feltételek tekintetében. A bejelentők ezeket a kondíciókat maradéktalanul megismerték, azokról az előszerződés aláírását megelőzően a tájékoztatást, a kioktatást megkapták, sőt a bejelentők egy része saját jogi képviselőjükkel is ellenőriztették az előszerződést, kifogást akkor nem emeltek.
A szerződésben rögzített kivitelezői határidők betartatására az eljárás alá vont ügyvédnek ráhatása nem volt, a kivitelezéssel, a határidőkkel kapcsolatban ő maga is a kivitelezőre volt ráutalva, a tőle kapott információkat tudta csak a bejelentők felé továbbítani.
A bejelentőkkel megfelelő kommunikációt folytatott. Az ő, vagy jogi képviselőjük megkeresésére reagált, egyeztetéseket biztosított, jogi álláspontjának kifejtése mellett. Ha és amennyiben ez nem esett egybe a bejelentői érdekekkel, ez nem eredményez fegyelmi felelősséget.
A használatbavételi engedély kiadásának eljárás alá vont ügyvédnek fel nem róható késedelmét követően mindent megtett annak érdekében, hogy a társasház tulajdon, az albetétek ingatlan-nyilván- tartási bejegyzése megtörténjen, ami előfeltétele a bejelentőkkel való végleges adásvételi szerződés megkötésének.
A bejelentők fegyelmi eljárást kezdeményező bejelentését követően az eljárás alá vont ügyvéd - változatlanul az ügy békés rendezése érdekében - közvetítői eljárást kezdeményezett, attól azonban a bejelentők elzárkóztak.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása a bejelentőknek érdeksérelmet nem okozott. A kivitelezői határidő be nem tartásából generálódott a jogvita, elsődlegesen a kivitelező és a bejelentők között. Az így kialakult jogvita és a bejelentők ebből eredő vélt, vagy akár valós sérelme azonban az eljárás alá vont ügyvéd terhére nem róható, ezért őt felelősség, különösen fegyelmi felelősség nem terheli.
Az eljárás alá vont ügyvéd eljárása a bejelentők és a kivitelező társaság közötti jogügyletben, szerződéses viszonyban nem valósított meg olyan magatartást, vagy mulasztást, amely az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, etikai szabályzatban meghatározott kötelesség vétkes megszegésének minősül. Nem tanúsított olyan magatartást, amely a bejelentők, mint ügyfelek jogos érdekével ellentétes.
Az eljárás alá vont ügyvéd eljárása során igyekezett a célzott joghatás elérésére (a végleges adásvételi szerződések megkötése), a felek - bejelentő és kivitelező - közötti jogvita békés rendezésére, még az előzetes vizsgálat elrendelését követően is, közvetítői eljárás kezdeményezésével.
A Fegyelmi Tanács egyetértve a fegyelmi biztos végindítványával, kizárólag az előzetes vizsgálati szakban az ügy iratai csatolásának kamarai felhívásra történt elmulasztását, mint önálló fegyelmi vétséget vizsgálta az ÜESZ 12.3. pontja alapján. Az eljárás alá vont ügyvéd e körben a fegyelmi felelősségét az első tárgyaláson elismerte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozatalát követően csatolta az ügy releváns iratait és tett részletes igazoló nyilatkozatot és észrevételt a bejelentésre.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével: a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével, a fegyelmi felelősség elismerésére, mérlegelési jogkörében - a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak és arányban állónak a megvalósított egy rendbeli fegyelmi vétséggel.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezi a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Figyelemmel arra, hogy a bizonyítási eljárás lefolytatását követően a fegyelmi biztos végindítványa szerint, mint egyedüliként fenntartott, a kamara felé az előzetes vizsgálati szakban fennálló, iratcsatolási kötelezettség fegyelmi vétség elkövetését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére, melyben eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét elismerte, valamint arra, hogy a Fegyelmi Tanács a legenyhébb fegyelmi büntetést alkalmazta - osztva a fegyelmi biztos végindítványában előadott álláspontját -, a Fegyelmi Tanács a FESZ 40.9. pontja alapján a rendelkező rész szerinti, mérsékelt fegyelmi eljárás átalányköltség - a FESZ 40.2. a) pontja szerinti összeg 50%-ára mérsékelt összeg- megfizetésére kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában „fegyelmi eljárás megindításának akadályát képező ok bejelentésére” vonatkozóan, tartalmában elévülési kifogásnak minősülő előadást tett.
Indokolásként az Üttv. 112. § (1) bekezdésére hivatkozott, miszerint nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a fegyelmi biztos a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezte.
Előadta, hogy a bejelentők a Budapesti Ügyvédi Kamaránál 2019. augusztus 13. napján érkeztetett bejelentése alapján a fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot elrendelő, 2019. augusztus 21-i határozatának meghozatalakor biztosan tudomást szerzett a bejelentésben állított fegyelmi vétségről. Az Üttv. 112. § (1) bekezdése szerinti határidő ezen tudomásszerzés időpontjától számítva 2020. február 21-én biztosan letelt. A bejelentők bejelentés-kiegészítését figyelembe véve, annak részére 2019. november 25-i megküldésétől számítva is, az Üttv. hathónapos határideje 2020. május 25. napján letelt.
Ehhez képest a fegyelmi biztos határozatát követően, a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa utasítása alapján határozatát visszavonta és fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd a határozatot 2020. június 12-én vette át.
Álláspontja szerint 2020. június 2. napján, illetve azt követően a fegyelmi eljárás megindítására biztosan nincs mód.
Az eljárás alá vont ügyvéd elévülési kifogása megalapozatlan, az alábbiak szerint:
Az eljárás alá vont ügyvéd által hivatkozott Üttv. 112. § (1) bekezdésén túl figyelemmel kell lenni az alábbiakra is:
Az Üttv. 112. § (2) bekezdése kimondja, hogy
(2) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja
a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá
c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
(4) A közvetítői eljárás kezdeményezésére nyitva álló idő, a közvetítői eljárás, az előzetes vizsgálat, valamint kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás tartama alatt az elévülés nyugszik.
A jelen ügyben a bejelentés beérkezésétől, vagyis a tudomásszerzéstől az előzetes vizsgálat elrendeléséig az elévülésből 8 nap telt el. A 6 hónapos vizsgálati idő alatt az elévülés nyugszik. 2020. február 21. napján megszületett a vizsgálatot megszüntető határozat. Az elévülés az ezt követő napon folyt tovább, amelyből akkor még 5 hónap és 22 nap volt hátra.
A megszüntető határozatot követően a fegyelmi biztos 2020. június 2-án kezdeményezte a fegyelmi eljárást: tehát az elévülésből még hátralévő 5 hónap és 22 nap időtartamon belül, amikor is az elévülés ideje még mindig nem telt el.
Minderre figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonhatósága nem évült el, így nem volt akadálya, hogy a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást elrendelő határozata alapján a fegyelmi eljárást lefolytassa.
Mindebből következően tehát az eljárás alá vont ügyvéd elévülési kifogását a Fegyelmi Tanács, mint megalapozatlant elutasította.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. január 9. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 161.)