Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.177/19. határozata

iratvisszatartásról, megbízási díj elszámolásával kapcsolatos kötelességszegésről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év június 21. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta. A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentésre nem nyilatkozott és ügyiratokat sem csatolt. A fegyelmi biztos határozatot hozott a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről.

A tényállás:

A bejelentő 2018 októberében fordult az eljárás alá vont ügyvédhez, és a becsületsértés miatt általa indított magánvádas eljárásban bízta meg a képviseletével az eljárás alá vont ügyvédet. A bejelentő nem volt jártas a jog területén, ezért az általa kezdeményezett eljárásban kívánta igénybe venni az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét. Az elsőfokú eljárásban való képviseletért az eljárás alá vont ügyvéd 100.000 Ft összegű ügyvédi munkadíjat kért, majd az elsőfokú eljárás befejeztével - tekintettel arra, hogy azt a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította - további 100.000 Ft-ot kért az újabb elsőfokú eljárás ellátásáért.

Ez időszakban már a bejelentő bizalma megrendült az eljárás alá vont ügyvédben, tekintettel arra, hogy míg az eredeti elsőfokú eljárásban marasztalták, addig a másodfokú eljárásban már úgy tűnt, hogy nem fogják marasztalni a vádlottakat, és még annak a lehetősége is fennállt, hogy a bejelentővel szemben születik majd marasztaló ítélet. Az eljárás során a bejelentővel a bíróság is érzékeltette, hogy a büntetőeljárás megindítása nem biztos, hogy a legjobb megoldás volt és inkább polgári peres eljárást kellett volna indítania.

Még a büntetőeljárás folyamatban léte alatt az eljárás alá vont ügyvéd a polgári eljárás megindítását szorgalmazta, amelyben 200.000 Ft munkadíjat kért a bejelentőtől, azonban a bejelentő csak 100.000 Ft-ot tudott megfizetni a részére, egyszer 30.000 Ft-ot, majd további 70.000 Ft-ot.

A polgári eljárás megindítására azonban nem került sor, mert a büntetőügyben felmentő ítéletet hozott a bíróság, amelyet követően az ítélet jogerőre emelkedésekor a bejelentő megkereste az eljárás alá vont ügyvédet és jelezte számára, hogy a továbbiakban nem kívánja a képviseletét igénybe venni és a megbízást megszünteti.

Az eljárás alá vont ügyvéd sem az ügyekben keletkezett iratokat, sem pedig a polgári eljárás vonatkozásában részére megfizetett 100.000 Ft-ot nem adta vissza és annak felhasználásával sem számolt el.

A megbízás megszűnésének közlését követően az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentő nem tudta elérni, eljárás alá vont ügyvéd sem az iratokkal, sem a polgári ügyben átadott munkadíjjal nem számolt el.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban írásbeli nyilatkozatot tett, melyben kifejtette, hogy a megbízást legjobb tudása szerint látta el, sérelmezte, hogy a bejelentő nem mondott neki igazat az eljárás során, és ennek volt köszönhető az eljárás sikertelensége. Az eljárás alá vont ügyvéd által átvett munkadíjról minden esetben adott számlát, valamint az átvett munkadíj összegénél jóval többet dolgozott, ezért nem gondolta, hogy bejelentő részére vissza kellett volna fizetnie a munkadíj egy részét. Az eljárás alá vont ügyvéd a részére átadott iratokat az utolsó tárgyalást követően visszaadta a bejelentő részére. 2020. január 9. napján találkozott személyesen a bejelentővel, aki közölte, hogy a továbbiakban nem kívánja folytatni az eljárásokat és megszünteti a megbízást. Az eljárás alá vont ügyvéd a közlést tudomásul vette, és előadta, hogy a meg nem indított hamis vádas eljárás vonatkozásában megfizetett 100.000 Ft ügyvédi munkadíjat betudják az eljárás előkészítése körében kifejtett tevékenységbe. Ezt követően a bejelentő telefonon kereste meg eljárás alá vont ügyvédet és kérte, hogy a 100.000 Ft munkadíjat fizesse vissza a részére, mire eljárás alá vont ügyvéd közölte, hogy a munkadíjjal már elszámoltak. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson előadta, hogy a nála lévő iratok átadásakor nem készült átadási jegyzőkönyv, de továbbra is fenntartotta, hogy minden iratot átadott a bejelentőnek. Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában elismerte, hogy hibázott.

