Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.180/4. határozata

ügyvédi tevékenységen kívüli magatartásról (társasházi előírások megszegése)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. szeptember 28. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A rendőrkapitányság beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységén kívüli, az ügyvédi hivatás tekintélyét sértő magatartását kifogásolta, miszerint az ügyvéd valótlan tartalmú feljelentést tett, valamint társasházi közgyűlési határozat ellenére nem adta le a kizárólagos használatában álló pince kulcsát, és közös költség és bérleti díj tartozása áll fenn.

A panasz alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa előzetes vizsgálatot rendelt el, és felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy 8 napon belül a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Álláspontjának alátámasztására csatolta a feljelentését, annak mellékletét képező fényképeket, valamint a feljelentés elutasításáról szóló határozatot. A fegyelmi biztos megkereste a nyomozó hatóságot, hogy a Btk. 274. §-a alapján indítottak-e eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. A megkeresésre válasz nem érkezett.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette és az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette az ügyvédi tevékenységén kívüli magatartásnormák megszegése miatt, az eljárás alá vont ügyvéd terhére értékelve azt, hogy közös költség/bérleti díj tartozása áll fenn, a közgyűlési határozatban foglalt pincekulcs átadását elmulasztotta és ezzel nem tette lehetővé, hogy az előre jelzett közös tulajdoni munkálatokat elvégezzék, valamint azt, hogy az előzmények ismeretében az eljárás alá vont ügyvéd feljelentést tett, annak ellenére, hogy a sérelmezett cselekménynek nem lehetett olyan szándékos elkövetési magatartása, amelyet ő a feljelentésében állított.

Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában kérte a határozat saját hatáskörben történő visszavonását és az eljárás megszüntetését, beadványában a fegyelmi felelősségét továbbra is vitatta. A korábban előterjesztett iratok ismételt beadása mellett csatolta a polgármesteri hivatal határozatát, melyben az eljárás alá vont ügyvéd a Társasház elleni birtokvédelmi kérelmének részben helyt adott, csatolta a Társasház közösség felperesnek az eljárás alá vont ügyvéd alperes ellen közös költség megfizetése iránt indított perében az eljárást megszüntető végzését, valamint társasházi hirdetményeket.

A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett, a határozatában a megszüntető és figyelmeztetést tartalmazó határozatában már kifejtett magatartásokat kifogásolta, álláspontja szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a magatartásával az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltakat megsértette és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

A [...] szám alatti lakásingatlan az eljárás alá volt ügyvéd 1/1 arányú tulajdonát képezi, az ingatlanhoz tartozik egy kizárólagos használatú pincehelyiség, melyben ügyvédi iratokat is tárolt. A közös képviselő hirdetményi úton tájékoztatta a tulajdonosokat, hogy 30 napon belül, de pontosan nem meghatározott időpontban a pincében a T-COM hálózatfejlesztési karbantartási munkálatokat végez, melyhez a tulajdonosok a pincékbe a bejutást a korábbi közgyűlési határozatban foglaltak szerint a kulcsuk gondnoknak való leadásával biztosítsák. Az eljárás alá vont ügyvéd a kulcsot nem adta le, a pincén a lakásszáma fel volt tüntetve, a telefonos elérhetősége ismert volt a közös képviselő és gondnok előtt is, a szomszédja is rendelkezett a pince kulcsával, melyről a közös képviselőnek tudomása volt, valamint a tényleges karbantartás napján a lakásingatlanában tartózkodott.

Az eljárás alá vont ügyvéd szülei észlelték, hogy a kizárólagos használatú pincerészről a lakat le volt verve, azon egy másik lakat volt, a saját költségen felszerelt fémajtó középen fel volt fúrva, melyen vezetékek voltak áthúzva, a fémajtó széleit kifeszegették.

Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően telefonon elérte a gondnokot, valamint e-mailben értesítette a közös képviselőt is. Majd ismeretlen tettes ellen az események pontos leírásával feljelentést tett, a feljelentésében foglalt tényállást a közös képviselő nem vitatta. A feljelentést a nyomozó hatóság a károkozási szándék hiányára tekintettel elutasította, amely ellen az eljárás alá vont ügyvéd panaszt terjesztett elő, az ügyészség a nyomozó hatóságot nyomozásra utasította, ennek eredménye még nem ismeretes.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 2019. októberére eső közös költség tartozását még a pince feltörése előtt rendezte, ezen túlmenően általa vitatott mértékben áll fenn közös költség tartozása. Az eljárás alá vont ügyvéd a Társasházzal szemben birtokvédelmi eljárást kezdeményezett, kérelmének a jegyző részben helyt adott és kötelezte a Társasházat, hogy biztosítsa az eljárás alá vontnak a pincehelyiség kizárólagos használatát, azáltal, hogy a hozzá tartozó kulccsal kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezzen, emellett eltiltotta a Társasházat a jövőre nézve attól, hogy az eljárás alá vont ügyvéd előzetes értesítése és engedélye nélkül a pincehelyiségbe belépjen, illetve zárat cseréljen.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

