Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.163/25. (2019.V.744.) határozata

megbízás írásba foglalásának elmulasztásáról, megbízó tájékoztatásának elmulasztásáról, megbízással összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. július 5. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nyolc rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 120.000 Ft, azaz Százhúszezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelezettségszegését kifogásolta.

Az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra iratokat csatolt, részletes érdemi védekezést terjesztett elő.

Az ügyben eljáró fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Tényállás:

1. A bejelentő, mint a [...] Bt ügyvezetője megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a társaságot a Cégbíróság előtti eljárásokban és az ahhoz kapcsolódó valamennyi peres és peren kívüli eljárásban képviselje.

A Cégbíróság előtt a társasággal szemben kényszertörlési eljárás indult a törvényességi felügyeleti eljárással összefüggésben, mivel a társaság a törvényességi felügyeleti eljárásban a címére érkezett iratokat nem vette át, az átvételről az ügyvezető nem gondoskodott.

A megbízás a kényszertörlési eljárás megszüntetésére irányult. A megbízási szerződés más feladatot nem nevesített, illetve az a későbbiekben sem került kiegészítésre. A szerződésben a felek t ügyvédi munkadíjat kötöttek ki. A munkadíj fele összegét a bejelentő készpénzben, számla ellenében megfizette.

A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd a Cégbíróságon a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetése érdekében kézbesítési kifogást terjesztett elő. A Cégbíróság a kézbesítési kifogás iránti kérelmet elutasította. Az eljárás alá vont ügyvéd az elutasító végzés ellen fellebbezést nyújtott be az Ítélőtáblához és egyben kérte a kényszertörlési eljárás felfüggesztését a fellebbezés elbírálásáig.

A Cégbíróság a kényszertörlési eljárást a fellebbezés elbírálásáig felfüggesztette.

2. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által aláírt ügyvédi meghatalmazás alapján a Rendőrkapitányságon a bejelentő, mint sértett képviseletében ismeretlen tettes ellen feljelentést terjesztett elő, okirattal visszaélés vétségének alapos gyanúja miatt. A feljelentés szerint a Bt. részére a Cégbíróságtól érkezett küldeményeket arra nem jogosult személy vette át, az okiratok nem jutottak el az ügyvezetőhöz, aki az azokban foglalt felhívásoknak nem tudott eleget tenni. Így került sor a kényszertörlési eljárás megindítására a Bt-vel szemben.

A Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a határozatával a nyomozást megszüntette.

Az ügyben ügyvédi megbízási szerződés nem készült. Az eljárás alá vont ügyvéd a későbbiekben az ügyvédi megbízás megszűnését az eljáró hatóságnál nem jelentette be, továbbá a nyomozást megszüntető határozatról a bejelentőt nem tájékoztatta.

3. Az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentő megbízta a Rendőrkapitányság előtt szám alatt lopás büntette miatt indult eljárásban a bejelentő sértetti képviseletének ellátására. Az ügyben megbízási szerződés nem készült.

A Rendőrkapitányság az eljárást felfüggesztette, erről a tényről igazolható módon az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta, továbbá a megbízás megszűnését az eljáró hatóságnál nem jelentette be.

4. A bejelentő, mint a Bt. ügyvezetője meghatalmazást írt alá az eljárás alá vont ügyvéd részére, hogy a Bt. kapcsán felmerülő valamennyi ügyben (illetékes NAV Igazgatóság, Nyomozó Ügyészség, Cégbíróság) eljárjon.

Az ügyben ügyvédi megbízási szerződés nem készült.

A meghatalmazás alapján az eljárás alá vont ügyvéd megkereste a NAV Felszámolási és Végelszámolási Osztályát a társaság könyvelési anyagának beszerzése végett, az erre irányuló kérelmet a NAV visszautasította. A visszautasításról az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta.

5. Bejelentő ugyancsak meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy Bt. képviseletében közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt tegyen feljelentést és sértetti képviselőként járjon el a NAV Bűnügyi Igazgatósága előtt.

Az ügyben megbízási szerződés nem készült.

A NAV Bűnügyi Igazgatósága a feljelentést határozatával elutasította. Az elutasításról az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta, aki a NAV-nál személyes eljárása során a későbbiekben értesült az elutasításról.

6. A bejelentő megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a [...] szemben házastársi vagyonközösség megszüntetése irányuló - valamennyi peres és peren kívüli eljárásban - a jogi képviseletét lássa el.

