A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. június hó 30. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a bejelentő azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem megfelelően látta el jogi képviseletét, valamint azt, hogy nem utalta át részére a költségek levonása után fennmaradó - bíróság által megítélt - kártalanítás összegét.
A bejelentő beadványához mellékelte az ügyvédi meghatalmazást, az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztató levelét és a törvényszék tájékoztatását.
Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó releváns iratait küldje meg és nyilatkozatát terjessze elő.
A bejelentő bejelentette, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel megállapodott, ezért nem kívánja a megbüntetését.
Az eljárás alá vont ügyvéd nevében dr. [...] ügyvédjelölt póthatáridőt kért a nyilatkozattételre és az iratcsatok megküldésére, majd az eljárás alá vont ügyvéd védekező nyilatkozatához csatolta a bejelentő által hivatkozott „megállapodás”, illetve a bejelentővel való elszámolás iratait.
Az eljáró fegyelmi biztos kezdeményezte a fegyelmi eljárás lefolytatását, majd megtette végindítványát, melyben fenntartotta a határozatában foglaltakat és indítványozta 4 rendbeli szándékos - 1 esetben folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását, illetőleg pénzbírság kiszabását és az eljárási költség megfizetésére való kötelezést.
Az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette észrevételeit a fegyelmi biztos fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményező határozatára és végindítványára, valamint további, a bejelentő érdekében készült iratokat - az illetékes BV parancsnoksághoz, illetve a törvényszékhez címtett beadványokat - csatolt.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el, és kérte az eljárás megszüntetését.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekező iratában arra hivatkozott, hogy a bejelentővel jelenleg is megbízási jogviszonyban áll és korábban azért nem teljesített részére utalást a befolyt kártalanításból, mert a bejelentő le kívánta alkudni a korábban megállapodott ügyvédi munkadíjat és megtiltotta számára, hogy az újabb megállapodásig bármit is utaljon neki, 2020. január 14. napján azonban tisztázták a félreértéseket, melyre tekintettel ugyanezen a napon sor került a kártalanítás összegének átutalására.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos határozatára tett észrevételében arra hivatkozott, hogy a 2017. május 17-i megbízási szerződés megsemmisítése tekintetében az Üttv. rendelkezéseit követve ügyfele utasítása szerint kellett eljárnia. Vitatta azt a feltételezést, hogy a bíróság tájékoztatása szerint egyes kártalanítási igények érdemi vizsgálat nélküli elutasítása miatt megállapítható fegyelmi vétségként a nem megfelelő jogi képviselet.
Továbbá sérelmezte a fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozóan az enyhítő körülmények hiányát és a súlyosbító körülmény figyelembevételére tett indítványt.
A Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül meghozott határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 200.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.
Az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartása iránt kérelmet terjesztett elő.
.-.-.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd elismerte felelősségét a bejelentővel kötött előző megbízási szerződésük megsemmisítése tekintetében. Előadása szerint, amikor az ügyfele jelezte az új szerződés megkötésekor, hogy az rendben van, de a régit semmisítsék meg, mert ezt érzi garanciának, akkor nem gondolta, hogy a korábbi szerződést is meg kellene őrizni. Később belátta, hogy nem szabad a megbízási szerződést megsemmisíteni, annak ellenére, hogy nincs hatályban, mert a korábbi eljárást ennek alapján lehet igazolni.
Amikor értesült az előzetes eljárásról, hogy valami kommunikációs probléma van közöttük, akkor lement ügyfeléhez, megbeszélték a kapcsolattartást, és amikor kiderült, hogy a bejelentő kérte az utalást, akkor el is utalta a pénzt ügyfelének.
A bejelentőnek a pénz átutalással kapcsolatos kifogására vonatkozóan előadta, hogy védence utasítása szerint járt el, mert a védencek többsége, a jelen ügyfél is, félt attól, hogy a beérkező pénzekből a BV- intézetnél különböző címeken levonnak és vontak is egyes helyeken. Ezért az ügyfelekkel úgy gondolták, hogy „amíg nálam van a pénz, addig megvan, nem vonnak belőle”. A bejelentő telefonos konzultáció keretében kérte, hogy őrizze a pénzét.