A fegyelmi tanács a kitűzött tárgyalásra megidézte az eljárás alá vont ügyvédet, aki a tárgyaláson megjelent. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson nem ismerte el, hogy a magatartásával megsértette volna az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltakat, vitatta, hogy fegyelmi vétséget követett volna el. Előadta, hogy a rendőrkapitányság elutasító határozata ellen panasszal élt, az ügyészség nyomozásra visszaadta az ügyet a kapitányságnak. A közgyűlési határozat szerint a pince kulcsát ténylegesen nem adta le, de a Társasházi Törvényben szabályozott bejutást biztosította, valóban van közös költség tartozása, de annak mértéke vitatott.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában rögzített tényállást fenntartotta, azzal a tényállásbeli kiegészítéssel, hogy a pincerekesz felnyitására azt követően került sor, hogy a társasház közgyűlési határozatot hozott és azt hirdetményi úton is közzétette, amelyben kérték a pincekulcsok leadását. Ezt követően, amikor a pincerekesz felnyitására sor került, az azon elhelyezett lakatot azért vágták le, mert az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a társasházi közgyűlési határozatban foglalt kötelezettségének. A közös költség tartozás körében a tényállást a fegyelmi biztos kiegészítette azzal, hogy fizetési meghagyás is indult az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Az eljárás alá vont ügyvédnek a feljelentésekor tudnia kellett arról, hogy nem a károkozás volt a cél a pince felnyitásakor, hanem a bejutás és a szerelési munkák elvégzése.

Ezen magatartásokra tekintettel indítványozta a fegyelmi biztos 1 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítását, írásbeli megrovás büntetés kiszabását, valamint az eljárás alá vont ügyvédnek a költségek megfizetésére való kötelezését.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alaptalan.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § b) pontja szerint:

Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

A jelen eljárásban azt vizsgálta a fegyelmi tanács, hogy a pincekulcs leadásának elmulasztása - közgyűlési határozat és hirdetmény ellenére - kimeríti-e az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltak megsértését. A fegyelmi tanács nem látta megállapíthatónak azt, hogy ezen magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette.

Tény az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az általa sérelmesnek tartott közgyűlési határozatot nem támadta meg bírósági úton, azonban az elérhetősége mind a gondnok, mind pedig a közös képviselő előtt ismert volt, a pincén a lakásszám fel volt tüntetve, a szomszéd is rendelkezett pincekulccsal, valamint az eljárás alá vont ügyvéd a tényleges hálózatfejlesztési munkavégzés napján - annak ellenére, hogy ennek pontos időpontjáról nem tudott - a tulajdonát képező lakásingatlanban tartózkodott, így a kizárólagos használatában álló pincerekeszbe a bejutás biztosítására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

A fegyelmi tanács megjegyzi, hogy mivel ügyvédi iratok is voltak a pincében, így a kulcs gondnoknak való leadásával az ügyvédi titkokat tartalmazó iratokhoz illetéktelen személyek hozzáférhettek volna.

A fegyelmi tanács vizsgálta a továbbiakban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával veszélyezteti-e az ügyvédi hivatás tekintélyét, hogy vitatott mértékű közös költség/bérleti díj hátraléka áll fenn. A Társasházat megilleti fizetési meghagyással és - kötelezetti ellentmondás esetén - a peres eljárásban az igényérvényesítés joga. A Társasház közös költség tartozás megfizetése iránt fizetési meghagyást terjesztett elő, azonban a kereset előterjesztésének és az illeték lerovásának hiánya miatt az eljárást a bíróság megszüntette. Ez a körülmény a fegyelmi tanács álláspontja szerint nem többlettényállás az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének a megállapíthatóságára, sőt a kereset előterjesztésének és az illeték lerovásának hiánya a felperesi álláspont bizonytalanságára utalhat. A fegyelmi tanács nem látta megállapíthatónak azt, hogy ezzel a magatartásával eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá volt ügyvéd - az előzmények ismeretében - ismeretlen tettes elleni feljelentésének az előterjesztésével sem követett el fegyelmi vétséget. A feljelentésében - a közös képviselet által nem vitatott - tényszerű és valós tényállást jelölt meg, így annak eldöntése, hogy a pinceajtó megfúrásával és feszegetésével károkozási célzat felmerült-e, nem a fegyelmi tanács kompetenciája. A károkozási célzat, vagy annak hiánya a jelenlegi adatok alapján nem tisztázható, megjegyezve azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd feljelentésének az elutasítását tartalmazó rendőrkapitánysági határozatot az ügyészség hatályon kívül helyezte és a nyomozó hatóságot a nyomozás folytatására utasította. Az eljárás alá vont ügyvédet megillette a feljelentés előterjesztésének joga, annak következményei - ha lennének - őt terhelik. Hamis vád miatt - a jelenlegi adatok szerint - eljárás nem indult az eljárás alá vont ügyvéd ellen.

A fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a fenti magatartásaival nem veszélyeztette súlyosan az ügyvédi hivatás tekintélyét, az eljárás alá vont ügyvéd által tanúsított magatartás tárgyi súlya nem éri el az a mértéket, amely a fegyelmi vétség megállapítását megalapozza. Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy az Üttv. 107. § b) pontja kifejezetten az ügyvédi hivatás tekintélyének „súlyos veszélyeztetését” követeli meg, mely a jelen esetben egyik hivatkozott magatartással sem valósult meg.

A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt nem találta alaposnak, megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, mert az eljárás alá vont ügyvéd magatartása nem meríti ki az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltakat, így a fegyelmi vétség elkövetésének a megállapítását mellőzte, ezért az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja alapján az eljárást megszüntette.

A költségekről a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) szóló MÜK Szabályzat 40.6. pontja szerint határozott.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. november 11. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 180.)