Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.176/11. határozata

összeférhetetlen ügyvállalásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. október 5. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd

nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Az előzetes vizsgálat eredményeként a vizsgálatot végző fegyelmi biztos megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi vétség gyanúja nem állapítható meg, ezért az előzetes vizsgálatot megszüntette.

A megszüntető határozat ellen a bejelentő kifogást terjesztett elő, amelynek eredményeképpen a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította a fegyelmi biztost.

A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő férjének, az alperesnek a jogi képviselője abban a peres eljárásban, amelyet a jogi képviselővel eljáró bejelentő kezdeményezett házasság felbontása és járulékai iránt.

A bejelentő a bíróság előtt folyó eljárásban előterjesztett előkészítő iratában, amely az eljárás alá vont ügyvéd irodájába 2020. február 10-én érkezett, indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd kizárását a peres eljárásból.

A bírósághoz benyújtott iratban szó szerint az alábbiakat adta elő: „mielőtt a házassági bontókeresetet benyújtottam volna a T. Bírósághoz, az alperesi jogi képviselőt bíztam meg a jogi képviseletemmel. Ennek keretében több részletes e-mailben ismertettem vele a jelen házasság megromlásának körülményeit a legintimebb részletekig, az alperessel való kapcsolatom megromlásához vezető alperesi életmódot és erőszakos magatartást.

Végül az alperesi jogi képviselő lassú reagálása miatt (nem készült el időben a kereset és nem biztosított lehetőséget a személyes konzultációra) egy ismerősöm segítségével másik jogi képviselőhöz fordultam. ... Tekintve, hogy az alperes elleni kereset benyújtásával és a jogi képviseletemmel az eljárás alá vont ügyvéd alperesi jogi képviselőt bíztam meg, nehéz lenne azt állítani, hogy a jelenlegi ügy nem függ össze a korábbi megbízással. Az alperesi jogi képviselőnek... a teljes életünket részletező, a gyermeknevelésünk, lakhatásunk részleteit e-mailben közöltem az alperesi jogi képviselővel és a megbízás arra vonatkozott, hogy az alperessel szemben képviseljen.”

A Budapesti Ügyvédi Kamarába érkezett bejelentésében a bejelentő az alábbiakat adta elő: „Az eljárás alá vont ügyvédnek a csatolt írásbeli és 2019. 01. 07-én történt személyes egyeztetésem válóperes képviseletre szóló egyeztetés, és az ügyvéd által tárgyi ügyben igényelt személyes konzultációra és ügyvédi titokkörbe tartozó, az Info törvény alapján különleges személyes adatok kerültek átadásra. Majd az eljárás alá vont ügyvéd az ellenérdekű fél jogi képviselőjeként lépett fel tárgyi ügyben. Az ügyvédi titokkörbe tartozó iratokat nem küldte vissza, vélelmezhetően azt tárgyi ügyben ellenérdekű fél érdekében felhasználhatja. Kérem, hogy az Üttv. taxatív tiltásába, és etikai szabályzatába ütköző, tárgyi ügyben történt számomra sérelmes eljárást szíveskedjék kivizsgálni.”

A bejelentő a viszontkereseti ellenkérelmében valamennyi, az eljárás alá vont ügyvéd részére megküldött e-mail üzenetét csatolta az eljárásban a mellékleteivel együtt.

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd részére e-mail üzeneteket küldött, azonban az eljárás alá vont ügyvéd irodájának titkára e-mail válaszüzenetben tájékoztatta a bejelentőt, hogy maximum öt oldal terjedelemig nyomtat az iroda, többre kapacitás nincsen, ezért a megküldött iratokat vagy vigye be az irodába, vagy azt postán juttassa el az eljárás alá vont ügyvéd részére.

A bejelentő egyeztetett időpontot az eljárás alá vont ügyvéddel, amely időpontot először elhalasztottak, majd az azt követő időpontra a bejelentő már nem jelent meg, mivel a bírósághoz már egy más jogi képviselővel elkészített keresetlevelet nyújtott be - közös megegyezéssel történő házasság felbontása iránt.

Az eljárás alá vont ügyvéd az alperes részére kézbesített keresetlevél kézhezvételét követően kapott megbízást a bejelentő férjétől és ettől az időponttól kezdődően látta el a képviseletét a peres eljárásban a bejelentővel szemben.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a tárgyaláson nem tartotta fenn a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, s az eljárás megszüntetésére tett indítványt az alábbiak szerint:

Az eljárás során a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd nevét nem az ügyvéd által használt kiejtéssel használta, ezért kétséges, hogy valaha hallotta a nevét, s mivel bebizonyosodott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd minden ügyfélnek bemutatkozik, s abból egyértelmű a neve kiejtése.

A fegyelmi biztos az iratok és a bizonyítás eredménye alapján nem látta bizonyítottnak, hogy a bejelentő akár tanácsadásra megjelent volna az ügyvédnél, ezt igazolandó dokumentumot, számlát nem tudott csatolni.

Álláspontja szerint nem valósított meg fegyelmi vétséget az eljárás alá vont ügyvéd, ezért kérte, hogy a fegyelmi tanács határozatában azt állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indított fegyelmi eljárás megszüntetésére tett indítványt azzal, hogy az eljárással felmerült költséget a Kamara viseli.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el.

Előadta, hogy nem találkozott a bejelentővel, az e-mail üzeneteket a titkára kezeli, ő azokkal nem foglalkozik.