Az érdemi vizsgálat nélkül elutasított kártalanítási indítvány körében elmondta, hogy ez nagyon új és változó terület. Amikor bevezették, akkor a korábbi időszakra is lehetett igényelni, de volt egy idősáv, amikor a bíróság döntése szerint nem lehetett érvényesíteni az igényeket.
Az ügyfél nem kezdett el korábban panaszt beadni, csak ő, jogi képviselőként adta be. A jogszabály meghozatalakor a védenceknek nem teljesen érthető szabályozás alapján a bíróság csak a beadásától visszafelé 3 hónapra ítélte meg a kártalanítási összeget, mert a bejelentő közben egyik büntetéséből szabadult, és így megszakadt a folytonosság, ami alapján a kártalanítást lehetett érvényesíteni.
Azt is elmagyarázta a bejelentőnek, hogy ez egy atipikus ügy volt, és az országból sok igény érkezett be. Amikor a magyar állam egy jogorvoslati rendszert létrehozott, akkor a strasbourgi bíróság felfüggesztette az eljárásokat, az addig el nem bírált igényeket minden esetben visszadobták, ebből sajtóhír is lett. A strasbourgi bíróság 3-4-szer annyit is megítélt, mint a magyar szabályozás, mindenki bizakodott, hogy lesz keresnivaló Strasbourgban. Szerinte a túlterheltség miatt nem vállalták be ismételten ezeket az ügyeket.
A tájékoztatási kötelezettség tekintetében előadta, hogy az ügyfél 3-4 hetente hívja, a kommunikáció folyamatos, megoldott. Az iratok olyanok a büntetés-végrehajtási eljárásban, mint a büntetőeljárásban. Minden iratot az ügyfél is megkap. Postaköltség miatt nem küld meg mindent, csak amit kérnek.
A szóbeli, telefonon vagy személyesen adott tájékoztatás lehetőségét az ügyvédi megbízási szerződés is rögzíti. Elismerte, hogy a szóbeli tájékoztatást nem tudja dokumentálni, de végül is a bejelentővel létrejött megállapodása visszamenőleg igazolja annak megtörténtét.
.-.-.
A fegyelmi biztos a tárgyaláson tett végindítványában kérte, hogy a Fegyelmi Tanács a tényállást a fegyelmi eljárást kezdeményező határozattól eltérően akként állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást teljesítette, de kétségtelen, hogy az eredeti megbízási szerződést nem őrizte meg és más lényeges iratokkal együtt nem csatolta, ezzel az Iratkezelési Szabályzat 3.5. a) pontját és az ÜESZ 12.3. pontját megsértette, a befolyó összegről a tájékoztatást elmulasztotta megtenni, mellyel az Üttv. 52. §-át sértette meg, így 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Mindennek bizonyítására az okiratokat és a felek nyilatkozatát kérte figyelembe venni. A töredelmes beismerést, megbánást enyhítő körülmények tartotta.
Indítványa a szankcióra írásbeli megrovás, és az eljárási költség megfizetésére kötelezés.
A tényállás:
A bejelentő írásbeli megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéddel, melyben az eljárás alá vont ügyvéd arra vállalt kötelezettséget, hogy ellátja a bejelentő jogi képviseletét a Magyar Állammal szemben az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, illetve a Bvtv. 10/A. §-a, 70/A. §-a és 144/B. §-a szerint megindítható belföldi eljárásokban.
A törvényszék tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy végzésével 974.900 Ft összegű kártalanítást állapított meg részére, melyet a másodfokú bíróság helybenhagyott, ezért az véglegessé vált. A bíróság a bejelentőt arról is tájékoztatta, hogy a 2015. április 15. - 2015. december 31., a 2017. január 1. és 2017. március 28., valamint a 2017. december 21-27. közötti fogvatartási időszakra előterjesztett kártalanítás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az Igazságügyi Minisztérium a kártalanítás összegét az eljárás alá vont ügyvéd irodájának pénzforgalmi számlájára átutalta, azonban az átutalás tényéről az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt - dokumentált módon - nem értesítette és a beérkezett összeggel nem számolt el, a bejelentés időpontjáig nem is fizette ki a bejelentőnek járó összeget.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd az írásbeli megbízási szerződésüket - az előzetes vizsgálat megindítását követően - módosították, azonban az előbbi szerződést az eljárás alá vont ügyvéd nem bocsátotta a kamara rendelkezésére arra hivatkozással, hogy azt a bejelentő kifejezett kérésére aznap összetépte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívására védekező iratát az általa kért póthatáridőben terjesztette elő, azonban az ügy iratait rendkívül hiányosan bocsátotta az eljáró fegyelmi biztos rendelkezésére, hiszen beadványához kizárólag a módosított megbízási szerződést, az ahhoz kapcsolódó elszámolást, a bejelentő nyilatkozatát, a banki tranzakciók igazolását és az édesapja egészségügyi állapotára vonatkozó iratokat mellékelte, a bejelentés alapját képező kártalanítási ügy iratait pedig nem, vagy hiányosan.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Üttv. 52. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfele részére átvett pénzről vagy vagyontárgyról az ügyfelét haladéktalanul értesíteni.