A bejelentő a fegyelmi tárgyaláson a beadványában foglaltakat fenntartotta, továbbá előadta, hogy amikor megszületett a másodfokú határozat, közölte az eljárás alá vont ügyvéddel, hogy belefáradt az ügybe és nem kívánja tovább csinálni. Ezután kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a 100.000 Ft-ot fizesse vissza, akit ezt követően többször már nem ért el. Előadta, hogy e-mailben felsorolta, milyen iratokat kér vissza, mely e-mail levelezést a fegyelmi eljárásban csatolta.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot és az abban foglalt tényállást azzal az eltéréssel kérte megállapítani, hogy az iratcsatolási kötelezettség elmulasztását már nem tartotta fenn, mivel az eljárás alá vont ügyvéd részleges iratokat az eljárásban csatolt. Felrótta, hogy az elszámolási kötelezettség írásba foglalásának elmulasztása miatt az elszámolási kötelezettség menetét és az elszámolás tartalmát a megbízási szerződés alapján nem lehetett megállapítani. A tényállás többi részét, ami az iratkiadásra, valamint az elszámolás elmulasztására vonatkozik, változatlan tartalommal fenntartotta, tekintettel arra, hogy a csatolt megbízás két ügyre vonatkozik, amely két megbízásból az egyik megbízást nem teljesítette az eljárás alá vont ügyvéd.

Az irat nem tartalmaz elszámolási módot, ezért az elszámolási kötelezettsége fennáll az eljárás alá vont ügyvédnek. Az elszámolás tényét pedig a bejelentő vitatja. Ennek a kötelezettségének az eljárás alá vont ügyvéd tehát nem tett eleget. Az iratkiadás kapcsán is elismerte az eljárás alá vont ügyvéd, hogy az iratkiadási kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget.

Ennek alapján kérte a tényállás megállapítását és az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének megállapítását a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban is felhívott Üttv. és az ÜESZ szabályoknak megfelelően.

Az iratcsatolási kötelezettségre és a megbízás írásba foglalására vonatkozóan sem tartotta fenn az eljárást kezdeményező határozatot, ezért 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétségben kérte megállapítani az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét és indítványozta - a korábbi megrovásra tekintettel, így a fokozatosság jegyében - pénzbírság alkalmazását azzal, hogy a mértékét annak az alsó határában állapítsa meg a fegyelmi tanács és az eljárással felmerült költségek megfizetésében marasztalja az eljárás alá vont ügyvédet.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa - a büntetés mértékére tett indítvány kivételével - alapos.

Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást az eljárás alá vont ügyvéd 2018. 06. 11. napját követően valósította meg, ezért a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a vétség elkövetésekor hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az általános háttérjogforrásként irányadó 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 6:272. §-a értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

Ptk. 6:275. § (1) bekezdése kimondja, hogy a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat ellátásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.

ÜESZ 2.1 pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, továbbá a 2.2. pont szerint a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

ÜESZ 6.5. pontja alapján az elszámolás módját, idejét és feltételeit, biztosítékokat, a jogkövetkezményeket, valamint a beszámítás lehetőségét a megbízási szerződésben kell meghatározni.

ÜESZ 6.10. pontja alapján, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja.

Üttv. 1. § (3) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Üttv. 52. § (2) bekezdésének 2. fordulata akként rendelkezik, hogy az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.

Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az átvett ügyvédi munkadíjjal történő elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, valamint az iratkiadási kötelezettségét megsértette, a fent felsorolt normákat sértette meg és ezzel a magatartásával fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 1 rendbeli szándékos és folytatólagos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel a bejelentő által kifogásolt egy megbízás keretében valósított meg több fegyelmi vétséget.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás büntetés kiszabását találta indokoltnak, és az ügy tárgyi súlyával arányosnak. A Fegyelmi Tanács az írásbeli megrovásban felhívja eljárás alá vont ügyvéd figyelmét a fent felhívott szabályok betartására, kiemelten az ügyféllel történő elszámolás írásbeli rögzítésére az ügyvédi munkadíj vonatkozásában, és az ügyfél által az ügyvéd részére átadott iratokkal kapcsolatos visszaadási kötelezettségére.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 177.)