Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.170/6. határozata

ügyvédi mulasztásról, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. augusztus 10. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli - ebből egy rendbeli folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt a fegyelmi tanács

200.000 Ft (kettőszázezer forint) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, továbbá 30.000 Ft (harmincezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.

Indokolás

A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratait 8 napon belül köteles, az észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

A fegyelmi biztos a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett, egyben irodaellenőrzést rendelt el.

A tényállás:

A bejelentő megbízása alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2019. évben adásvételi szerződést készített a [...] hrsz. alatti ingatlanra. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a 6.600 Ft igazgatási szolgáltatási díjat nem fizette be a földhivatal által kibocsátott hiánypótlás ellenére. A földhivatal a tulajdonjog bejegyzési kérelmet elutasította. A bejelentő többször eredménytelenül kísérelte meg a kapcsolatot felvenni az eljárás alá vont ügyvéddel, kérte az ügyére vonatkozó iratok kiadását, melyre az eljárás alá vont ügyvéd nem reagált.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztosi határozatban foglalt iratcsatolási felhívás ellenére nem csatolta az ügy iratait és észrevételt sem tett a bejelentésben foglaltakra. A székhelyellenőrzés során a kamarai ellenőr megállapította, hogy az épületen az ügyvéd névtáblája nincs kihelyezve, a kapucsengőn sincs kiírva semmilyen név vagy egyéb jelzés, így sem az ügyvédi irodai tevékenységre, sem az eljárás alá vont ügyvéd személyére nem utal semmi.

A fegyelmi tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte és erről az eljárás alá volt ügyvédet tájékoztatta, egyben felhívta arra, hogy a korábban már megküldött fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakra, valamint az abban írt végindítványra a kézhezvételétől számított 15 napon belül tegye meg az észrevételeit.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást átvette és beadványában a fegyelmi felelősségét elismerte, hivatkozott arra, hogy a bejelentő ügye ügyvédi tevékenységének formaváltása miatti kritikus időszakra esett, próbálta az ügyet pótlólagos befizetéssel és a földhivatali ügyintézővel való egyeztetéssel megoldani, azonban annak sikertelensége és az ügyvédkénti kudarca miatt az ügyfelével való közlést halogatta, arra nem került sor. Tudomása szerint a bejelentő az ügyét más ügyvéd közreműködésével és új szerződés megkötésével rendezte, a tulajdonjoga bejegyzésre került, melyet ellenőrzött.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező és egyben végindítványát is tartalmazó határozatában kifejtett álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy

- az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a földhivatali felhívás ellenére a 6.600 Ft eljárási díjat nem fizette meg, megsértette az Üttv. 1. §-ának (3) bekezdését, a 39. § (3) bekezdését, valamint az ÜESZ 2.1. és 2.4. pontjait;

- nem biztosította az ügyféllel való kapcsolattartást, megsértette az Üttv. 1. §-ának (3) bekezdését, valamint az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.1. b) pontjainak rendelkezését;

- a bejelentő kérésére az ügyre vonatkozó iratokat nem adta ki, megsértette az ÜESZ. 12.2. a) és 12.3. pontjai rendelkezéseit,

mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2. rb. szándékos, melyből 1 rb. folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, jelentős összegű pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását kérte az eljárási költségek megfizetésére kötelezése mellett.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa túlnyomórészt alapos.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a megbízóját az ingatlan-nyilvántartási hiánypótlási végzésről, a 6.600 Ft igazgatási díj befizetésének elmaradásáról, a tulajdonjog bejegyzési kérelem elutasításáról nem tájékoztatta, a kapcsolattartást nem biztosította, valamint az előzetes vizsgálati eljárásban iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, megszegte az alábbi szabályokat:

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (1) Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

39. § (3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)

2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez,

2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el,

2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

Az ÜESZ 1. számú mellékletét képező CCBE Etikai kódexe

3.1.2. Az ügyvéd ügyfelének képviseletét és a számára nyújtott tanácsadást késedelem nélkül, lelkiismeretesen és gondosan köteles teljesíteni. Az ügyvéd köteles személyesen felelősséget vállalni a részére adott megbízás teljesítéséért és a rábízott ügy állásáról köteles ügyfelét tájékoztatni.

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

6:275. § A megbízott köteles a tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a fegyelmi megbízott felhívására nem bocsátotta rendelkezésre az ügy iratait, megszegte az ÜESZ 12.3. pontjában írtakat: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az ÜESZ 12.1 pontja az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kötelezettségeit a kamarai szervek minden szabályzatára és határozatára kiterjeszti.

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a jelen fejezetben kifejtettek szerint a reá vonatkozó szabályokat.

Az ingatlanügyi hatóság hiánypótlási felhívásának a figyelmen kívül hagyása, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, a kapcsolattartás biztosításának hiánya egy rendbeli folytatólagosan és szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget és a fegyelmi eljárásban az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása is önállóan egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósít meg.

A fegyelmi tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja és a 109. § (1) bek. alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvének figyelembe vételével.

A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a többszörös szabályszegést és különös nyomatékkal a cselekmény - a bejelentő tulajdonjog bejegyzési kérelmének elutasítását eredményező - tárgyi súlyát.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte a vétkességre is kiterjedő elismerést, megbánást. További enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd 16 éves ügyvédi tevékenysége alatti makulátlan fegyelmi előéletét. A pénzbírság összegének megállapításánál a Fegyelmi Tanács figyelembe vette az eljárás alá vont ügyvédi praxisában a jövedelemcsökkenést, nagy összegű kölcsöntartozását és azt, hogy két kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet - felelősségének megállapítására tekintettel - az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a) és 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A fegyelmi vétség tárgyalás tartása nélkül történő elbírálásának lehetőségét Üttv. 127. § (1) bekezdése teremti meg, amely szerint „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.”. A fegyelmi tanács az ügyet egyszerű megítélésűnek tekintette, figyelemmel arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentésben foglaltakat nem vitatta.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. szeptember 30. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 170.)