A megbízási szerződés szerint a felek 3.000.000 Ft ügyvédi megbízási díjban állapodtak meg, amelyből készpénzben a megbízás aláírásakor a bejelentő 500.000 Ft-ot átadott az eljárás alá vont ügyvéd részére, azonban erről számlát nem kapott. A megbízási díj fennmaradó részéből 1.500.000 Ft a bejelentőt megillető többlethasználati díj megállapításáról szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján, további 1.000.000 Ft-ot pedig a házastársi közös vagyon tárgyában indult jogvitát lezáró határozat jogerőre emelkedésének napján volt esedékes.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő kifejezett kérése ellenére, miszerint 2018. évben kívánja a keresetlevél benyújtását az ügyben, az eljárás alá vont ügyvéd ezt csak 2019. 01. 08. napján tette meg.

A Törvényszék a végzésével a keresetlevelet visszautasította. Az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet határidőn belül 2019. február 07. napján ismételten előterjesztette. Az eljárás alá vont ügyvéd a visszautasításról, annak okáról és a keresetlevélben írt - és szükséges - változtatásokról a bejelentőt részben késedelmesen tájékoztatta.

7. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő képviseletében kk. [...] apai kapcsolattartásának ügyében a Gyámügyi és Igazságügyi Osztály előtt folyamatban lévő ügyben eljárt.

Az ügyben megbízási szerződés nem készült, az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt az eljáró hatóságtól érkezett iratokról.

8. A bejelentő és volt házastársa között a Járásbíróság előtt folyamatban volt házassági bontóper kapcsán a bejelentő a felhalmozódott gyermektartásdíj részletekben történő megfizetése iránt kérelmet terjesztett elő. Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárásba a bejelentő képviseletében bekapcsolódott, és a Járásbíróság 72. sorszámú - részletfizetést engedélyező - végzése ellen az ellenérdekű fél által benyújtott fellebbezésre észrevételeket terjesztett elő. A Törvényszék a részletfizetés iránti kérelmet elutasította. Az eljárás alá vont ügyvéd az akkor már a Járásbíróság előtt folyamatban volt végrehajtási eljárásban a végrehajtás felfüggesztése iránt is kérelmet terjesztett elő.

Megbízási szerződés nem készült, bejelentőt a kérelmek elutasításáról az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta.

9. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásokat szerette volna havi átalánydíjas megbízássá átalakítani, mivel meglátása szerint a megbízás kapcsán végzett tevékenysége ezt indokolttá tette volna.

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd sorozatos mulasztásai, tájékoztatási kötelezettségének többszöri megsértése, további anyagi követelés és bizalomvesztés okán az eljárás alá vont ügyvédnek adott valamennyi megbízást, mind magánszemélyként, mind a Bt. képviseletében felmondta és egyben kérte az iratai kiadását. A felmondás további oka volt az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy közösségi oldalon kapcsolatba lépett a bejelentővel ellenérdekű féllel.

Az eljárás alá vont ügyvéd a válaszlevelében vitatta, hogy kettőnél több megbízása állott volna fenn, továbbá előadta, hogy a bejelentő felmondásából nem lehet megállapítani, hogy az azonnali hatályú, vagy rendes felmondás. Erre figyelemmel a megbízást maga mondta fel és felszólította a bejelentőt - a leveléhez mellékelt számlák alapján - további megbízási díj megfizetésére, illetve arról tájékoztatta, hogy az iratokat csak személyesen adja ki a részére.

A felek közötti levelezésből kitűnően az eljárás alá vont ügyvéd a levelében „aljas hazudozó és egy nagyon beteg ember vagy” jelzővel illetve a bejelentőt.

Az iratok kiadására csak a jelen eljárás során, postai úton került sor a bejelentő beadványában foglaltak szerint.

10. Az ügyvédi munkadíjat illetően megállapítható volt, hogy a bejelentő a Bt. képviseletében a kényszertörlési eljárásával kapcsolatos ügyben számla ellenében megfizetett bruttó 150.00.-Ft összeget, továbbá magánszemélyként a házassági vagyonközösség megszüntetésével kapcsolatban megfizetett 500.000 Ft munkadíjelőleget számla kiállítása nélkül, valamint kétszer átadott az eljárás alá vont ügyvédnek 50.000 Ft-ot a rendőrségi megjelenésekre és 80 eurót.