Kijelentette, hogy a bejelentő által előadottak nem felelnek meg a valóságnak, az adatkezeléssel kapcsolatos bejelentői állításokat visszautasította, s jelezte, hogy a bejelentő által szigorúan személyesnek tartott adatokat tartalmazó e-maileket maga a bejelentő csatolta az általa indított peres eljárásban - éppen a perből történő kizárására tett indítványt alátámasztandó.

Mivel nem követett el fegyelmi vétséget, kérte az eljárás megszüntetését.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a megállapított tényállást bizonyítottnak látta, a fegyelmi biztos által és az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett indítvánnyal egyetértett az alábbiak miatt:

Az 2017. évi LXXVIII.tv (Üttv.) 107. § a) pontja, amely szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 20. § (4) bekezdése szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a tájékoztatását követően - hozzájárult.” Ugyanezen szakasz (8) bekezdése rögzíti, hogy „Az ügyvéd az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alapján az ügyvédi tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy a (7) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az összeférhetetlen ügyre a megbízást megszüntetni.”

Az Üttv 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján ügyvédi tevékenységnek számít a jogi tanácsadás.

A fentiek szerint a fegyelmi tanácsnak azt kellett vizsgálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte- e ezeket a szabályokat, tehát létrejött-e megbízási szerződés közte és a bejelentő között, illetve legalábbis végzett-e jogi tanácsadási tevékenységet a bejelentőnek, amely alapján fennállna az összeférhetetlen ügyvállalás.

Mindezek alapján abban kellett állást foglalni, hogy - bár a bejelentő sem a bejelentésében, sem pedig a kifogásában nem állította - megjelent-e az eljárás alá vont ügyvédnél a bejelentő tanácsadás céljából, s az megtörtént-e? (Mindezt a bejelentő a peres eljárásban viszontkereseti ellenkérelmében adta elő, amelyet végül az eljárás alá vont ügyvéd csatolt észrevételeihez.)

A bejelentő a megtartott fegyelmi tárgyaláson részletesen beszámolt a találkozásról, a bírósági beadványában foglaltakat megismételte.

Mindezek ellenére a fegyelmi tanács nem látta bizonyítottnak a bejelentő által előadottakat, amelyek mind a saját korábbi beadványaival, mind pedig a kihallgatott tanúk vallomásaival is ellentétesek voltak, ezért az alábbiak szerint mérlegelt:

A fegyelmi tanács észlelte azt, hogy a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd nevét másként ejtette ki. Ez lényegi kérdés volt ebben az ügyben, hiszen az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője is kiemelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mindenkinek, akivel találkozik, először bemutatkozik.

A megjelent tanúk igazolták azt, amit az eljárás alá vont ügyvéd is megerősített, hogy minden egyes találkozáskor az eljárás alá vont ügyvéd először bemutatkozik, tehát aki már legalább egy alkalommal találkozott személyesen az eljárás alá vont ügyvéddel, annak tisztában kell lennie, hogyan ejti a nevét - szemben a leírt nevével.

Másodsorban észlelte a fegyelmi tanács a tényállásban is írtak szerint, hogy a bejelentő maga állította a bíróságra benyújtott, az eljárás alá vont ügyvéd kizárására tett indítványában azt, hogy nem jött létre személyes találkozó, ezért választott másik ügyvédet. Ezt a tárgyaláson akként magyarázta, hogy jogi képviselője értette félre szavait, így kerülhetett a beadványába tévesen ez a megállapítás, azonban a fegyelmi tanács ezt elfogadni nem tudta.

A jogi képviselővel eljáró fél beadványait ugyanis saját előadásnak kell tekinteni, s amennyiben abban téves állítások szerepelnek, azokat lehetőség van kijavítani. Mivel a bejelentő ilyen javításról, másfajta értelmezésről maga sem ejtett szót, a fegyelmi tanács elfogadta a perben tett nyilatkozatot valós tartalmúnak, amely alapján azt állapította meg, hogy a bejelentő nem találkozott az eljárás alá vont ügyvéddel.

A megjelent tanúk vallomásai cáfolták a bejelentő által előadottakat továbbá minden részletében (többek között a 25.000 Ft-os tanácsadási díj tekintetében, az ügyfelekkel történő kommunikáció tekintetében, az iroda helyének megjelölése tekintetében), ezért a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy a bejelentőnek az eljárás alá vont ügyvéd nem végzett tanácsadási tevékenységet.

A fegyelmi tanács kénytelen foglalkozni a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztosának fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasító határozatával, mivel az tárgyi tévedésen alapul.

A határozat a következőket tartalmazza: „Önmagában az a tény, hogy a bejelentő férjével a bejelentéssel érintett ügyvéd már ügyvédi megbízási megállapodást kötött, erről a tényről a bejelentővel történt telefonos időpont egyeztetéskor rögtön tájékoztatást kellett volna adni a bejelentőnek azzal, hogy az Üttv. 20. § (4) bekezdése miatt bejelentőtől férjével szemben nem vállalhat megbízást”.

A bejelentő ehhez képest 1 évvel korábbi időpontot jelölt meg, tehát nem az volt a problémája, hogy annak ellenére kapott jogi tanácsot az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy a férjét, a perbeli ellenfelét képviseli, hanem éppen fordítva: annak ellenére vállalta a férje képviseletét, hogy előtte jogi tanácsadást adott neki az eljárás alá vont ügyvéd.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a fegyelmi biztos eljárást megszüntető határozata megalapozott volt, a bizonyítási eljárás eredményeképpen sem volt megállapítható az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. november 11. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 176.)