A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. november 2. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadványában az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta. Előadta, hogy az ügyvéd megszegte az előírásokat, mert az ügyfele által nála ügyvédi letétbe helyezett 3.700.000 Ft-ot, amely a bejelentő [...] szám alatti ingatlanra vonatkozó tulajdoni hányadának megváltási árát képezte, neki nem fizette ki.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az előzetes vizsgálat eredményeként a vizsgálatot végző fegyelmi biztos megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi vétség gyanúja nem állapítható meg, ezért az előzetes vizsgálatot megszüntette.
A megszüntető határozat ellen a bejelentő kifogást terjesztett elő, amelynek eredményeképpen a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította a fegyelmi biztost.
A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A tényállás:
A bejelentő és házastársa között házasság felbontása és járulékai iránt per volt folyamatban, amely perben a bejelentő házastársának jogi képviseletét az eljárás alá vont ügyvéd látta el.
Az eljárás során szükségesnek mutatkozott annak igazolása, hogy a per tárgyát képező ingatlannak a bejelentőt megillető tulajdoni hányadnak az ellenértéke a bejelentő házastársa rendelkezésére áll. Ennek okán a bíróság felhívására a bejelentő házastársa akként gondolta igazolni az összeg rendelkezésre állását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi letéti számlájára azt letétbe helyezte.
A letéti szerződések értelmében az eljárás alá vont ügyvéd saját ügyfele utasítása szerint volt köteles a letétből az összeget felszabadítani.
A letéti szerződések megszüntetését követően az eljárás alá vont ügyvéd átutalta az ügyfele által kért bankszámlára, a végrehajtó részére a letétként kezelt 6.909.319 Ft-ot.
A kérdéses letét típusa őrzési letét volt.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a tárgyaláson csak részben tartotta fenn a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, s az eljárás megszüntetésére tett indítványt az alábbiak szerint:
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat akként tartotta fenn, hogy a tényállási részt az utolsó bekezdés kivételével egyezően állapítsa meg a fegyelmi tanács.
Az ismeretlen okból történő kifizetést, mint tényállási elemet nem tartotta fenn, így a határozatból kimarad a felelősséget megállapító tényállási rész. Véleménye szerint a bizonyítási eljárással is alátámasztottan nem történt olyan magatartás, mely fegyelmi vétséget valósított volna meg.
Végezetül maradéktalanul fenntartotta a megszüntető határozatban foglalt indokolást, véleménye szerint nem állapítható meg fegyelmi vétség.
Mindezek alapján az eljárás megszüntetésére tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
Előadta, hogy a bejelentő perbeli ellenfele, az ügyfele által letétbe helyezett összegről értelemszerűen nem lehet pontos ismerete.
Tekintettel arra, hogy a letéti szerződésben foglaltaknak megfelelően járt el, ügyfele utasításai alapján, nem követett el semmilyen fegyelmi vétséget.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a megállapított tényállást bizonyítottnak látta, a fegyelmi biztos által és az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett indítvánnyal egyetértett az alábbiak miatt:
Az 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1 § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 1 § (5) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ. 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az Üttv. 47. § (1) bekezdés szerint az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) a) a megbízás teljesítéseként, b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére vagy c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.
Az Üttv. 47. § (2) bekezdés alapján a letéti szerződést írásba kell foglalni.
Az Üttv. 48. § (1) bekezdés szerint az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni. A (2) bekezdés alapján az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, illetve azt más személy birtokába vagy őrizetébe nem adhatja.
A letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Letéti szabályzat) 1.1. pontja szerint az ügyvéd, az európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvéd) a megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés szerint fizesse ki vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse vagy adja vissza (a továbbiakban: teljesítési letét).
A Letéti Szabályzat 1.3. pontja rögzíti, hogy az ügyvéd a megbízásához kapcsolódóan megőrzésre szolgáltatott letétet azzal a rendeltetéssel fogadhat el, hogy azt a letéti szerződés rendelkezései szerint a letevőnek adja vissza (a továbbiakban: őrzési letét).
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel ellenérdekű fél jogi képviseletét látta el egy peres eljárásban. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfele utasításait nem szegte meg, perbeli ellenfelének – aki egyébként szintén jogi képviselővel járt el a perben – nem tartozik elszámolni a letéttel.
A peres eljárásban a bíróság felhívta az eljárás alá vont ügyvéd ügyfelét, hogy igazolja, hogy rendelkezésére áll a bejelentővel közös ingatlan vonatkozásában a bejelentő tulajdoni hányadának megváltásához elegendő összeg.
Ennek igazolására ügyfele az eljárás alá vont ügyvéddel letéti szerződést kötött és az ügyvéd letéti számlájára befizette a kérdéses összeget. A letét típusa azonban őrzési letét volt, nem pedig teljesítési letét. Ebből adódóan az eljárás alá vont ügyvéd kötelezettségét az képezte, hogy a kérdéses összeget őrizze és a megbízója utasításai szerint neki, vagy általa a későbbiekben megjelölt személynek fizesse ki. A letéti szerződés és a letett összeg nem a bejelentő felé történő teljesítés biztosítását szolgálta, pusztán az volt a célja, hogy a perben igazolni tudják, hogy az összeg rendelkezésre áll.
Az őrzési letét nem összekeverendő a teljesítési letéttel, amely esetén egy, a letéti szerződésben előre megjelölt személy részére kell kiadni a letétet. Jelen esetben egyértelműen a letét előbbi típusáról beszélhetünk, így a bejelentő felé történő kifizetés sem a letéti szerződés, sem a jogszabályok alapján nem jöhetett szóba.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vállalt megbízásnak kellő gondosság mellett eleget tett, a jogi képviselet ellátása körében panasz nem merült fel, a letétet megbízója utasításai alapján utalta át, a letétkezeléssel és annak kiadásával kapcsolatban szabályszegésre utaló adat, vagy bizonyíték nem merült fel.
A fentiek alapján tehát semmilyen szabályszegésre utaló körülmény nem állapítható meg, az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi hivatás normáit nem szegte meg.
A fegyelmi tanács ismételten kénytelen foglalkozni a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosának fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasító határozatával, az alábbiak miatt:
A bejelentő a fegyelmi biztos határozata ellen jelentett be kifogást, amelyhez olyan okiratokat csatolt, amelyeket bejelentésében meg sem említett (annak ellenére, hogy minden bizonnyal rendelkezésére álltak azok az okiratok is). Tehát észlelni kellett volna azt, hogy a fegyelmi biztos a később kibővített előadásnak egyáltalán nem volt ismeretében, továbbá azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd sem nyilatkozhatott az állításokkal kapcsolatban semmilyen formában, mivel azok nem képezték a vizsgálati eljárás tárgyát.
Ebből következik az, hogy a fegyelmi biztos megszüntető határozata természetesen nem reagált ezekre a körülményekre, éppen ezen okból tényállási elemet sem tartalmazhatott egy általa ismeretlen tényre.
Nem folyt tehát vizsgálat a kifogás tárgyában, csupán annak egy részében, de nem is folyhatott, mivel a bejelentő kiterjesztette a bejelentésében foglalt tényállításait.
Mindezek alapján a fegyelmi eljárás kezdeményezésére történő utasítás sem állhatja meg a helyét, a fegyelmi biztos rendelkezésére álló adatok alapján a megszüntető határozatban foglaltak feleltek meg a bejelentésben foglaltaknak és a lefolytatott vizsgálati eljárásnak.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette, az eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. december 19. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2020. F. 162.)