A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. szeptember 7. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács a [...] eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban lévő
fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
Jelen ügyben a bejelentők az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettségszegését kifogásolták. A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában csatolta az ügyben keletkezett iratait és érdemi észrevételét.
A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján határozatában fegyelmi eljárást kezdeményezett, melyben 1 rb. gondatlan fegyelmi vétség elkövetelését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére és indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését.
Határozatában az Üttv. 1. § (3) bekezdésére, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 5.12. pontjára hivatkozott, mint az eljárás alá vont ügyvéd által megsértett normákra. A fegyelmi biztos határozatában leírt álláspontja szerint „az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a kibocsátott fizetési meghagyás teljes tartalmának ismeretében nem tájékoztatta a bejelentő1-t arról, amennyiben az ellentmondást csak ő nyújtja be, úgy a másik kötelezettel - bejelentő2-vel - szemben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, megszegte az Üttv. és az ÜESZ hivatkozott rendelkezéseit.”
Az eljárás folyamán bejelentő2 elhunyt.
A tényállás:
A bejelentő1 ügyvédi megbízási szerződésben megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az előadott tényállás alapján zugírászat bűntette és csalás vétsége elkövetése miatti feljelentést szerkessze meg, illetve a hozzá kapcsolódó intézkedéseket megtegye, majd a büntető eljárás során, mint sértettet képviselje. Az eljárás alá vont ügyvéd a feljelentést zugírászat bűntette és csalás vétsége miatt elkészítette és elektronikus úton (e-Papír) benyújtotta rendőrkapitányságra.
A feljelentett fizetési meghagyásos eljárást indított a bejelentőkkel, mint kötelezettekkel szemben - a büntető eljárás megindításával összefüggésben - személyiségi jog megsértésére hivatkozással sérelemdíj jogcímén 1.000.000 Ft és járulékai összegben. A feljelentett a bejelentők egyetemleges kötelezését kérte. A közjegyző a fizetési meghagyást kibocsátotta. A bejelentő1 a kibocsátott fizetési meghagyást megküldte az eljárás alá vont ügyvédnek. Az eljárás alá vont ügyvéd elkészítette az ellentmondást és azt e-mailen megküldte bejelentő1-nek.
Az ellentmondás csak a bejelentő1 nevében készült el, azon aláírásra csak bejelentő1 neve szerepelt, az ellentmondáson tanúk nem kerültek feltüntetésre. Az e-mailben az eljárás alá vont ügyvéd felhívta a bejelentő1-t, hogy az ellentmondást nyomtassa ki, írja alá és legkésőbb 2019. október 21-én tértivevénnyel adja postára. A bejelentő1 az eljárás alá vont ügyvéd által elkészített ellentmondást kinyomtatta, aláírta és postázta. A fizetési meghagyással szemben ellentmondás a másik kötelezett, a bejelentő2 részéről nem került előterjesztésre.
A közjegyző hiánypótlásról szóló végzést hozott, melyben felhívta a bejelentő1-t, hogy ellentmondását két tanú aláírásával pótolva adja be 15 napon belül. A bejelentő1 a hiánypótlásnak határidőben eleget tett, és a hiánypótlást személyesen adta le a közjegyzői irodában. Ekkor tájékoztatták arról, hogy mivel a fizetési meghagyás ellen a bejelentő2 részéről nem került benyújtásra ellentmondás, a fizetési meghagyás bejelentő2-vel szemben jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban előterjesztett nyilatkozatában előadta, hogy a bejelentő1 telefonon kereste meg, és tájékoztatta, hogy a feljelentett fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárást indított ellene. Felek megállapodtak abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd előkészít egy ellentmondást a bejelentő1 részére, mely meg is történt, azt a megfelelő instrukciókkal a bejelentő1 részére e-mailben megküldte. A tanúk feltüntetése adminisztrációs hiba miatt valóban lemaradt, de a közjegyző felhívására azt a bejelentő1 jogkövetkezmény nélkül pótolta. Az eljárás alá vont ügyvéd kijelentette, hogy az ellentmondás előkészítése szívességből történt, arra megbízása nem volt. Ez -a bejelentő1 állításával szemben - nem volt része a büntetőeljárásra adott megbízásnak. A bejelentő2 esetleges képviselete soha nem került szóba, vele sem személyesen, sem más módon soha nem beszélt. Mivel a bejelentő1-gyel a folyamatos felelősségre vonások miatt a büntetőügyre vonatkozó megbízást nem kívánta fenntartani, ezért azt levélben felmondta. Az eljárás alá vont ügyvéd kérte az előzetes vizsgálat megszüntetését, arra hivatkozva, hogy amíg a büntetőügyben a megbízása fennállt, addig az abban vállaltakat teljesítette és fegyelmi vétséget nem követett el.