A fegyelmi tanács döntése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el. A Fegyelmi Tanács a tényállást a felek személyes meghallgatása, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett ügyvédjelölt tanú vallomása, valamint a becsatolt iratok alapján állapította meg. Az eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett további tanúk meghallgatásától eltekintett, mivel az eljárás alá vont ügyvéd azok meghallgatását a későbbiekben nem kérte.

A Fegyelmi Tanács nem osztotta az eljárás alá vont ügyvéd azon álláspontját, hogy összesen két megbízási szerződés vonatkozik valamennyi ügyre.

A Bt. kényszertörlési eljárása, mint cégeljárás ügyvédi megbízási szerződés szempontjából nem köthető össze a [...] Rendőrkapitányság, illetve a [...] Rendőrkapitányság előtt indított büntető eljárásokkal, továbbá a NAV Felszámolási és Végelszámolási Osztálya előtt könyvelési anyag beszerzése, továbbá a NAV Bűnügyi Igazgatósága előtti eljárással. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ezek külön kezelendő ügyek, így valamennyi tekintetben megbízási szerződés készítésére lett volna szükség.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a [...]-val szemben házastársi vagyonközösség megszüntetése irányuló jogi képviselet egy önálló ügy, ennek tárgyától teljesen független a kk. [...] apai kapcsolattartásának ügyében volt eljárás, valamint a Járásbíróság előtt a gyermektartásdíj hátralék végrehajtásával kapcsolatosan folyamatban volt eljárás.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek nem volt megbízása a Járásbíróság előtt folyamatban volt házassági bontóperben, a megbízás csupán a jogerős ítélet végrehajtásával volt kapcsolatos.

A Fegyelmi Tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, hogy azokban az ügyekben, ahol nem készült ügyvédi megbízási szerződés, a megbízást pro bono vállalta el. Ezekben az esetekben is szükséges megbízási szerződést készíteni, hiszen az ingyenes ügyvállalást indokolni szükséges.

Az ügyvédi megbízási szerződést - a jogi tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni, ennek elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

A megbízások tartalma az iratok alapján rekonstruálható volt.

Az ügyvédi megbízási díjak tekintetében a Fegyelmi Tanács a következő álláspontra helyezkedett:

A megbízások kapcsán számlával igazolhatóan az eljárás alá vont ügyvéd 150.000 Ft összeget, továbbá a házassági vagyonközösség megszüntetésével kapcsolatban 500.000 Ft munkadíjelőleget számla kiállítása nélkül átvett. Két alkalommal a bejelentő átadott az eljárás alá vont ügyvédnek rendőrségi megjelenésekért 50.000 Ft-ot és 80 eurót. Ebben a tekintetben a Fegyelmi Tanács elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd - néha ugyancsak ellentmondásos - előadását.

A bejelentő az általa megfizetett ügyvédi díjakról egymásnak ellentmondó előadásokat tett, továbbá mindezek bizonyítására hivatkozott [...] nevű barátjára, akinek a tanúkénti meghallgatását nem kérte.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a megbízási szerződés tartalmának bizonyítását külön kell kezelni a pénz tényleges átadásától, illetve annak bizonyításától.

A fegyelmi biztos indítványa részben alapos. Az indítvány szerint az eljárás alá vont ügyvéd 9 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, mivel tevékenységével és mulasztásaival megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésében, 28. § (3) és (4) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, illetve az ÜESZ. 2.1., 2.2., 2.4., 6.1., 6.5., 6.9., 13.1. pontjaiban foglaltakat, továbbá az ÁFA törvény 159. § (1) bekezdésében foglaltakat.

Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint: Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 28. § (3) és (4) bekezdése szerint: A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.

A szerződéskötéskor az ügyfelet írásban tájékoztatni kell azokról a megbízás ellátása során, illetve az üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a megbízási díj nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása alapján köteles-e.

Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint: A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

Az Üttv. 35. § (2) bekezdése szerint: A megbízó a megbízási szerződést azonnali hatállyal is felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni, ha a felek a megbízási szerződést írásba foglalták.

Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint: A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

Az Üttv. 52. § (2) bekezdése szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.

Az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekéve

Az ÜESZ 6.1., 6.2., 6.5., 6.9. pontja szerint: Ha az ügyvéd nem szívességi ügyintézést vállal, úgy a megbízásban a megbízási díjat, vagy a feleknek azt a kifejezett rendelkezését, hogy a megbízási díjban mikor és milyen formában fognak megegyezni, rögzíteni kell.

