Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.165/17. határozata

ügyvédhez méltatlan magatartás tanúsításáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. június 21. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a [...] társasház közös képviselője fordult beadvánnyal a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd közös költség tartozását, valamint ügyvédhez méltatlan magatartását kifogásolta.

A bejelentés nyomán sor került az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére, melyben megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása igazoló nyilatkozat előterjesztésére.

A felhívás azt is tartalmazta, hogy eljárás alá vont ügyvéd köteles 8 napon belül csatolni a vizsgálat lefolytatásához szükséges valamennyi iratot.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot terjesztett elő, melyben vitatta a közös költség tartozás tényét és az ügyvédhez méltatlan magatartás elkövetését. Beadványához okiratot is csatolt.

A fegyelmi biztos a vizsgálati eljárást további 3 hónappal meghosszabbította.

A fegyelmi biztos mind a bejelentőt, mind az eljárás alá vont ügyvédet további iratcsatolásra hívta fel. A felhívásra a bejelentő megküldte az ügyben érintett ingatlan tulajdoni lapját, valamint a korábbi évek közös költség folyószámláit, egyben bejelentette, hogy a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:

Az eljárás alá vont ügyvéd 2003. június 2. napja óta kizárólagos tulajdonosa a [...] szám alatti ingatlannak.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2014. január 1. napjától kezdődően nem rendszeresen, majd 2015 novemberétől egyáltalán nem fizeti az érvényes közgyűlési határozattal megállapított közös költség összegét, amelynek havi összegében csupán 2018. október 1. napjától kezdődően következett be változás.

Mindezekre tekintettel az ingatlant magában foglaló társasház közös képviselete fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, amely eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd törvényes határidőben ellentmondással élt. Az ellentmondásra tekintettel az eljárás perré alakult, amely a bíróság előtt folyamatban van.

A rendelkezésre álló iratokból kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mindezen magatartásával megsértette a Tht. 24. § (1) bekezdését, mellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amely magatartás alkalmas arra, hogy negatívan befolyásolja az ügyvédség jóhírét, az ügyvédségbe vetett bizalmat.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ügy iratait az eljáró fegyelmi biztos külön felhívása ellenére sem bocsátotta a Budapesti Ügyvédi Kamara rendelkezésére, mely magatartásával megsértette az Etikai Szabályzat 12.3. pontját, mellyel szintén 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi biztos álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) és a Tht. 24. § (1) bekezdését, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontját, mellyel az Üt. 107. § b) pontjában meghatározott, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában írtakat fenntartotta és az Üttv. 108. § b.) pontja szerint pénzbírság kiszabását indítványozta, valamint az eljárás alá vont ügyvéd kötelezését a FESZ 40.1. és 40.2. b.) pontja szerinti költségek megtérítésére.

Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt terjesztett elő, melyhez iratokat is csatolt.

A Fegyelmi Tanács ezt követően tárgyaláson kívül határozatot hozott az ügyben, melyben megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 100.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.

A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd 15 napon belül fellebbezésnek nevezett, tartalmában tárgyalás tartása iránti kérelmet nyújtott be.

A Fegyelmi Tanács a tárgyaláson határozatot hozott.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd 2003. június 2. napja óta kizárólagos tulajdonosa a [...] szám alatti ingatlannak.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2014. január 1. napjától kezdődően nem rendszeresen, majd 2015 novemberétől egyáltalán nem fizeti az érvényes közgyűlési határozattal megállapított közös költség összegét, amelynek havi összegében csupán 2018. október 1. napjától kezdődően következett be változás.

Mindezekre tekintettel az ingatlant magában foglaló társasház közös képviselete fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, amely eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd törvényes határidőben ellentmondással élt. Az ellentmondásra tekintettel az eljárás perré alakult, amely a bíróság előtt folyamatban van.

A peres eljárásban a felek részletfizetési megállapodást kötöttek és kérték a peres eljárás szünetelését. Az eljárás alá vont ügyvéd vállalta, hogy 2020. január 1. napján fennálló 1.025.421 Ft tartozását havi 102.542 Ft-os részletekben 2020. december 31. napjáig megfizeti a 2020-ban esedékes folyamatos közös költség tartozással együtt. A bíróság végzésével megállapította, hogy az eljárás szünetel.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban a vezető fegyelmi biztos felhívására mellékelte a fizetési meghagyásos eljárásban előterjesztett ellentmondását, az ügy releváns iratait azonban az eljáró fegyelmi biztos külön felhívására sem mellékelte, bár a küldeményt átvette.

Az eljárás alá vont ügyvéd rövid védekező iratában csupán arra hivatkozott, hogy a tartozásnak mind a jogalapját, mind az összegszerűségét vitatja, és álláspontja szerint az ellentmondása folytán perré alakult eljárás jogerős befejéséig az ügyben érdemben állást foglalni nem lehet.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi szakban észrevételt terjesztett elő, melyben előadta, hogy a jelenlegit megelőző közös képviselő a közös költséggel kapcsolatos hivatalos megkereséseire nem reagált, könyvelési dokumentumok átadását, a felvilágosítás megadását megtagadta. A fizetési meghagyásnak ellentmondott, majd ezt követően 2020 januárjában kapta csak meg a könyvelési anyagokat, kimutatásokat, ennek nyomán a felek között részletfizetési megállapodás született, melynek következtében a folyamatban lévő peres eljárás szünetel. Álláspontja szerint a perben született megállapodást és a szünetelést elrendelő végzést a közös képviselőnek kellett volna bejelentenie a jelen eljárásban. Hivatkozott arra is, hogy a járványhelyzetben 81 és 83 éves szüleit kellett gondoznia, ezért tudta csak most csatolni az iratokat. Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételéhez csatolta a hivatkozott megállapodást, az annak benyújtását igazoló nyomtatványt, továbbá a bíróság végzését a szünetelésről.