A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd a korábbi nyilatkozatát fenntartotta, előadta, hogy a fizetési meghagyás átolvasását követően észlelte, hogy egyetemleges a kötelezés, és erről telefonon tájékoztatta a bejelentő1-t is, azonban tekintettel arra, hogy a bejelentő2-vel az eljárás alá vont ügyvéd soha nem találkozott, a bejelentő1-gyel való viszonyáról tudomása nem volt, így kizárólag bejelentő1 vonatkozásában készítette el az ellentmondást.
A bejelentő2 elhunyt, ezért személyes meghallgatására nem került sor.
A bejelentő1 a tárgyaláson a bejelentésében foglaltakat fenntartotta, előadta, hogy férje valóban nem találkozott az eljárás alá vont ügyvéddel, úgy gondolta, hogy a feljelentés vonatkozásában adott megbízásba beletartozik a feljelentett követelése elleni ellentmondás megszerkesztése. Tagadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta volna arról, hogy a férjének is be kell nyújtania az ellentmondást.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos fenntartotta az eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentőt hitelt érdemlő módon kellett volna tájékoztatnia, amikor a fizetési meghagyásokat kézhez kapta.
A minősítés tekintetében az indítványban foglaltakat fenntartotta.
A fegyelmi büntetés vonatkozásában az ügy csekély tárgyi súlyára tekintettel írásbeli megrovás kiszabását indítványozta és az ügyben felmerült átalányköltség viselésére kérte eljárás alá vont ügyvédet kötelezni.
Az eljárás alá vont ügyvéd felszólalásában fenntartotta a korábbi nyilatkozatait, álláspontja szerint a bejelentő nyilatkozata megerősítette az általa elmondottakat. Sajnálta a bejelentő helyzetét, de jogilag nem érezte magát felelősnek.
Az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselőjének felszólalásában a fegyelmi biztos indítványának kiegészítését kérte azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd legalább egy mondat erejéig tájékoztatta a bejelentőt, hogy időközben elhunyt néhai férje kapcsán is külön elő kell terjeszteni az ellentmondást. Elsődlegesen indítványozta, hogy fegyelmi vétség hiányára tekintettel az eljárás kerüljön megszüntetésre. Másodlagosan előadta, hogy kétséget kizáróan azt nem sikerült igazolni, hogy a tájékoztatás során a kioktatás elhangzott, de annak ellenkezője sem igazolt. Álláspontja szerint ezt a körülményt nem lehet az eljárás alá vont ügyvéd terhére értékelni. Ezért másodsorban bizonyítatlanság hiányában kérte a jelen fegyelmi eljárás megszüntetését.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának nem adott helyt.
Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartás vonatkozásában a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a cselekmény idején hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget az alábbi indokok miatt.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli. Jelen eljárásban eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint, szóban telefonon tájékoztatta a bejelentő1-et, hogy a követelés egyetemleges, így a bejelentő2-nek is elő kell terjesztenie ellentmondást. Tekintettel arra, hogy a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ezen nyilatkozatát vitatta, valamint a tájékoztatás írásba foglalása nem történt meg, így a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatát a tájékoztatás vonatkozásában nem fogadta el. A fenti indokok miatt nem osztotta a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselőjének felszólalásában előadottakat, miszerint az egy állítás egy tagadás alapján a bejelentő tájékoztatás elmaradását kifogásoló nyilatkozata nem nyert bizonyosságot, így azt az eljárás alá vont ügyvéd terhére megállapítani nem lehet.
Azonban az eljárás során megállapítást nyert, hogy bejelentő1 kérésének megfelelően az eljárás alá vont ügyvéd megszerkesztette a fizetési meghagyással szembeni ellentmondást, melyet email-en megküldött a bejelentő1 részére. A bejelentő2-vel az eljárás alá vont ügyvéd soha nem találkozott, a bejelentők közötti viszonyukról semmilyen tudomása nem volt, így arról sem lehetett tudomása, hogy a követelést bejelentő2 elismeri-e, vagy sem, így a fegyelmi tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvédnek nem is volt bejelentő2 ellentmondásának előterjesztése vonatkozásában tájékoztatási kötelezettsége. Mindezeket figyelembe véve a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem állapítható meg az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége, ezért a fegyelmi eljárást megszüntette.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) kimondja:
107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A jelen ügyben a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. november 11. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 171.)