Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.167/4. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. szeptember hó 15. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 (egy) rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

600.000 Ft, azaz Hatszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott 600.000 Ft, azaz Hatszázezer forint pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését, nem megfelelő jogi képviseletét kifogásolta.

A bejelentő előadta, hogy korábbi ügyvédje tájékoztatta, hogy ügyvédi tevékenysége alóli felfüggesztése okán jogi képviseletét a továbbiakban nem láthatja el, és az eljárás alá vont volt ügyvédet ajánlotta bejelentő részére. Ezt követően - nem pontosan ismert időpontban - a bejelentő megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek az ítélőtábla előtt folyamatban levő ügyének vitelére, és 76.200 Ft megbízási díjat is megfizetett részére.

A bejelentő előadása szerint az ítélőtábla felhívásából értesült arról, hogy folyamatban levő tárgyi ügyben nincs bejelentett jogi képviselője.

Ezt követően bármikor kereste az eljárás alá vont ügyvédet, sem telefonon, sem személyesen nem érte utol, ügyéről tájékoztatást nem kapott, a megbízási díjjal nem számolt el.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte, erről a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet értesítette.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosának felhívására az eljárás alá vont volt ügyvéd érdemi nyilatkozatot nem tett, az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta, észrevételt, igazoló jelentést nem tett.

A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló iratok alapján határozatot hozott a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről. A fegyelmi biztos az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére rótta, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd az ítélőtábla előtti eljárásban jogi képviselőként nem jelentkezett be, a megbízását nem teljesítette, a vizsgálat lefolytatásához szükséges igazoló jelentését és az ügyre vonatkozó releváns iratait nem terjesztette elő, így a fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. §-ának (3) bekezdését, 52. §-ának (2) bekezdését, az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.1., 2.4., 6.10. és 12.3. pontjai rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja szerint: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében pedig: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A tárgyaláson kívüli elbírálásra az Üttv. 127. §-a ad lehetőséget egyszerű megítélésű ügyben.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a Fegyelmi Tanács felhívására tett végindítványában a fegyelmi eljárást elrendelő írásbeli határozatával egyezően kérte a tényállást megállapítani.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa - döntően - alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az ügyvéd felelőssége a rábízott ügy szakszerű ellátása. Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentő képviseletét az ítélőtábla előtt nem látta el, azaz a kapott megbízást nem teljesítette, jogi képviselőként nem járt el, az eljárás alá vont volt ügyvéd által sem vitatott tényállás alapján megsértette a fent hivatkozott törvényi rendelkezést és mindezzel az eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el, ismerte, de mindenképpen ismernie kellett volna az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket. A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az ügyvédi hivatás szempontjából a magatartás súlyát, az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.

A fegyelmi biztos az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére rótta, hogy a vizsgálati szakban, illetve azt követően sem csatolt igazoló jelentést, az üggyel kapcsolatos iratait nem bocsátotta rendelkezésre. A Fegyelmi Tanács rámutat arra, hogy a bejelentés Budapesti Ügyvédi Kamara általi átvételekor, ebből következően az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás elrendelésekor is az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarai tagsággal már nem rendelkezett, iratai felett már nem diszponálhatott, így azok megküldésére nem is volt lehetősége. Mindezekre tekintettel a fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségre vonására e körben nem kerülhet sor.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A fellebbezés lehetőségét a fegyelmi biztos részére az Üttv. 127. §-a biztosítja. Az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 127. § (3) bekezdése alapján jogosult tárgyalás tartását kérni, amely esetben a jelen határozat hatályát veszti.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. október 24. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa - 2020. F. 167.)