Az ÜESZ 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A 16/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 3.5. a) pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója által kötött megbízási szerződést az abból fakadó jogosultságok elévüléséig kell megőrizni.
A FESZ 1.3. pontja szerint a bejelentés visszavonása az előzetes vizsgálat elrendelését, lefolytatását, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezését és lefolytatását nem akadályozza.
A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi mérlegeléssel hozta meg határozatát:
1. A rendelkezésre álló iratanyagban nem volt fellelhető olyan okirat, amely alátámasztotta volna azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő alap-megbízásának maradéktalanul eleget tett volna, hiszen a kártalanítási ügy iratait az eljárás alá vont ügyvéd teljes körűen nem bocsátotta az eljáró fegyelmi biztos rendelkezésére. Ugyanakkor a törvényszék tájékoztatásából megállapítható volt, hogy a bejelentő 2015. április 15. - 2015. december 31., 2017. január 1. és 2017. március 28., valamint a 2017. december 21-27. közötti fogvatartási időszakra előterjesztett kártalanítás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd meggyőző érveléssel valószínűsítette, hogy az adott jogszabályi keretek és bírói gyakorlat adta lehetőségek közt megfelelően látta el a bejelentő jogi képviseletét és az ügy állásáról tájékoztatta a bejelentőt, mely magatartásával fegyelmi vétség elkövetését a Fegyelmi Tanács nem tartotta önállóan megállapíthatónak.
2. A bejelentő által csatolt iratok tartalma és az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozatai alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel először 2017. május 17. napján kötött megbízási szerződést, mely jogviszonyt 2020. január 14. napján módosítottak. Azonban a 2017. május 17. napján kötött megbízási szerződést az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolta arra hivatkozással, hogy azt a bejelentő kifejezett kérésére összetépte (megsemmisítette). Ez a védekezés azért sem fogadható el, mert a megbízott ügyvéd jogszabályi rendelkezésbe ütköző megbízói kérést (utasítást) nem teljesíthet és erről tájékoztatnia kell a megbízót.
A Fegyelmi Tanács egyetért a fegyelmi biztossal abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd iratcsatolási kötelezettségének jelentős részbeni elmulasztásával megsértette az ÜESZ 12.3. pontját és vétett az iratkezelési szabályzat 3.5. a) pontjában foglaltak ellen is, hiszen az általa kötött megbízási szerződést nem őrizte meg. A Fegyelmi Tanács azonban ezt a magatartást 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének tekinti, hiszen a megsemmisített okiratot nem lehet csatolni az eljárásban.
3. A Fegyelmi Tanács szerint tényszerűen megállapítható az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta haladéktalanul a bejelentőt az átutalt kártalanítás összegéről és az elszámolási kötelezettségről. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban erre vonatkozóan is elfogadható magyarázatot adott a tárgyaláson.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti tényállás szerinti magatartásával megszegte az Üttv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat, az Etikai Szabályzat 12.3. pontját és a 16/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 3.5. a) pontját, ezzel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. A folytatólagosság megállapítását a korábbi megbízási szerződésen túl, az egyéb releváns iratok több részletben történő csatolása indokolja.
A fegyelmi büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között létrejött megállapodást, valamint fegyelmi felelősségének elismerését és megbánásra utaló kijelentéseit a bejelentővel kötött korábbi megbízási szerződés megsemmisítése miatt.
A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja alapján a rendelkező rész szerint határozott.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 16. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 169.)