Az eljárás alá vont ügyvéd „Fellebbezés”-nek nevezett beadványában előadta, hogy álláspontja szerint nem kellően tisztázott a tényállás arra vonatkozóan, hogy a közös képviselővel miért és milyen módon került részletfizetési megállapodásra sor. Álláspontja szerint minden egyes társasházi lakás felé mind a rendes, mind pedig a rendkívüli bevételek helytelenül lettek lekönyvelve az elmúlt öt évben az előző közös képviselő regnálása alatt.

Előadta, hogy miután megkapta a befizetéseket alátámasztó bizonylatokat, részletfizetési megállapodást kötött a perben a jelenlegi közös képviselővel. Álláspontja szerint azzal, hogy „bemondásra” rendkívüli befizetéseket nem teljesített, nem tanúsított ügyvédhez méltatlan magatartást.

Előadta, hogy a perben igazságügyi könyvszakértő igénybevételét is kérte annak megállapítása érdekében, hogy a könyvelés a jogszabályoknak és a számviteli szabályoknak megfelelően történt-e meg. Álláspontja szerint csak akkor lehetne megállapítani esetlegesen ügyvédhez méltatlan magatartást, ha a bíróság jogerősen elmarasztalja a perben.

Előadta továbbá személyi körülményei körében, hogy a Covid járvány időszaka alatt idős szüleiről kell gondoskodnia.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat és az Üttv. 108. § b) pontja szerint pénzbírság kiszabását indítványozta, valamint az eljárás alá vont ügyvéd kötelezését a FESZ 40.1. és 40.2. b.) pontja szerinti költségek megtérítésére.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa nem alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartást az eljárás alá vont ügyvéd 2014. január 1. és 2020. március 2. napja között fejtette ki, mely elkövetési időpontokban 2018. január 1-ig az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (rÜESZ) volt hatályban, azt követően valamint a cselekmény elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § és az elbíráláskori Üttv. 107. § rendelkezései lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.

Az Üttv. 107. § b) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

A Fegyelmi Tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendelkezésre álló iratokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2003 óta kizárólagos tulajdonosa a bejelentéssel érintett ingatlannak, mely után 2014 januárjától nem megfelelő gyakorisággal és nem az előírt mértékben, majd 2015 novemberétől egyáltalán nem fizet közös költséget a társasháznak.

Fizetési kötelezettségére a társasház közös képviselője több alkalommal írásban felszólította, majd fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett, amely perré alakult az eljárás alá vont ügyvéd ellentmondása folytán, mely peres eljárás jelenleg szünetel. Ezek a tények azt támasztják alá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tartozását nem ismerte el, vitatta annak mind összegszerűségét, mind pedig jogalapját, hiszen a társasház közös képviseletétől elvárható, hogy a tulajdonos által kért bizonylatokat átadja a tulajdonosnak, észrevételeire reagáljon. A Fegyelmi Tanács nincs abban a helyzetben, továbbá kötelezettsége sincsen arra, hogy a felek közötti jogvitát a kezdetektől áttekintse, állást foglaljon az azzal kapcsolatos kérdésekben, mivel a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a jelen ügy éppen ezért nem tartozik a Fegyelmi Tanács hatáskörébe. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd tulajdonában álló ingatlannal kapcsolatos közös költség tartozás, illetve az azzal kapcsolatos peres eljárás akkor sem tartozik a fegyelmi eljárás hatálya alá tartozó cselekmények közé, amennyiben az ingatlant az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi iroda céljára használja. Ez a társasház és az eljárás alá vont ügyvéd közötti polgári jogi jogvita, amelynek elbírálása a polgári bíróság hatáskörébe tartozik, fegyelmi vonatkozása nincs. A Fegyelmi Tanács álláspontja ezzel kapcsolatban tehát az, hogy bármilyen marasztaló döntése bírói hatáskört vonna el, különös tekintettel arra is, hogy az ügyben nem született jogerős ítélet.

Az Üttv. 107. § b.) pontja az ügyvédi hivatás súlyos veszélyeztetését nevezi meg elkövetési magatartásnak, a jelen ügy semmiképpen sem ebbe a körbe tartozik (analógiát alkalmazva a büntetőjoggal: a vétség és a bűntett közötti különbséget kell itt is figyelembe venni, s csak a „bűntetti” szintet elérő cselekvést kell szankcionálni).

A Fegyelmi Tanács az iratcsatolási kötelezettség elmulasztását sem tudta megállapítani, tekintettel arra a tényre, hogy a jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvéd csatolt iratokat, és ténylegesen azt sem lehet megállapítani, hogy a jelen ügyben mi az a teljes iratanyag, amit még csatolnia kellett volna.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b. pontja alapján az eljárást megszüntette.

Az eljárás költségét a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara köteles viselni.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 29. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 165.)