Az ügyvéd ellenérték kikötése nélkül ügyvédi tevékenységet

a) közérdekű önkéntes jogviszony keretében,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint szociálisan rászoruló természetes személy számára,

c) a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója számára, valamint

d) eseti jelleggel a nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében eljáró, az ügyvéddel igazolhatóan szoros személyes kapcsolatban álló természetes személy számára

végezhet.

Az elszámolás módját, idejét és feltételeit, biztosítékokat, a jogkövetkezményeket, valamint a beszámítás lehetőségét a megbízási szerződésben kell meghatározni.

Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése.

Az ÜESZ 13.1. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.

Az ÁFA törvény 159. § (1) bekezdése szerint: Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

A fegyelmi biztos indítványától eltérően a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 8 rendbeli szándékos fegyelmi vétségben tartotta megállapíthatónak.

Az 1. pontban a Fegyelmi Tanács nem állapította meg az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét, mivel a kézbesítési kifogást 2018. december 07-én terjesztette elő, a bejelentő a Rendőrkapitányságon felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvben nyilatkozott arról, hogy a „mai napon kaptam a cégbíróságtól egy értesítést, de én egy évig nem vettem át szándékosan iratokat, értesítéseket”. A meghallgatáson az eljárás alá vont ügyvéd nem volt jelen.

A Cégbíróság kézbesítési kifogást elutasító végzésének egyik fő indoka a bejelentő fent idézett mondata volt. Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezés benyújtását követően tette meg a jegyzőkönyv kijavításához szükséges intézkedéseket. Ezek során a Rendőrkapitányság a felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvben javította ki a bejelentő a fenti nyilatkozatát. Megállapítható volt tehát, hogy a kézbesítési kifogást az eljárás alá vont ügyvéd korábban nyújtotta be a Cégbírósághoz, mint ahogy a bejelentő a megtett tanúvallomásában nyilatkozott, így a bejelentő nem hivatkozhat arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem ismerte a büntető ügyben keletkezett iratokat.

A Fegyelmi Tanács megállapította az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét azonban a 2., 3., 4., 5., 7., 8., pontban írt tényállásoknál a megbízási szerződés hiánya és egy részben a megbízás megszűnése bejelentésének, a bejelentő tájékoztatásának elmulasztása miatt, a 6. pontban a kereset késedelmes benyújtása és nem mindenben megfelelő tájékoztatás miatt.

A felek közötti levelezésből kitűnően az eljárás alá vont ügyvéd a levelében „aljas hazudozó és egy nagyon beteg ember vagy” jelzővel illette a bejelentőt. Ez a magatartás, továbbá az iratok késedelmes kiadása a bejelentő részére, a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint önmagában valamennyi ügyben alkalmas a fegyelmi vétség elkövetésének megállapítására.

A bejelentő önmagában is ellenétes előadásokat tett arra vonatkozóan, hogy mikor és mennyi összeget fizetett az eljárás alá vont ügyvédnek a megbízási szerződések alapján. A bejelentő erre vonatkozóan bizonyítást nem ajánlott fel. Az eljárás alá vont ügyvéd ebben a tekintetben következetesebben nyilatkozott, így az átadott összegek tekintetében a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd előadását elfogadta. Mindezt alátámasztja az is, hogy a megbízás megszűnésekor az eljárás alá vont ügyvéd a levelében az írásban megkötött megbízási szerződések alapján számolt el és számlázta ki a fizetendő munkadíjat.

Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy a bejelentő jogszerűen mondta fel a megbízási szerződéseket, felmondási idő megjelölése nélkül.

A lefolytatott bizonyítás, a fentiekben írt jogszabályhelyek egybevetése alapján az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége a nyolc rendbeli szándékos fegyelmi vétség tekintetében minden kétséget kizáróan megállapítható volt.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben egy alkalommal volt folyamatban fegyelmi eljárás, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabásával zárult.

Rögzíti a Fegyelmi Tanács azonban azt, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között rendkívüli módon megromlott a kapcsolat és a bizalmi viszony. A fegyelmi vétségek önmagukban nem voltak olyan súlyúak, hogy - figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére is - súlyosabb fegyelmi büntetés, vagy magasabb összegű pénzbírság kiszabása lett volna indokolt.

A Fegyelmi Tanács az alkalmazott büntetés mellett az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bek. alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.

A fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 163.)