A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év június 23. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálat eredményeként megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi vétség gyanúja nem állapítható meg, ezért az előzetes vizsgálat megszüntetéséről határozott.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította az első fokon eljáró fegyelmi biztost.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosának álláspontja szerint ugyan a megszüntető határozat korrekt és alapos indoklást tartalmaz, mégis ellentmondás észlelhető benne, mely ellentmondás tisztázása szükséges a fegyelmi eljárás során. Az országos vezető fegyelmi főbiztos nem jelölte meg, hogy megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartása mely jogszabályhelybe, vagy hivatásrendi normába ütközik.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosának álláspontját figyelembe véve a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az alábbi tényállást állapította meg:
A bejelentők I. és II. rendű alperesek és a [...] Zrt. felperes között polgári peres eljárás volt folyamatban zálogtárgyból való kielégítés tűrése iránt, melyben a bejelentők a járásbíróság ítélete alapján pervesztesek lettek. Ezt az ítéletet a törvényszék ítéletével helybenhagyta, amely ellen a bejelentők tartalmában felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.
Figyelemmel arra, hogy a Kúria előtt a jogi képviselet kötelező, ezért a bejelentők pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztettek elő. A kormányhivatal határozatával a bejelentő2 részére a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét engedélyezte, míg a bejelentő1 tekintetében ilyen határozat nem áll rendelkezésre, hiszen azt sem a bejelentők, sem az eljárás alá vont nem bocsátotta az eljáró fegyelmi biztos rendelkezésére.
A rendelkezésre álló megbízási szerződést a bejelentők, míg a pártfogó ügyvédi meghatalmazásokat az eljárás alá vont ügyvéd nem írta alá.
Mindeközben a Kúria végzésével a bejelentők részére 2019. január 29. napjáig meghosszabbította a hiánypótlás teljesítésére nyitva álló határidőt azzal, hogy ezen határidőben jogi képviselővel eljárva pótolják felülvizsgálati kérelmük hiányosságait.
Az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette ugyan a felülvizsgálati kérelmet, azonban tévesen az első fokon eljárt járásbíróságon, amely így a Kúriához elkésetten, határidőn túl érkezett, emiatt a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasította, míg az eljárás alá vont ügyvéd igazolási kérelmét elutasította.
A rendelkezésre álló adatok alapján az országos vezető fegyelmi főbiztosban alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv.-be, illetőleg az Etikai Szabályzatba ütköző 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Fenntartotta a beadványában foglaltakat, kérdésekre előadta, hogy az ügyben releváns iratokat a bejelentőtől nem kapta meg, vagy a határidőt tekintve csak későn.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos és az eljárás alá vont ügyvéd indítványára megkereste az elsőfokú bíróságot, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy a Kúria végzését az alpereseknek mikor kézbesítették és küldjék meg a tértivevény másolatát.
A folytatólagos fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd alapvetően azt kifogásolta, hogy a bejelentő és az általa képviselt alperesek távolmaradása mellett kell folytatni az eljárást, mert nélkülük nem lehet tisztázni az iratok átadását-átvételét. Emlékezete szerint a Kúria 4. számú végzését január 30-án kapta meg, de a 2. számú végzést nem kapta meg, azt csak a fegyelmi eljárás során ismerhette meg.
Mind a két tárgyalási napra tanúként idézést kapott a bejelentő és az általa képviselt két alperes, akik azonban nem kívántak megjelenni a tárgyaláson.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját lényegében fenntartotta, de az eljárás során felmerült tényekkel kiegészítette.
A fegyelmi biztos értékelése szerint az eljárás során megállapításra került, hogy a Kúria 4. számú végzését a bejelentő, mint az alperesek meghatalmazottja 2019. január 28-án vette át, azonban nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vontnak átadta-e, ha átadta, akkor mikor adta át. A tárgyalásra idézett tanú nem jelent meg a Fegyelmi Tanács előtt. A fegyelmi biztos álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján továbbra sem állapítható meg az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bármilyen hivatásrendbeli normát megsértett volna az eljárása során.
Előadta, hogy 2019. január 30-án rendelte ki a bejelentő2 részére pártfogó ügyvédet az illetékes kormányhivatal, azonban a bejelentő1 vonatkozásában ilyen információ (kirendelő határozat) nincsen. Az eljárás alá vont ügyvéd nem volt abban a helyzetben, hogy egyrészt a véghatáridőről megbízható tudomással bírjon, másrészt a kirendelő határozat hiányában nem is járhatott volna el.
A fentiek alapján indítványozta az eljárás megszüntetését.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
„Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy...”
„ÜESZ 7.3. Az ügyvéd a kapott meghatalmazásról az eljáró bíróságot vagy hatóságot, annak módosításáról vagy megszűnéséről az eljáró bíróságot vagy hatóságot, valamint megszűnéséről az ellenérdekű felet, annak jogi képviselőjét köteles haladéktalanul értesíteni, továbbá meghatalmazását az eljárásban becsatolni.”
A Fegyelmi Tanács egyetért az eljárás alá vont ügyvéddel abban, hogy a bejelentők késve adták be kérelmüket pártfogó ügyvéd kirendelése iránt, hiszen a bejelentő2 részére kiadott kirendelő határozat indokolása rögzíti, hogy a kérelmet 2019. január 30. napján nyújtották be, melyet aznap teljesített az eljáró kormányhivatal.
A bejelentők képviselője a bejelentéséhez - többek közt - csatolta a bejelentő1 meghatalmazását, amely tartalmazza a kirendelő határozat számát, az eljáró kormányhivatal bélyegző lenyomatát, az ügyintéző aláírását, valamint a Kúria ügyszámát is. Tehát az eljárás alá vont ügyvédnek elvileg lehetősége lett volna a bejelentő2 meghatalmazásának hiányában közvetlenül benyújtani a felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. Az így hiányos beadvány azonban szintén alkalmatlan lett volna a kívánt joghatás kiváltására, hiszen mindkét alperes jogi képviselete szükséges a felülvizsgálati eljárásban. A Fegyelmi Tanács a fentiek alapján úgy foglalt állást, hogy az eljárás alá vont ügyvéd e mulasztásának súlya nem éri el azt a szintet, amely fegyelmi büntetés kiszabását tenné szükségessé.
A bejelentő és az általa képviselt alperesek távolmaradása miatt nem volt lehetőség annak tisztázása, hogy 2019. január 18-án a bejelentő2 részére miért nem hozott határozatot pártfogó ügyvéd kijelöléséről az eljáró kormányhivatal. A Fegyelmi Tanács csupán feltételezheti, hogy az erre irányuló kérelem hiánya miatt alakult így.
A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2019. január 30. napjáig nem rendelkezett joghatályos meghatalmazásokkal a Kúria előtti képviseletre, így a határidőben való teljesítés elmulasztása nem őt terheli, melyre tekintettel nem állapított meg fegyelmi vétség elkövetését az eljárás alá vont ügyvéd terhére és a rendelkező rész szerint határozott.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 174.)